Lastve
| Lastve | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Bosanski Petrovac |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 61 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 2,2 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 28,11 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 41′ 01″, k. h. 16° 14′ 42″44.683600°N 16.245000°EKoordináták: é. sz. 44° 41′ 01″, k. h. 16° 14′ 42″44.683600°N 16.245000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lastve (szerbül: Ластве) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Bosanski Petrovac községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 33, közúton 45 km-re délkeletre, Bosanski Petrovactól légvonalban 17, közúton 29 km-re északnyugatra, a Petrovaci-mező északnyugati részén, a Grmeč-hegység alatt fekszik.[3]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 276 | 60 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 3 | 1 |
| Összesen | 279 | 61 |
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek alapján területe már az ókorban lakott volt. A Rakovica nevű településrész felett, a dombon található a „Velika Gradina” régészeti lelőhely, egy 480 m hosszú és 270 m széles, [5] kőből és földből készült, 3-4 m magas sánccal övezett terület, egy ókori erődített település maradványa. Az erődhöz három bejárat vezetett, amelyek mellett nagy, kitermelt kőhalmok hevernek. A területen több sírhalmot tártak fel és több egyszerű kézzel készített edénytöredék került elő, köztük több vörösre égetett agyagedény töredéke, és két bronz fibula. A „Velika Gradina” alatt található a „Mala Gradina”, amelyet kisebb sziklás dombok vesznek körül. Ennek a sánca kívül 3 méter, belül 0,5 méter magasságú. Itt is találtak agyagedény töredékeket. A leletek alapján mindkét Gradina késő bronzkorból vagy korai vaskorból származik, abból az időből, amikor az illírek lakták ezeket a területeket.[6]
A második világháború idején 1941 és 1943 között egy elhagyott, majd partizántáborrá átalakított házcsoportban több konferenciát tartottak. A házak elszigeteltsége, az erdő közelsége és a lakók távolléte a kommunisták jelentős csoportja számára tette lehetővé a biztonságot, a biztonságot és az akadálytalan munkát. A konferenciákon az aktuális katonai, politikai és pártkérdésekről tartottak beszélgetést, önkritikusan elemezték a kudarcokat, bírálták a gyengeségeket, és javaslatokat tettek egyes problémák megoldására. Döntéseket hoztak az elvégzendő feladatokról. 1942-ben az erdőben egy nagy partizánkórházat is építettek, amelyben sok partizán sebesültet kezeltek.[7]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Gradina – a lelőhely egy a síkságból kiemelkedő dombtetőn levő ókori erőd maradványait rejti magában. A közeli hegyektől egy meredek völgy választja el. A domb ellipszoid alakú 150x160 méteres platóján, a déli, a keleti és a nyugati oldalon kőből és földből épített sáncokkal körülvett erődiímény maradványai találhatók. A sáncok a keleti oldalon a legmagasabbak, ahol magasságuk eléri a 2-4 métert, míg a többi oldalon csak nyomokban látszódnak. Szélelségük az alapoknál eléri a 7 métert. Korukat a szakemberek a bronzkorra és a vaskorra teszik.[8]
- Gradinica – a lelőhely a Zelinovac településrészen található. Egy 200x400 méeters alapterületű, kőfalakkal körülvett erődített település maradványa, melynek belsejében egy 80x50 méteres, kisebb erőd is állt. A területéről számos bronzkori és vaskori cseréptöredék és egyéb háztartési hulladék került elő.[8]
- Mala Gradina – egy ókori erődítmény maradványai, melyet mély árok és közel 3 méter magasságú kőből épített sánc övezett. Itt is találtak agyagedény töredékeket, melyek a bronzkorból és a vaskorból származnak.[8]
- Velika Gradina - A Rakovica nevű településrész felett, a dombon található a „Velika Gradina” régészeti lelőhely, egy 480 m hosszú és 270 m széles kőből és földből készült, 3-4 m magas sánccal övezett terület, egy ókori erődített település maradványa. Az erődhöz három bejárat vezetett, amelyek mellett nagy, kitermelt kőhalmok hevernek. 1902-ben V. Čurčić végzett itt próbaásatásokat. A területen több sírhalmot tártak fel és több egyszerű kézzel készített edénytöredék került elő, köztük több vörösre égetett agyagedény töredéke, és két bronz fibula.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11436
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11436
- ↑ Rade Davidović, PETROVAČKO POLJE, Novi Sad, 1981.
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Bosanski Petrovac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
- ↑ SVPPLEMENTVM REBELLIO ILLYRICI I. GERMANIKOVA “POUNJSKA OFANZIVA” -Salmedin Mesihović, Historijska traganja, 4, 2009.,str. 9-33
- ↑ Starine iz okoline Bosanskog Petrovca -Vejsil Ćurčić, Glasnik Zemaljskog muzeja u Sarajevu, godina 1902
- ↑ Petrovac u NOB. znaci.org . (Hozzáférés: 2024. március 3.)
- ↑ a b c d Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. január 14.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Lastve című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
