Ivánkafalva
| Ivánkafalva (Ivančiná) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Stubnyafürdői | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1248 | ||
| Polgármester | Róbert Kleskeň | ||
| Irányítószám | 038 45 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | TR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 90 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 27 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 455 m | ||
| Terület | 3,54 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 54′ 41″, k. h. 18° 48′ 40″48.911400°N 18.811100°EKoordináták: é. sz. 48° 54′ 41″, k. h. 18° 48′ 40″48.911400°N 18.811100°E | |||
| Ivánkafalva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ivánkafalva témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Ivánkafalva (szlovákul Ivančiná) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban. Turócudvard tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Turócszentmártontól 25 km-re délnyugatra, a Turóc jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A falut Namszlav és fiai Iván, Tamás, Bertalan és Miklós alapították 1248-ban, amikor adományként kapták a területet. 1423-ban „Iwankafalua” néven említik, de területén már a korai szláv időkben is volt település. 1430-tól a Boda, később a Thuróczi és nyári családok birtoka. 1536-ban „Iwanchynffalwa” néven szerepel írott forrásban. Lakói a 16. század közepén reformátusok lettek. Evangélikus iskolája a 17. században nyílt meg. 1715-ben 15 adózó háztartása volt. 1785-ben 31 házában 196 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „IVÁNKAFALVA. Ivantsina. Tót falu Túrótz Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Túrótz vize mellett, Szent Mihálynak filiája, két szép Templom van benne.”[2]
1828-ban 36 háza volt 284 lakossal, akik mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Iváknófalva, (Ivancsina), tót falu, Thurócz vmegyében, a Thurócz vize mellett: 32 kath., 252 evang. lak. Evang. anyatemplom. Határa róna és termékeny; rétjei igen jók. F. u. Prónay, Nyáry család.”[3]
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
1991-ben csatolták hozzá Turócudvardot.
Turócudvard
[szerkesztés]A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DVORETZ. Tót falu Túrocz Vármegyében, földes Urai Kontsek, és más Urak, lakosai katolikusok, és evangélikusok, fekszik Turótz vize mellett, Ivántsinátol nem meszsze, Szent Mihálynak szomszédságában, ’s ennek filiája, határja meglehetős termésű.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dvorecz, Thurócz m. tót falu, a Thurócz vize mellett: 28 kath., 58 ev. lak. F. u. Koncsek. Ut. p. Rudno.”[3]
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
1991-ben csatolták Ivánkafalvához.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 253-an lakták, ebből 10 magyar és 231 szlovák anyanyelvű. Turócudvard 106 lakosából 1 magyar és 102 szlovák anyanyelvű; ebből 34 római katolikus és 72 evangélikus vallású volt.
1890-ben 169 lakosából 5 magyar és 159 szlovák anyanyelvű volt. Turócudvardot 106-an lakták, ebből 18 magyar és 88 szlovák anyanyelvű; ebből 22 római katolikus és 84 evangélikus vallású volt.
1900-ban 212 lakosából 5 magyar és 203 szlovák anyanyelvű volt. Turócudvard 109 lakosából 4 magyar és 105 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 224-en lakták: 6 magyar, 4 német, 213 szlovák és 1 egyéb anyanyelvű; ebből 4 izraelita, 27 római katolikus és 193 evangélikus vallású volt. Turócudvardot 95-en lakták: 57 magyar és 38 szlovák anyanyelvű.
1921-ben 196 lakosából 3 magyar, 1-1 német és zsidó, és 191 csehszlovák; ebből 3 izraelita, 27 római katolikus és 166 evangélikus vallású volt. Turócudvard 81 lakosából 2 magyar és 78 csehszlovák volt.
1930-ban 184 lakosából 179 csehszlovák és 5 német volt; ebből 21 római katolikus és 163 evangélikus vallású volt. Turócudvard 73 lakosa mind csehszlovák volt.
1970-ben 140 lakosából 138 szlovák és 2 ismeretlen nemzetiségű volt. Turócudvard 67 lakosa mind szlovák volt.
1980-ban 106 lakosából 105 szlovák és 1 cseh volt. Turócudvard 54 lakosa mind szlovák volt.
1991-ben 79 lakosából 78 szlovák és 1 cseh volt. Turócudvard 35 lakosa mind szlovák volt.
2001-ben 95 lakosából 92 szlovák, 2 cseh és 1 egyéb nemzetiségű volt.
2011-ben 94 lakosából 83 szlovák, 1 morva és 10 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 90-en lakták, ebből 85 szlovák, 1 magyar, 3 egyéb és 1 ismeretlen nemzetiségű.[4]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1684-ben idősebb Blázy János evangélikus lelkész.
- Itt születtek Mojsisovics János aszódi, majd pribóci evangélikus lelkész gyermekei: János, Sámuel, György, Anna, Julianna Apollónia és Ferenc
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma a 14. században épült kora gótikus stílusban. 1430 után átépítették, tornya a 17. században épült.
- Evangélikus temploma a 16. századi régi fatemplom helyén a 20. században épült.
- A faluban egy 17. századi eredetű reneszánsz kúria található, később átépítették.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Stubnyafürdői járás települései | ||
|---|---|---|
Stubnyafürdő (Turčianske Teplice) | ||
|  | |
