Szelec
| Szelec (Selec) | |||
 | |||
| A község látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Trencséni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1439 | ||
| Polgármester | Dr. Stanislav Svatik | ||
| Irányítószám | 913 36 | ||
| Körzethívószám | 032 | ||
| Forgalmi rendszám | TN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1007 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 40 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 323 m | ||
| Terület | 24,80 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 46′ 44″, k. h. 17° 59′ 29″48.778900°N 17.991500°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 44″, k. h. 17° 59′ 29″48.778900°N 17.991500°E | |||
| Szelec weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szelec témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szelec (1891-ig Szelcz, szlovákul Selec) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Trencséntől 13 km-re délre fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1439-ben „possessio seu villa Selcz” néven említik először. 1549-ben 20 jobbágytelek található a faluban, ahol 20 jobbágy és 6 zsellércsalád élt. 1598-ban 37 háza volt a településnek. 1623-ban 15 jobbágytelek és 29 zsellérház állt a községben, a lakosság száma eszerint két-háromszáz főre tehető. 1724-ben az első népszámlálás szerint 122 házában 778 lakos élt. 1742-ben Anton Rezner papírgyárat alapított itt. A községben volt vízimalom és faüzem is.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZELECZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Gróf Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Inovetz hegye alatt, Krivosdhoz közel; határja jól termő.”[2]
1831-ben kolerajárvány pusztított, melynek számos áldozata volt a lakosság köréből.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szelecz, falu, Trencsén vmegyében, Beczkóhoz keletre, 1 1/2 órányira a hegyek közt. Földje sovány, de erdeje roppant. Lakosi, kik 768 kath., 110 evang., 9 zsidóra mennek, az itt folyópatakban pisztrangot fognak. Kath. paroch. templom. F. U. a dubniczai uradalom. Ut. p. Trencsén.”[3]
1866-ban ismét kolerajárvány pusztította. 1900-ban 120 házában 896 lakos élt. A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 741 lakosából 708 szlovák, 2 egyéb anyanyelvű és 31 csecsemő volt. Ebből 594 római katolikus, 129 evangélikus és 18 zsidó vallású.
1910-ben 968 lakosából 943 szlovák, 19 német, 6 magyar anyanyelvű volt.
2001-ben 949 lakosából 946 szlovák volt.
2011-ben 1002 lakosából 942 szlovák, 6 cseh, 1 orosz, 2 egyéb és 51 ismeretlen nemzetiségű volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Bertalan tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1780-ban épült klasszicista stílusban, a korábbi templom helyén.
- Határában terül el a 37 hektáros Inóci tájvédelmi körzet.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
[szerkesztés]- 2019 Selec - Obraz mnohých generácií
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Trencséni járás települései | ||
|---|---|---|
Trencsén (Trenčín) | ||
|  | |