Rajecfürdő
| Rajecfürdő (Rajecké Teplice) | |||
 | |||
| A tó körüli park. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Zsolnai | ||
| Rang | város | ||
| Első írásos említés | 1376 | ||
| Polgármester | Katarína Hollá | ||
| Irányítószám | 013 13 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | ZA | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2841 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 239 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 411 m | ||
| Terület | 11,85 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 08′, k. h. 18° 41′49.133333°N 18.683333°EKoordináták: é. sz. 49° 08′, k. h. 18° 41′49.133333°N 18.683333°E | |||
| Rajecfürdő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rajecfürdő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Rajecfürdő (szlovákul Rajecké Teplice) üdülőtelepülés Szlovákiában, a Zsolnai kerület Zsolnai járásában. Palosnya tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 12 km-re délnyugatra sziklákkal övezett festői völgykatlanban fekszik. Üdülőváros és gyógyfürdő 38 °C-os melegforrásokkal. Már a kora középkorban ismert volt. Kádfürdője és strandfürdője van.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevének előtagja Rajec közelségére (szlovák rajec = „kis édenkert”), utótagja pedig a településrész jellegére, fürdőjére utal.
Története
[szerkesztés]1376-ban Nagy Lajos király oklevelében „Tapolcha” néven említik először. Ebben az időben az egész Rajec-völgy a lietavai váruradalomhoz tartozott. 1496-ban a Szapolyaiak birtokaként „possessio Toplycza” néven szerepel. Néhány jobbágycsalád lakta, akik földműveléssel, állattartással és favágással foglalkoztak. Később malmot és fűrésztelepet is említenek itt. Birtokosai a Szapolyaiak után Kosztka Miklós, majd 1558-tól Thurzó Ferenc lettek. Thurzó Ferenc után 1585-ben fia, György örökölte a birtokot. A Thurzók jól ismerték a Rajec-völgy gyógyforrásait és ők voltak azok, akik a fürdő kiépítésébe belekezdtek. 1610-ben megépült az első kőépület 7 vendégszobával. A nádor, aki maga is krónikus isiászban szenvedett gyakran látogatta a fürdőt. Halála után örökségét felosztották és a fürdő is rossz állapotba került.
A fürdőélet csak a 18. század végén pezsdült fel újra, amikor új fürdőépület és medencék épültek. 1793-ban megtörtént a gyógyvíz első elemzése is. 1784-ben 4 házában 5 családban 27 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RAJCZIHÉVÍZ. Rajeczke-Teplicze. Meleg Fördő Trentsén Vármegyében, fekszik Rajeczhez egygy órányira, fördője háromféle, vize tiszta, de sós ízű, és számos emberek által megelégedéssel látogattatik külömbféle betegségekben; papirosmalom is van közel hozzá.”
1828-ban 8 háza és 89 lakosa volt. A fürdő megújítása és további kiépítése a 19. században is folytatódott. 1858-ban már 80 állandó vendég szállhatott meg. Tovább folytatódott az épületek és parkok építése. A fejlődés 1889-ben különösen nagy lendületet kapott, amikor Károly Lajos főherceg és felesége ide látogatott. 1899-ben megépült a Zsolna és Rajec közötti vasútvonal, ami megkönnyítette megközelítését. A trianoni békéig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
A második világháború alatt súlyos harcok folytak területén. A háború után termálvizes úszómedence épült és a tavat alakították ki gyógyászati célokra. A környező parkosított területeket is megnyitották a nyilvánosság előtt. A fürdőtelep 1951-ben lett önálló község, addig Kunfalvához tartozott. 1959-ben hivatalosan is fürdőhellyé nyilvánították, az 1960-as árvízben súlyos károkat szenvedett. 1980-ban csatolták hozzá Palosnyát. 1989-ben kapott városi címet.
Népessége
[szerkesztés]2011-ben 2833 lakosából 2730 szlovák volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Palosnyán született 1912-ben Jozef Gabčík szlovák katona, Reinhard Heydrich egyik merénylője.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Gyógyforrásai évszázadok óta ismertek. 1500 m mélységből öt 38 fokos gyógyforrás tör fel, mely idegrendszeri és mozgásszervi panaszok enyhítésére alkalmas. Mai fürdőépülete 1932-ben épült.
- A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1909-ben épült neogótikus stílusban, Batthyány Vilmos nyitrai püspök szentelte fel augusztus 15-én.
- Laura termálfürdő.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Lásd még
[szerkesztés]A Zsolnai járás települései | ||
|---|---|---|
Zsolna (Žilina) | ||
|  | |
