Busije (Bosanski Petrovac)
| Busije | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Bosanski Petrovac |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 24 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 1,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 16,39 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 35′ 43″, k. h. 16° 11′ 30″44.595300°N 16.191700°EKoordináták: é. sz. 44° 35′ 43″, k. h. 16° 11′ 30″44.595300°N 16.191700°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Busije (szerbül: Бусије) falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Bosanski Petrovac községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 35, közúton 41 km-re délkeletre, Bosanski Petrovactól légvonalban 14, közúton 19 km-re északnyugatra, a Bjelajsko polje végén, a tőle délre fekvő Bjelaj és az északon fekvő Vrtoče között található. Nyugatról, Prkosi felől az Ivankovo Brdo, Lukića Glavica és Koviljača (933 m), északkeletről pedig Prijeka Glavica határolja.[3] Busijében két forrás fakad, a Karaula és a Ćojluk alatti Joha. Vízgyűjtő területük Mali Stijenjani térségére terjed ki. A házak a mező végén, a dombok alatt állnak. Néhány ház egy kissé magasabban a hegyoldalakon levő, egykor bozótos területre épült.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 114 | 6 |
| Bosnyák | 38 | 15 |
| Horvát | 0 | 1 |
| Jugoszláv | 7 | 0 |
| Egyéb | 0 | 2 |
| Összesen | 159 | 24 |
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a történelem előtti időkben, majd a római korban is lakott volt. Az itt talált bronz kard valószínűleg eredetileg valamely megsemmisült bronzkori sír melléklete volt és a szakemberek szerint a késői bronzkor korai fázisából származik. A Bijela Crkva lelőhelyen római épület és középkori templom maradványai találhatók. Az alapfalak mellett kő építőanyag, számos római tégla mellett pénz is került elő. A templomnak hosszúkás alapfalai voltak, a keleti odalon négyszögletes apszissal. A 19. században állítólag még freskónyomok is láthatók voltak benne. A falak mellett még velencei pénzt is találtak.[5] A falun korábban az Una völgyébe vezető római és török út vezetett át, majd a törökök Petrovac várának megépítésével az utat a Bjelajsko polje közepére helyezték át.[6]
A falu onnan kapta a nevét, hogy egykor szarajevói kereskedőket öltek meg itt. Akkoriban itt vezetett a Petrovacról Bihácsba vezető főút, nem pedig a mezőkön át, mint most. A kereskedők áruikkal a bihácsi vásárra mentek. Itt vártak lesben rájuk a rablók, akik megölték és kirabolták őket.[7]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Bijela Crkva – római épület és középkori templom maradványai.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11436
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11436
- ↑ Petar Rađenović, Beograd 1925-BJELAJSKO POLJE I BRAVSKO
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Bosanski Petrovac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. február 23.)
- ↑ -Mirza Hasan Ćeman: Urbane intervencije osmanske vlasti na području zapadne Bosne i pitanje osnivanja naselja Bosanski Petrovac, Anali Gazi Husrev-begove biblioteke, issue: 32 / 2011., str. 163. - 215.
- ↑ Презимена, село Бусије (Босански Петровац). poreklo.rs . (Hozzáférés: 2024. február 24.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Busije (Bosanski Petrovac) című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
