Vukovina
| Vukovina | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Velika Gorica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Dražen Barišić |
| Irányítószám | 10419 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 884 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 146,61 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 103 m |
| Terület | 5,84 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 40′ 60″, k. h. 16° 07′ 00″45.683300°N 16.116700°EKoordináták: é. sz. 45° 40′ 60″, k. h. 16° 07′ 00″45.683300°N 16.116700°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vukovina témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vukovina falu Horvátországban Zágráb megyében, közigazgatásilag Velika Goricához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zágráb központjától 18 km-re, községközpontjától 5 km-re délkeletre, a Túrmező síkságán, a Száva-Odra csatorna mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést a 15. század végén említik először. Egy kisebb kastély állt itt, melyet 1496-ban Alapich Boldizsár vásárolt meg Corvin János hercegtől. Száz évvel később 1578-ban a kastélyt és a falut is felégette a török. A birtok házasság révén lett a Draskovich családé, majd tőlük 1645-ben a zágrábi klarissza apácák tulajdonába került, akik a rend felszámolásáig, a 18. század végéig megtartották. A mai plébániatemplom helyén a 17. század közepéig egy Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolna állt, amely a vele egy időben épített kápolnák többségéhez hasonlóan fából épült. Fa harangtornyában három harang volt. A kápolna körül kerített temető feküdt. A kápolna pontos építési ideje nem ismert, de 1630-ban már állt, amikor itt már zarándoklatokat tartottak. Így a vukovinai Szűzanya-zarándoklatok mintegy ötven évvel megelőzik a híres máriabesztercei búcsúkat. 1658-ban a régi fakápolna helyére új templomot emeltek. Az építés éve a harangtorony alatti feliratban található. A főoltáron álló Szűzanya-szobrot 1668-ban az egyházi vizitációban említi először Ljudevit Vukoslavić főesperes. A templomban a zarándokok hálából számos ajándéktárgyat hagytak, melyek közül a legnevezettesebb az az arany és ezüst rózsákkal díszített vörös török zászló volt, amit még 1663. október 16-án Ali pasa ellen aratott győzelmekor zsákmányolt Zrínyi Péter a töröktől. A zarándokok adományaiból épült fel a temetőben az 1677-ben említett Szentháromság-kápolna is. A zarándoklatoknak köszönhetően a vukovinai templom sokkal jobb állapotban fennmaradt, mint a Túrmező többi régi temploma. 1768-ban tornyát építették át és fokozatosan plébániatemplommá, ami 1851-ben vált hivatalossá. 1857-ben 285, 1910-ben 428 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 970 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 285 | 311 | 284 | 430 | 402 | 428 | 350 | 359 | 364 | 374 | 414 | 503 | 611 | 856 | 970 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szűz Mária látogatása tiszteletére szentelt plébániatemploma[3] 1658-ban épült barokk-klasszicista stílusban a korábbi templom helyén. A templom a Zágráb-Sziszek főút mentén található. Hajója kör alaprajzú, amelyhez a keleti oldalon egy téglalap alakú, sekély apszissal ellátott szentély kapcsolódik, míg a nyugati főhomlokzat fölött egy téglalap alaprajzú harangtorony emelkedik. Az előcsarnok, a szentély és a sekrestye csehboltozatos, a hajó fölött pedig laternás, csegelyes kupola emelkedik. A berendezés a 20. század elejéről származik. A templomot 1893-ban festette ki Marco Antonini. Ez az egyik legrégebbi horvát Mária-szentély, egyben Zágráb megye egyik legfontosabb szakrális épülete.
Vukovina északi részén található az Alapić-kastély.[4] A 18. század végén épült kastélyt tágas kert veszi körül, gazdasági épületekkel és gazdag növényzettel. A kastély egyemeletes barokk épület, téglalap alaprajzzal. Faragott tölgyfadeszkából építették, melyet vakoltak és fehérre meszeltek. A földszint valaha gazdasági, az első emelet lakófunkciót töltött be. A mennyezet vakolt fagerendákból áll.
Források
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3194.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4246.