Bodorfalva
| Bodorfalva | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Stubnyafürdői | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Ján Fábry | ||
| Irányítószám | 038 45 (pošta Malý Čepčín) | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | TR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 240 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 48 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 465 m | ||
| Terület | 5,11 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 54′ 18″, k. h. 18° 50′ 58″48.905000°N 18.849444°EKoordináták: é. sz. 48° 54′ 18″, k. h. 18° 50′ 58″48.905000°N 18.849444°E | |||
| Bodorfalva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bodorfalva témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Bodorfalva (szlovákul Bodorová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban. Kevice tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Turócszentmártontól 23 km-re délre fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu akkor keletkezett, amikor IV. Béla király Turócdivék és Deákfalu között földet adományozott turóci nemesek számára. Bodorfalva települést 1265-ben „Vida” alakban említik először. 1340-ben „Vidusfelde”, 1364-ben „Bodor”, 1378-ban „Viaffelde”, 1381-ben „Wydasteleke”, 1384-ben „Vidasfalva” néven találjuk. A 15. századig a Vida család birtoka volt, később a Thurócziaké, majd a 16. század közepétől a Nyáry családé volt. 1534-ben „Bodarfalwa”, 1548-ban „Bodorowawez” néven szerepel a különböző írásos forrásokban. 1720-ban 11 háztartása volt. 1785-ben 16 házában 132 lakosa élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BODORFALVA. Bodorova. Tót falu Túrótz Vármegyében, földes Ura Gróf Nyáry Uraság, hajdan Vida földgyének neveztetett, régi Vida nevű birtokosáról, határbéli földgye középszerű, réttye kétszer kaszáltatik, legelője tsekély, fája tűzre, és épűletre elég; piatzozása Mosótzon; van a’ községnek is egy réttye, második Osztálybéli.”[2]
1828-ban 18 háza volt 128 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, kézművességgel, főként szűcsmesterséggel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bodorofalva, (Bodowa), tót falu, Thurócz vármegyében, közel a Thurócz vizéhez egy patak mellett. Táplál 9 kath., 119 evang. lakost. – Földje róna és termékeny; rétjei igen jók. F. u. többen. Utolsó postája Rudnó.”[3]
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
A mai község eredetileg három faluból, Kevicéből, Bodorfalvából és Parstinából állott. Előbb Parstinát, majd 1951-ben Kevicét csatolták hozzá.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 180, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 252 lakosából 245 szlovák volt.
2011-ben 244 lakosából 222 szlovák.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]Lásd még
[szerkesztés]A Stubnyafürdői járás települései | ||
|---|---|---|
Stubnyafürdő (Turčianske Teplice) | ||
|  | |
