Drinić (Bosanski Petrovac)
| Drinić | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Bosanski Petrovac |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 0,3 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,91 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 30′ 24″, k. h. 16° 27′ 47″44.506730°N 16.462930°EKoordináták: é. sz. 44° 30′ 24″, k. h. 16° 27′ 47″44.506730°N 16.462930°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Drinić (szerbül: Дринић) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Bosanski Petrovac községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 58, közúton 64 km-re délkeletre, Bosanski Petrovactól légvonalban 9, közúton 11 km-re délkeletre, a Petrovaci-mező keleti részén, a Klekovača, az Oštrelje és a Srnetica lejtőivel körülvéve, a Szarajevó-Jajca-Bihács főút mellett található. Bosznia-Hercegovina utolsó közigazgatási felosztásával a település két részre szakadt. A nagyobb rész Petrovac községben, a kisebbik rész pedig Bosanski Petrovac községben található.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 362 | 3 |
| Bosnyák | 1 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 363 | 3 |
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az ókorban is lakott volt. A Đurđevica Gradina lelőhely platóján a bronzkorban épített erőd maradványai találhatók, melynek védőfalai helyenként a 4 méteres magasságot is elérik. A Stretica lejtőjén egy szintén ebből a korból származó erődített település maradványai láthatók. A település ötszögletű volt és falakkal volt körülvéve. A falakkal övezett terület elérte a 8000 m2-t.[4]
Drinićet először 1448. október 19-én említik, amikor a knini káptalan előtt megjelent a Pset zsupánia déli részén levő Drinićből (de Udrinich) származó Gregorij Kudelic fia, Franko, akivel vele jöttek Stjepan Mišljenović fiai, Miket, Andrija, Blaž és Toma, kolunići nemesek. Franko Kudelić a káptalan és a Mišljenović család tagjai előtt azt nyilatkozta, hogy anyagi gondok miatt döntött úgy, hogy hatvan arany forintért elzálogosítja örökölt és jelzáloggal terhelt ingatlanait. Minderről a káptalan külön oklevelet adott ki.[5]
Az Oršićok horvát nemesi család, amelyet először 1420-ban említenek az írott források, amikor tagjai az Unac környékén éltek. 1449-ben egy oklevél említi „Vuseec et Wlathko Orsych de Udrinich”-et, ebből tudható, hogy Drinićben is letelepedtek, majd Bosznia török kézre kerülésével 1464 és 1472 között északnyugatra költöztek. Gorička megyében, a mai Károlyváros területén Horvátországban telepedtek le. Később, 1487-ben I. Mátyás magyar király oklevelet adott ki Petar Horvat Oršićnak és testvéreinek, Jurajnak, Pavlónak és Jakovnak, amellyel Slavetić várát kapták meg. Ezután az Oršićokat Slavetićnek hívták.
A boszniai krajnai partizán hadjárat és a Bihácsi Köztársaság néven felszabadított terület létrehozása után 1942 szeptemberében Drinić községben nyomda működött, és ezzel megújult a Borba című újság megjelenése.[6] A daytoni békeszerződés aláírása után a település két részre szakadt, és egy része Petrovac községhez került, amely a Boszniai Szerb Köztársaság része lett.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Đurđevica Gradina – egy 30x30 méteres ókori, feltehetően illír erőd maradványai. Az erődöt az északi és a déli oldalon kőből rakott falak védték, míg a többi oldalon természetes védelme volt. A bronzkorban és a vaskorban használt erőd falai helyenként a 4 méteres magasságot is elérik.[4]
- Gradine Više Tuka – ókori erődített település maradványai. Az ötszögű falakkal körülvett település védőfalai különösen az észak és északnyugati oldalon voltak megerősítve. A falakkal körülvett terület 80x100 méteres volt, területe elérte a 8000 m2-t. Bejárata a déli és délnyugati oldalon volt. A leletek főként bronzkori és vaskori kerámiatöredékekből álltak.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11436
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11436
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Bosanski Petrovac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
- ↑ a b c Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. február 23.)
- ↑ Vjekoslav Klaić, Županija Pset (Pesenta) i pleme Kolunić, Vjesnik Hrvatskog arheološkog društva, n.s. Sv. XV, Zagreb, 1928., 1-12.
- ↑ Tito-Selected military works, Vojnoizdavački zavod, 89. str, Beograd, 1966.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Drinić (Bosanski Petrovac) című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Drinić (Bosanski Petrovac) című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
