Rakasdia
| Rakasdia (Răcășdia) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Bánság | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Krassó-Szörény | ||
| Község | Rakasdia | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 327315 | ||
| SIRUTA-kód | 53684 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1549 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 12 | ||
| Népsűrűség | 26,57 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 137 m | ||
| Terület | 58,29 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 00′, k. h. 21° 37′45.000000°N 21.616667°EKoordináták: é. sz. 45° 00′, k. h. 21° 37′45.000000°N 21.616667°E | |||
 | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Rakasdia, 1910 és 1918 között Rakasd (románul: Răcășdia, régen Răcăștia, helyi nevén Răcăștii) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Oravicabányától hat km-re délnyugatra fekszik. Határának 86%-a szántó, 9%-a legelő.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét a rákokról vette, amelyekben patakjai hajdan állítólag bővelkedtek. A falu régi pecsétje egy rákot ábrázolt. (A rák neve románul is rac.) Történeti névalakjai: Rakastia (1569), Rakustia (1717), Rakastie (1749), Rakasztia (1785), Rakasdia (1828).
Története
[szerkesztés]A helyi hagyomány szerint a falut hét Olténiából érkezett pásztor családja alapította.
1880-ig Krassó, attól kezdve Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. 1822 és 1836 között járási székhely volt. 1717-ben 125, 1823-ban 373 házból állt. Határát kezdetben bükkösök és tölgyesek borították, amelyeket lassanként kiirtottak.
1845 és 1848 között az ortodox egyházközség anyakönyveit magyarul vezették.
1854-ben a falut érintve épült meg az Oravica–Báziás vasútvonal. 1855-től határának nagy részét a StEG birtokolta.
A 20. század elején a Nagy-patakon kilenc vízimalom működött, amelyek családi társulásokhoz tartoztak. 1904-ben kisközségből nagyközséggé alakult.[1] 1913-ban ide helyezték át a korábbi zsámi járás székhelyét.[2]
Népessége
[szerkesztés]- 1851-ben 1319 ortodox és 10 római katolikus lakosa volt.[3]
- 1910-ben 2985 lakosából 2889 volt román, 32 magyar és 30 német anyanyelvű; 2918 ortodox és 54 római katolikus vallású. Ekkoriban lakosai körében már divatozott az egykézés.[4]
- 2002-ben 1737 lakosából 1437 volt román, 275 cigány és 12 magyar nemzetiségű; 1534 ortodox, 108 baptista, 34 pünkösdista és 19 római katolikus vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- Barokk ortodox temploma 1770 és 1778 között épült, a lugosi kéttornyú ortodox templom hatása alatt.[5] 1903-ban újjáépítették.
Galéria
[szerkesztés]-
A „Falu malma” -
Az ortodox templom -
Rakasdia környéke 1769–71 között
Források
[szerkesztés]- Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 1–4. kötet. Budapest: Athenaeum. 1881–1885.
- Emilian Novacoviciu: Monografia comunei Răcășdia. Oravița, 1923
- A falu a Banaterrán (románul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Belügyi Közlöny 1904, 566. o.
- ↑ Emilian Novacoviciu: Amintiri din viața. Oravița, 1931, 33. o.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára[halott link]
- ↑ Nicolae M. Popescu: Prin Banatul Timișoarii (București, 1919), 53. o.
- ↑ Nicolae Sabău: Metamorfoze ale barocului transilvan, vol. 1, Sculptura. Cluj-Napoca, 2002, 190. o.
További információk
[szerkesztés]- Rakasdiai látnivalók (magyarul)
Krassó-Szörény megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}