Risovac (Bosanski Petrovac)
| Risovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Bosanski Petrovac |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 57 fő[1] |
| Népsűrűség | 2,2 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 25,98 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 45′, k. h. 16° 12′44.750000°N 16.200000°EKoordináták: é. sz. 44° 45′, k. h. 16° 12′44.750000°N 16.200000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Risovac (szerbül: Рисовац) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Bosanski Petrovac községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 29, közúton 49 km-re délkeletre, Bosanski Petrovactól légvonalban 22, közúton 32 km-re északnyugatra, a Grmeč-hegységben, a Bosanski Petrovac – Bosanska Krupa út mentén fekszik. Risovacban a következő településrészek találhatók: Brdo (Podbiguz), Grabovac, Cerovače, Mali Risovac és Ravni Risovac. A falu vízben gazdag. Körülbelül száz forrás van benne. E források némelyike egyesíti vizeit és nagyobb patakokat képez, és mindegyik nyugatról keletre vagy délkeletre folyik. Ezek a patakok általában víznyelőkben végződnek.[3] Risovac a Petrovaci-mező szélső északnyugati részén található, és a mező harmadik mélységi zónáját képviseli. Az innen származó szinezett víz az Una-medencében, Bosanska Krupa közelében bukkan elő a föld alól.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 370 | 57 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 2 | 0 |
| Egyéb | 6 | 0 |
| Összesen | 379 | 57 |
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a történelem előtti időkben lakott volt. A határában levő Gradić nevű lelőhelyen, egy magaslaton szabálytalan, kerek alaprajzú falak zárnak körül egy egyhektáros területet, melyynek korát a cseréptörekékek és egyéb leletek alapján a szakemberek a bronzkorra és a vaskorra teszik. A Sainovac nevű hegy tetején, Sainovac grad nevű lelőhelyen egy másik történelem előtti erődített település maradványai is találhatók. Az ovális alaprajzú, észak-déli tájolású település maradványai egy 300 x 180 méteres területre terjedt ki. A területet alacsony, rosszul megőrzött kőfalak határolták. Itt is számos bronzkori és kora vaskori lelet, főként kerámiatöredék került elő.[5]
A szerb faluban a második világháborúig több horvát is élt, akik 1879-ben és 1880-ban Lika és Krbava felől telepedtek ide be. A második világháború idején a Független Horvát Állam elleni szerb felkelés során a horvátokat elűzték és a háború után sem engedték visszatelepedni őket. [6]
1941 nyarán a Boszniai Krajina különböző helyeiről, Bosanski Petrovac, Bosanska Krupa, Bihács és más községekből idehurcolt mintegy 300 tekintélyes szerb polgárt az usztasák egy Risovac falu közelében levő barlangba hurcolták, ahol kivégezték őket. [7][8]
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Grmeč-hegység egyik vonulata, a Risovačka greda alatt két barlang található. Az egyik Vodice térségében található, 600 m magasságban. A keletkezés módja szerint a víznyelők, típusa szerint az egyszerű csatornabarlangok típusába tartozik. A második barlang állandóan működő víznyelő jellegű, mert a legszárazabb időszakban is kap vizet.[9]
- Két bronzkori és vaskori erődített település maradványai.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ népszámlálás, http://www.statistika.ba/?show=12&id=11436, 2013
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11436
- ↑ Petar Rađenović, Bjelajsko polje i Bravsko, Beograd, 1923.
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Bosanski Petrovac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. február 18.)
- ↑ Klix.ba Muslimani i katolici uz podršku pravoslavaca zajedno čistili groblje u Bosanskom Petrovcu, 17. svibnja 2015. (hozzáférés: 2017. február 1.)
- ↑ Драгољуб Савић, свештеник из Крњеуше, Прељина 15.4.1942. године
- ↑ Документа о геноциду над Србима у Босни и Херцеговини, од априла до августа 1941.. Бања Лука, Српско Сарајево: Академија наука и умјетности Републике Српске, 104—107. o. (2001. november 23.)
- ↑ Rade Davidović, Petrovačko polje, Novi Sad, 1981.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Risovac (Bosanski Petrovci) című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Risovac (Bosanski Petrovac, BiH) című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Рисовац (Босански Петровац) című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
