Ugrás a tartalomhoz

Turócborkút

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Turócborkút (Budiš)
Turócborkút címere
Turócborkút címere
Turócborkút zászlaja
Turócborkút zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásStubnyafürdői
Rangközség
Első írásos említés1573
PolgármesterIvana Erteľová
Irányítószám038 23
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámTR
Népesség
Teljes népesség196 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség20 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság478 m
Terület10,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 52′ 27″, k. h. 18° 45′ 12″48.874167°N 18.753333°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 27″, k. h. 18° 45′ 12″48.874167°N 18.753333°E
Turócborkút weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Turócborkút témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Turócborkút (1899-ig Budis, szlovákul: Budiš, németül: Budisch) falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban. Magyar nevét savanyúvizeiről kapta.

Fekvése

[szerkesztés]

Turócszentmártontól 32 km-re délnyugatra.

Története

[szerkesztés]

A települést a vlach jog alapján alapították a 16. század elején, 1616-ban említik először. Első lakói betelepülésük fejében mentesültek az adófizetés alól. Nemesi község, a 17. században a Horváth, majd 1695-től részben a Rakovszky család birtoka. 1715-ben 7 háztartása volt. 1785-ben 22 házában 136 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BUDICH. vagy Budis. Tót falu Turócz Vármegyében, birtokosa Rakovszky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Tót Prónának szomszédságában, mellynek filiája, Nyitra Vármegyének szomszédságában; nevezets savanyú vizéről, határbéli földgyének 1/4. középszerű, melly rozsot terem, 3/4. része pedig sovány a’ hegyeken, és nehezebben miveltetik, réttye kétszer kaszáltatik, legelője elegendő, fája épűletre az Uraság tudtával; a’ községnek van két réttye, második Osztálybéli.[2]

1828-ban 26 háza és 200 lakosa volt. A faluban fűrésztelep és malom is működött. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, szövéssel foglalkoztak. A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 264, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 216 lakosából 215 szlovák volt.

2011-ben 208 lakosából 201 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

A község ásványvíz forrásairól nevezetes. 1573-ban egy Nicolas Paul Brictus nevű bencés szerzetes fedezte fel a jóízű borvizet. 1964-től ásványvíz-palackozó üzem működik a községben. A borvizet 1979 óta Budiš néven palackozzák. Szlovákia egyik legkedveltebb ásványvize.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  

Külső hivatkozások

[szerkesztés]