Ugrás a tartalomhoz

Janjila

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Janjila
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásBosznia-hercegovinai Föderáció
KantonUna-Szanai
KözségBosanski Petrovac
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 37
Népesség
Teljes népesség124 fő (2013)[1]
Népsűrűség3,7 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság982 m
Terület33,07 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 34′ 00″, k. h. 16° 31′ 20″44.566700°N 16.522200°EKoordináták: é. sz. 44° 34′ 00″, k. h. 16° 31′ 20″44.566700°N 16.522200°E
SablonWikidataSegítség

Janjila (szerbül: Јањила) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Bosanski Petrovac községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 55, közúton 66 km-re délkeletre, Bosanski Petrovactól légvonalban 9, közúton 13 km-re keletre, a Bravsko polje nyugati részén, a Grmeč-hegység lejtőin, és a kisebb Sakina greda és Malešavac dombok alatt fekszik. A településhez legközelebbi hegycsúcs a Crni Vrh 1604 méter magas csúcsa. A házak, akárcsak a mező, nyugat-keleti irányban sorakoznak. A faluban három házcsoport van: Janjila, Bjelajski do és Goran. A falunak elegendő vize van, melyet több forrás vize biztosít, és amelyek vize néhány száz méter hosszan folyik át a településen.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 351 124
Bosnyák 0 0
Horvát 0 0
Jugoszláv 3 0
Egyéb 0 0
Összesen 354 124

Története

[szerkesztés]

Crni Vrh közelében, 1400 méteres magasságban egy luc- és juharfákkal benőtt régi épület maradványai vannak. A meredek falakon belüli sík terület, szintén erdővel van benőve. A várnak két kapuja van. Tengerszint feletti magassága ugyan kétségessé teszi, de ennek ellenére egyes történészek még mindig úgy vélik, hogy az a középkori forrásokban sokszor említett Pset vára is lehet, mely azonos nevű középkori zsupánia központja volt.[4] A falu két másik helyén is találhatók még régi épületek alapjai. Ezek egyike a Crkvina Voćara ősi romjai, míg a másik a Kuburić-ház melletti Gradina nevű lelőhely.[5]

1941-ben a település a Független Horvát Állam része lett. Ezt követően indult meg a boszniai szerbek felkelése a horvát uralom ellen. 1941. szeptember 2-án és 3-án a horvát 10. gyalogezred Bosanski Petrovacból Kljuć irányába előretörve megtisztította a terepet, köztük Janjilát és Bravski Vaganacot a felkelőktől és felgyújtotta a települést.[6]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Szerb Ortodox Egyház temploma, amelyet a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására szenteltek. A templom 1912-ben épült.
  • Crkvina Voćara – kis méretű, négyszögletes alaprajzú római kori épület maradványai.[7]
  • Gradac – ókori erődített település maradványai a Crni Vrh nevű erdős magaslaton. A védőfalak szárazon rakva készültek, két bejárattal.[7]
  • Gradina – ókori erőd maradványai egy mintegy 50 méter átmérőjű kerek platón és a Vuković vrh déli lejtőin.[7]
  • A településen áll a horvát légierő 1995. augusztus 7-én a Petrovačka cestán történt bombázásában elhunyt szerb áldozatok emlékműve.[8][9] Ekkor 10 szerb civilt öltek meg egy menekültoszlopban, akik a Krajinai Szerb Köztársaságból menekültek a horvét offenzíva elől.[9] A tíz meggyilkolt közül négy 5 és 13 év közötti gyerek volt.[9][10]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Janjila című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Јањила című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]