Ugrás a tartalomhoz

Tótpróna

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Slovenské Pravno szócikkből átirányítva)
Tótpróna (Slovenské Pravno)
Tótpróna címere
Tótpróna címere		 Tótpróna zászlaja
Tótpróna zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásStubnyafürdői
Rangközség
Első írásos említés1113
PolgármesterPavol Grusmann
Irányítószám038 22
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámTR
Népesség
Teljes népesség891 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség56 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság494 m
Terület17,17 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 54′ 32″, k. h. 18° 45′ 34″48.908900°N 18.759300°EKoordináták: é. sz. 48° 54′ 32″, k. h. 18° 45′ 34″48.908900°N 18.759300°E
Tótpróna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tótpróna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tótpróna (szlovákul Slovenské Pravno, németül Windisch-Prona) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Stubnyafürdőtől 11 km-re északnyugatra található.

Története

[szerkesztés]

A település határában a Szokol-barlangokban már a kőkorszakban éltek a pilinyi kultúrához tartozó embercsoportok. A római korban a Milian-hegy kiszögelésén erődített település állt.

A mai települést 1113-ban a zoborhegyi apátság oklevelében „Prauna” néven említik először. A zoborhegyi bencés apátság birtoka volt, 1252-től a turóci konventé és divéki nemeseké. 1275-ben „Prona”, 1279-ben „Prauna” néven említik, ekkortól a Récskei grófoké és utódaiké. 1293-ban „Prouna”, 1302-ben „Prona” megnevezéssel találjuk. A 14. század végén uradalmi központ, melyhez hét falu tartozott. Birtokosai a Thuróczi, Ujfalussy, Balogh, Török, Apponyi és Kereskényi családok. 1453-ban „Prona Sclavonicalis”, 1514-ben „Thothprona” néven említik. A 16. század elején a Zablatiak, a 17. században a Szerafil, Dóczy és Amadé családok tulajdonában állt. 1655-ben mint mezőváros piactartási jogot kapott és a vidék kereskedelmi központja lett. A 17. században alapították a szabók, kovácsok és kőművesek céhét. A 18. században megalakult a szűcsök és cipészek céhe is. Gabona és gyógyolaj kereskedőik eljutottak messze Oroszországba, Törökországba és Ázsiába is. 1715-ben 35, 1720-ban 42 háztartása volt. 1736-ban „Tót Prona” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A 18. században a Prónayak, a 19. században a Justh, Prónay, Velite családok birtokolták. 1785-ben 144 házában 874 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Tót Próna. Túrócz Vármegyében, földes Ura Prónai, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Iváncsinához fél mértföldnyire, savanyú vize is van; határjának földgyei jók, réttye kétszer kaszáltatik, legelője elég, fája van tűzre, piatza helyben, országos vásárjai meglehetősek, első osztálybéli.”[2]

1828-ban 115 háza volt 911 lakossal, akik mezőgazdasággal, fazekassággal, szövéssel-fonással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Tót-Próna, (Szlovenske Pravno), Thurócz vmegyében, tót m. v., a Posonból Liptóba vezető országutban. Sz. Mártontól délre 2 1/2 mfdnyire. Számlál 281 kath., 630 evang. lak. Ékesitik a kath. és evang. anyaszentegyházak, az uraságok jeles lakházai és épületei. Földe középszerű, s hegyes; erdeje bőven; legelője elég és jó; savanyuviz-forrása is van, de nem igen használtatik. – A Prónay nagy érdemü nemzetség innen vette eredetét. Ut. p. Rudnó.”[3]

1890 és 1910 között a gazdasági visszaesés miatt sok lakója kivándorolt a tengerentúlra. A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.

A háború után lakói mezőgazdasággal, kézművességgel, ezen belül főként fazekassággal, szűcs- és csizmadiamesterséggel, vászonszövéssel foglalkoztak.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 968, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 938 lakosából 923 szlovák volt.

2011-ben 964 lakosából 913 szlovák volt.

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt születhetett 1570-ben Láni Illés (1570-1618) evangélikus püspök, vallásos költő.
  • Itt született 1883-ban Záborszky Nándor, Budafok első polgármestere.
  • Itt szolgált Fehér Damáz (1913-1998) komáromi bencés gimnáziumi tanár, pap.
  • Erre is megfordult Jacques Bongars (1554-1612) francia diplomata, utazó, kém, könyvgyűjtő.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Templom
    Templom
  • Templom
    Templom
  • A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. század végén épült gótikus stílusban. Oldalkápolnája, hajóboltozata és tornya a reneszánsz stílusban történt átépítés során épült. 1789-ben a templomot újból átépítették, 1880-ban megújították. Kőből épített körítőfal övezi. Kápolnájában 1520 és 1530 között készített késő gótikus Pieta szobor található.
  • Evangélikus temploma 1886-ban épült.
  • Reneszánsz kúriája a 17. század elején épült, a 19. században átépítették.
  • Rokokó kastélya 1754-ben épült egy régebbi reneszánsz kastély alapjain.
  • A plébánia előtt álló pavilon 18. századi barokk, 1792-ben készített festményekkel.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Ján Šikura 1934: Z dejín kúrii v Slovenskom Pravne. Martin
  • 2018 Slovenské pravno vo svetle nových poznatkov
  • Gabriel Nevizánsky - Peter Šalkovský - T. Zachar 2017: Archeologický výskum v Slovenskom Pravne - K poznaniu metalurgie medi v období eneolitu. Zborník Slovenského národného múzea v Martine - Kmetianum 14, 37-47.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Slovenské Pravno
A Wikimédia Commons tartalmaz Tótpróna témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tótpróna&oldid=26778477”