Turócliget
Turócliget (Háj) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Stubnyafürdői | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1264 | ||
Polgármester | Erika Herčúthová | ||
Irányítószám | 039 01 | ||
Körzethívószám | 043 | ||
Forgalmi rendszám | TR | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 462 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 50 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 509 m | ||
Terület | 9,33 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 51′ 49″, k. h. 18° 53′ 11″48.863611°N 18.886389°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 49″, k. h. 18° 53′ 11″48.863611°N 18.886389°E | |||
Turócliget weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Turócliget témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Turócliget (1899-ig Háj, szlovákul Háj) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Turócszentmártontól 29 km-re délre, Stubnyafürdőtől 1 km-re keletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A mai község területén már a hallstatt-korban is éltek emberek. Hamvasztásos temetőjüket és a későbbi időből a puhói kultúra településének nyomait találták itt meg.
A mai települést 1264-ben „Hai” alakban említik először. Magyar neve a szlovák háj (= liget) főnév tükörfordítása. 1277-ben „Gay”, „Goy”, 1281-ben „Gay”, 1340-ben „Gay alias Hay” néven említik, ekkor a birtokot Mocsko comes szerezte meg. 1489-ben „Gay a. n. Hay” megnevezéssel találjuk. A település uradalmi központ, a Háji család birtoka, melyhez még három másik falu tartozott. A birtokos Háji család 1493-ban kihalt. 1496-ban a falu határában halastó volt és később sörfőzde is működött itt. Az uradalom 1532-ben Körmöcbánya város tulajdona lett. A falu bíráját 1544-ben említik; ebben az évben a falu 11 háztartással rendelkezett. 1715-ben 22 volt a háztartások száma. 1785-ben 83 házában 464 lakos élt. 1786-ban „Haj” néven szerepel a korabeli forrásokban.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HAJ. Tót falu Túrócz Várm. földes Ura Körmöcz Bánya Városa, lakosai lutheránusok, és kevés katolikusok, fekszik Mosótzhoz 1 órányira, mint hogy igen tavas a’ környéke egésségtelen is, van mésznek való köve, határbéli földgye termékeny, és más javai is vagynak.”[2]
1828-ban 92 háza és 637 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, fuvarozással, kőműves és ácsmunkákkal foglalkoztak. Határában mészkövet bányásztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Háj, tót falu, Thurócz vmegyében: 124 kath., 513 evang. lak., kath. és evang. paroch. templomokkal. A beszterczebányai és körmöczi országutak itt jőnek öszve. Határja nagy; erdeje szép; legelője, mészégetése van; az urasági tehenészet nevezetes: a Szomolicza patakjában pedig, melly itt malmokat hajt, pisztrángokat halásznak. F. u. Körmöcz városa. Ut. p. Rudno.”[3]
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 588, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 485 lakosából 481 szlovák volt.
2011-ben 464 lakosából 449 szlovák.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született Antoni Dániel evangélikus lelkész.
- Itt született 1736-ban Wernischek János Jakab orvos, botanikus.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma 1454-ben épült, eredetileg gótikus stílusú volt. A 17. század elején, majd 1671-ben és 1720-ban átépítették. Berendezése 17.–18. századi. Egy késő gótikus Madonna szobra a Turócszentmártoni múzeumba került.
- A plébánia épülete 1764-ben épült barokk stílusban.
- Evangélikus temploma 1819 és 1821 között épült barokk-klasszicista stílusban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.