Revenik
| Revenik | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Bosanski Petrovac |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 59 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 7,6 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 7,73 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 32′ 30″, k. h. 16° 19′ 40″44.541700°N 16.327800°EKoordináták: é. sz. 44° 32′ 30″, k. h. 16° 19′ 40″44.541700°N 16.327800°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Revenik témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Revenik (szerbül: Ревеник) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Bosanski Petrovac községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 47, közúton 53 km-re délkeletre, Bosanski Petrovactól légvonalban 3, közúton 4 km-re nyugatra, az Osječenica alatt, Kolunić falutól nyugatra, Bosanski Petrovac közvetlen közelében fekszik. A falu mellett található a Petrovac-mező leghosszabb víznyelője, a Japaga, melynek merülési pontja Kadinjačától (727 m) északra, Rastova glavicától (680 m) délre található. Az innen származó víz az Unac-kanyonban jelenik meg, amit festéssel határoztak meg. A Žuta glavicán 720 m magasságban található a Manastirka-barlang, mely egy egyszerű csatornabarlang. A barlang vízszintes és függőleges repedések metszéspontjában, vastag rétegű jura mészkövekben jött létre. A bejárat körül sok víznyelő található.[3]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 140 | 45 |
| Bosnyák | 0 | 13 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 5 | 0 |
| Egyéb | 0 | 1 |
| Összesen | 145 | 59 |
Története
[szerkesztés]Revenikben a Žuta glavicán van egy kis vár, habarccsal rakott falakkal és kúttal.[5] Itt egy nagyon domináns helyen található a Kadinjača nevű várrom is. 1960 körül B. Gavela és B. Raunig feltárta az itt található épületek alapjait, amelyek a Hallstatt kultúra C fázisához (kora vaskor) tartoznak. Ez volt az az időszak, amikor ezt a vidéket illírek lakták. A rómaiak érkezésével a törzsi közösség társadalmi berendezkedése lényegesen nem változott. Az illírek továbbra is területi közösségük (civitas) keretein belül éltek, vagyis vezéreik (principes, praepositil) vezetése alatt, de a többi illír törzshöz hasonlóan a római prefektusok felügyelete alatt éltek. A Petrovac polje peregrine civitas központja Kolunić és Revenik környékén volt (Gradina in Kolunić, Gradić na Žutoja glavica és Kadinjač).[6]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Gradić - Žuta Glavica, kis méretű késő középkori vár maradványai.[7]
- Kadinjača – ókori erőd maradványai. B. Gavela és B. Raunig 1959-ben végzett itt szondázó ásatásokat. Az erőd szabálytalan alaprajzú, 125 méteres hosszúságú és 65 méter szélességű, kelet-nyugati tájolású volt. Nyugatról és délnyugatról kettős sánc, az északi oldal kivételével a többi oldalom kőfal védte. A főbejárat a déli oldal közepén, egy mellékbejárat pedig a délkeleti sarok közelében volt. A platón a kultúrréteg mintegy 1,30 méter mélységig nyúlik le. A falakon belül a házak nagyméretű kövekből épültek. Az itt talált régészeti leletek a vaskorból valók.[7]
Híres emberek
[szerkesztés]Revenik községben született a nagy jugoszláv festő, Jovan Bijelić. Több mint 1800 műalkotás alkotója volt, amelyekért számos díjat kapott. Műalkotásokból és személyes tárgyakból, ingó vagyonból álló gyűjteményét Bosznia-Hercegovina nemzeti örökségévé nyilvánították.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11436
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11436
- ↑ Rade Davidović, Novi Sad, 1981 - PETROVAČKO POLJE
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Bosanski Petrovac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
- ↑ Vejsil Ćurčić, Glasnik Zemaljskog muzeja u Sarajevu, godina 1902 -Starine iz okoline Bosanskog Petrovca.
- ↑ Ivo Bojanovski, Akadenija nauka i umjetnosti Bosne i Hercegovine, 1988 -Bosna i Hercegovina u antičko doba.
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. február 23.)
- ↑ Pokretno dobro – Zbirka umjetničkih djela i ličnih predmeta Jovana Bijelića proglašava se nacionalnim spomenikom Bosne i Hercegovine - "Službeni glasnik BiH", broj 36/09.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Revenik című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
