Jasenovac (Bosanski Petrovac)
| Jasenovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Bosanski Petrovac |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 157 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 8,4 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 18,76 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 33′ 22″, k. h. 16° 34′ 30″44.556000°N 16.575000°EKoordináták: é. sz. 44° 33′ 22″, k. h. 16° 34′ 30″44.556000°N 16.575000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jasenovac (szerbül: Јасеновац) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Bosanski Petrovac községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 62, közúton 73 km-re délkeletre, Bosanski Petrovactól légvonalban 15, közúton 19 km-re keletre, a Bravski polje északi oldalán, a Grmeč-hegység csúcsai alatt a Bosanski Petrovac - Ključ út mentén körülbelül 4 km hosszan húzódik. A falu területe a mező felé lejt, és nem mindenhol egyforma magasságú. Az átlagos tengerszint feletti magasság meghaladja a 800 métert. Egyetlen bővizűbb vízforrása sincs, így a településen egész évben gondok vannak a vízellátással.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 424 | 153 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 1 |
| Jugoszláv | 4 | 0 |
| Egyéb | 2 | 3 |
| Összesen | 430 | 157 |
Története
[szerkesztés]Az illírek idejében ez volt az Adriai-tenger hátországa törzseinek (Sardeata és Deura), az északabbra lakó Mazaioi törzzsel határos határterülete, akikkel nem volt szoros kapcsolat, ami a későbbi időkben is megmutatkozott. Ugyanis a Bjelajsko (Bilaji-mező) és Bravsko polje (Bravai-mező) lakossága még ma sem tekinti ezt a területet történelmi értelemben vett Boszniának. A Petrovaci-mezőn élők Boszniának a Bosanska Krupa, Lušci Palanka, Sanica és Ključ környéki területeket, valamint Banja Luka környékét tekintik, vagyis mindazt, ami Grmeč túloldalán, az Una, Szana és a Vrbas (Orbász) völgyében található, és az ókorban a Mazaioi törzs területe volt.
A Petrovaci-mező a Bilaji- és Brava-mezőkkel még a középkorban sem tartozott Alsó-Szlavóniához, sem később az Alsó-Boszniai vidékhez, hanem a déli politikai és vallási struktúrákhoz kapcsolódott.[4] Ez a terület még az oszmán hódoltság első időszakában is a dalmáciai székhelyű Klisszai szandzsákhoz kötődött, és csak az 1699-es karlócai béke volt az, amely az unai határ megállapításával ez a terület minden tekintetben összekapcsolta a mai Bosznia-Hercegovinát alkotó területekkel. Egykor itt haladtak át a Szana-völgybe vezető római és oszmán utak.
Korábban a Steinbeis-Šipadova Drvar-Prijedor keskeny nyomtávú vasút haladt át a falun.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Gradina more lelőhelyen egy téglaépület romja található. Ásatásain lándzsát találtak.
- A Bravai-mezőből kiemelkedő Visoko-hegyen egy ókori vár állt, mely még a történelem előtti időkben épült, de a római korban is használták. A hegytetőn, a gerinc legmagasabb pontján falmaradványok is láthatók, melyek mintegy 12 méter hosszúságban maradtak fenn. A középkorban feltehetően egy szakrális építmény is állt ezen a helyen. Egy gyönyörűen kifaragott figurális ábrázolással díszített, latin felirattal ellátott követ találtak itt. A kő azonban túlságosan megsérült, így a teljes feliratot nem lehetett rekonstruálni.[5] Találtak ott egy Theodosius császár korabeli dukátot is, melynek egyik oldalán Nagy Konstantin császár és Szent Ilona császárnő képe látható kereszttel a kezében.[6][7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11436
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11436
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Bosanski Petrovac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
- ↑ Ivo Bojanovski, Akadenija nauka i umjetnosti Bosne i Hercegovine, 1988 -Bosna i Hercegovina u antičko doba
- ↑ Salmedin Mesihović, Filozofski fakultet Sarajevo, 2011 -ANTIQVI HOMINES BOSNAE
- ↑ Petar Rađenović: BJELAJSKO POLJE I BRAVSKO- Antropogeografska ispitivanja. Srpska Kraljevska Akademija u Beogradu 1925. i 1923. Godine. (Hozzáférés: 2016. február 9.)
- ↑ Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. február 23.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Jasenovac című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
