Palosnya

	Palosnya
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	425 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 07′ 52″, k. h. 18° 42′ 48″49.131200°N 18.713300°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 52″, k. h. 18° 42′ 48″49.131200°N 18.713300°E
	Palosnya weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Palosnya témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Palosnya (szlovákul: Poluvsie) Rajecfürdő városrésze Szlovákiában, a Zsolnai kerület Zsolnai járásában.

Fekvése

Zsolnától 10 km-re délre, a Rajec-patak partján fekszik. Rajecfürdő keleti végét alkotja a patak partján.

Története

Nevének legrégibb változata, „Polvsy” a falu kis méretére utal (pol „fél” és ves „helység”).

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POLUVSZEJ. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Konszkának szomszédságában, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító.”^[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Poluzsie, tót falu, Trencsén vmegyében, Konszkához 3 fertály, 355 kath., 5 zsidó lak. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna.”^[2]

1910-ben 391, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békéig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

1980-ban csatolták Rajecfürdőhöz.

Neves személyek

Itt született 1912-ben Jozef Gabčík szlovák katona, Reinhard Heydrich egyik merénylője.

Jegyzetek

↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Palosnya a térképen

Lásd még

Rajecfürdő

Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]