Skakavac (Bosanski Petrovac)
| Skakavac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Bosanski Petrovac |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 22 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 0,4 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 51,72 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 38′ 22″, k. h. 16° 19′ 06″44.639400°N 16.318300°EKoordináták: é. sz. 44° 38′ 22″, k. h. 16° 19′ 06″44.639400°N 16.318300°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Skakavac (szerbül: Скакавац) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Bosanski Petrovac községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 42, közúton 55 km-re délkeletre, Bosanski Petrovactól légvonalban 9, közúton 15 km-re északnyugatra, a Grmeč-hegység déli lejtőin, Suvaja, Vođenica és Smoljana falvak között fekszik. A Bosanski Petrovac - Bosanska Krupa úttól kissé távolabb esik, területe részben az Obljaj ferde fennsíkján, részben a Klještina-hegyen (1049 m) húzódik. Keletről hegygerinc határolja, alatta rétek és legelők találhatók. Délen a Suvaja-patak völgye található. A Suvaja-patak a Zebinovac-forrással kezdődik 1130 méteres magasságban, majd vize a Sana-forrás vizével növekedik. A települést nyugaton a Veliki és a Mali Obljaj és a Gradina, északon pedig a Mačkovac és a Mejin Vrh határolja. Skakavac három részre oszlik: Obljaj, Klještina és Marjanovića Do, amely már Grmeč alatt található.[3]
A falu nevét a Skakavac-patakról kapta, amely a Grmečen ered, és közvetlenül forrása után több méter magas kis vízesést alkot. A Skakavac-patak a következő forrásokból ered: a Klančina, a Jelik, a Sjenica és a Rašetića Do. A Skakavac-patak forrásai a tetőkről és dombokról lehulló erőteljesen áramló vizek segítségével évszázadokon keresztül szakadékokat hoztak létre, és hatalmas mennyiségű hordalékot raktak le a Skakavac-mezőn, amely ezáltal termékennyé és művelésre alkalmassá vált.[3]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 226 | 22 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 226 | 22 |
Története
[szerkesztés]A falu határában ókori erődített települések maradványai találhatók, melyek közül az egyik 300x150 méteres akropolisszal rendelkezett, és az illír korszakból származik.[5]
A Suvaja-patakon korábban 19 vízimalom működött, de közülük ma már csak egy működik. Skakavac anyagilag rendkívül szegény falu. A második világháború előtt 132 háztartásban 878 lakos élt itt. A zord vidék nem tette lehetővé a lakosság megélhetését, ezért az idők folyamán sokan hagyták el a falut. Ma már csak néhány tíz lakos él a településen, ami a gazdasági tényezőktől függő migráció és különösen a közelmúlt háborús pusztításainak (1992-1995) eredménye. A második világháború és a Bihácsi Köztársaság idején 1942-ben itt működött a köztársaság a központi gyógyszertára.[6]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Gradina – ókori erődített település maradványa. A védőfalak egy 300x150 méteres területet zárnak körül. A délnyugati részen egy 40 méteres átmérőjű erőd állt benne. A leletek alapján a települést a bronzkorban és a vaskorban lakták.[7]
- Veliki Obljaj - ókori erődített település maradványa, melynek területe a Veliki Obljaj nevű magaslat teljes platóját, egy 150x50 méteres területet magában foglalta. A településnek egy patkó alakú fallal körbezárt erődje is volt, melynek területe 30x40 métert tett ki. Az itt talált leletek főként bronzkori és vaskori cseréptöredékekből és egyéb háztartási hulladékból álltak.[7]
- A falu határában, 1220 m magasságban található a Kaluđerica-barlang, amely amellett, hogy a Petrovaci régió legmagasabban fekvő barlangja, egyúttal a legmélyebb is, mivel több mint száz méter mélységű. Mélysége azzal magyarázható, hogy tektonikus hasadék kialakulása következtében jött létre, ezért a tektonikus víznyelők típusába sorolják. A bejárati nyílásból a barlangi járat függőlegesen lefelé halad, melyből szinte végig látni a nyílást, és a napfényt. Ez az oka annak, hogy sokáig egyszerű szakadéknak tartották. A barlangfenék déli oldalán 5 méter vastagságú állandó hó, a másik oldalon emberi csonthalom található. A barlangnak nincsenek természetes ékességei.[3]
- A barlang közelében a nagygerinc alatt egy másik barlang is található. Ennek járatai a Suvaja-patak jobb oldali mellékfolyójának időszakos forrását rejtik. A barlang mennyezete tele van teljesen fehér cseppkövek formájában megjelenő ékességekkel, ami azt jelenti, hogy a barlang járatai soha nem telnek meg vízzel. Az oldalsó járatok kisebbek, alultól szinte a mennyezetig tele vannak természetes ékkövekkel. A barlang nyilvánvalóan a felszín alatti víz hatására jött létre, és a forrásbarlangok típusába tartozik.[3]
- A Marjanović-völgyben, 860 m magasságban van egy másik barlang. A bejárati része dísz nélküli, alját pedig mészkőtömbök borítják. A járat a 26. méternél csarnokává alakul. A kialakulás módja szerint ez a barlang egyben forrásbarlang is, melynek vize Suvajába ömlik. Turisztikai célokra nem hasznosítják.[3] Csak a második világháború és a Bihácsi Köztársaság idején szolgált menedékhelyként és kórházként.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11436
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11436
- ↑ a b c d e Rade Davidović, PETROVAČKO POLJE, Novi Sad, 1981.
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Bosanski Petrovac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
- ↑ Salmedin Mesihović, Historijska traganja, 4, 2009.str.9-33 -SVPPLEMENTVM REBELLIO ILLYRICI I. GERMANIKOVA “POUNJSKA OFANZIVA”
- ↑ Gojko Latinović, Drago Stojanović, Smještaj bolnica od 1942. do 1945. godine na srezu Bosanski Petrovac. Opštinski odbor SUBNOR, 1974 -PETROVAC U NOB, knjiga 4. (Hozzáférés: 2016. február 9.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. január 14.)
- ↑ PETROVAC U NOB Opštinski odbor SUBNOR, 1974.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Skakavac (Bosanski Petrovac) című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
