Ugrás a tartalomhoz

Rác gyógyfürdő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Rácz Termál Fürdő szócikkből átirányítva)
  A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
világörökségi helyszín része
Rác gyógyfürdő
TelepülésBudapest
Cím1013 Hadnagy u. 8-10.
Megnyitás
Építész(ek)Ybl Miklós
Hasznosítása
Felhasználási terület
Elhelyezkedése
Rác gyógyfürdő (Budapest belső részének)
Rác gyógyfürdő
Rác gyógyfürdő
Pozíció Budapest belső részének térképén
é. sz. 47° 29′ 26″, k. h. 19° 02′ 36″47.490556°N 19.043333°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 26″, k. h. 19° 02′ 36″47.490556°N 19.043333°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Rác gyógyfürdő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Rác gyógyfürdő vagy rövidebben Rác fürdő Budapest egyik gyógyfürdője. A fürdő jelenleg még jogi viták miatt zárva tart.[1]

Fekvése

[szerkesztés]

A Rác fürdő Budapest I. kerületében, a Tabánban található.

Elnevezése

[szerkesztés]

A fürdő nevét a környéken élő rácokról (azaz szerbekről) kapta, német elnevezése Raitzenbad volt. 1931-ben a fürdőt Szent Imre fürdőre keresztelték át, majd a hatvanas években a két nevet a szent előtag elhagyásával egyszerre használták: Imre-(Rác)fürdő.[2] A fürdőt a nyolcvanas évek óta újra Rác gyógyfürdőnek hívják.

Története

[szerkesztés]
Neoreneszánsz kupola
Szalády Géza (1864–1949), a Rác gyógyfürdő igazgatósági gondoka és a fürdő éttermének a bérlője feleségével, Rendessy Olgával, 1895-ben

Egyes feltételezések szerint a fürdő a 15. században, Zsigmond király uralkodása alatt épült, mások Mátyás király nevéhez kapcsolják, de mára bebizonyosodott, hogy a fürdő török eredetű.[3] A különböző török kori leírások különböző néven emlékeznek meg az egykor a Rác fürdő helyén álló fürdőről: Evlija Cselebi török utazó Tabahéne ilidzsaszinak nevezi, Luigi Ferdinando Marsiglinál Kücsük ilidzsa (kisfürdő), míg Edward Brown angol utazó a Tímárok terére néző fürdőként emlékezik meg róla.[4]

Nyolcszögletű kupolacsarnoka a 16. századból, a török hódoltság idejéből származik; akkoriban a kisebb fürdők közé tartozott. Buda visszavételét sértetlenül vészelte át. Ezt követően, előbb a császári kamara, majd 1696-ban Pergassi Károly császár kapitány tulajdonába került. A fürdőt 1860-ban ómoraviczai Heinrich Nepomuk János (1818–1888) orvosdoktor, fürdő-tulajdonos, a Ferenc József-rend lovagja vette meg. A Heinrich család Ybl Miklós tervei alapján 1864–65-ben felújíttatta, majd 1869–70-ben kibővíttette az épületet, ekkor készültek romantikus stílusú medencék is.[5] 1890-ben – az Ördög-árok lefedése és a Tabán alsó részének feltöltése miatt – háromszintesből kétszintessé alakították át.[6]

Gerlóczy Zsigmond (orvos) és Hankó Vilmos (vegyész) így írt a fürdőről 1891-ben a „Budapest fürdői és ásványvizei" című tanulmányában:

A Rácfürdő a Gellért-hegy északnyugati lejtőjén, a város többi háza között fekszik, tőle oldalvást a nem egyesült görögök temploma áll. A forrás a Gellért-hegy északi sziklaoldalának tövéből ered, és rendkívül bő víztartalmú; 24 óra alatt 24,447 hektoliter vizet ad. Vizeinek hőmérséklete 43,4 °C. …Európa legszebb fürdőintézeteinek egyike. A fürdőnek 35 kőfürdője, 14 kádfürdője és egy-egy közös fürdője van férfiak és nők számára. A fürdőhöz igen kényelmes a közlekedés, közel esik hozzá a Rudas-fürdő csavargőzös állomása, és azon kívül a fürdő külön csinos társkocsijai a Deák tértől tízpercenként közlekednek. Bérkocsi-állomás is van a fürdő közelében.[7]

Az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó éveiben és a két világháború közti korszakban a fürdő igazgatósági gondoka, illetve annak az éttermének a bérlője Szalády Géza (1864–1949), fűszerkereskedő volt; Szalády Géza apja a jó hírnevű Szalády Antal (1834–1908), fővárosi pót- és gyógykávé gyáros, a Szalády-féle „Hungária kávé“ feltalálója volt. Szalády Géza fürdőgondnoksága és étterem bérlése alatt szinvonalát fenntartotta a Rác gyógyfürdő.[8][9][10][11]

A fürdőt Heinrich Nepomuk János négy gyermeke örökölte, majd azok halála után a család 22 tagjának birtokába került. Az örökösök családi részvénytársasággá alakították az üzemet. Természetes, hogy a 22 tulajdonos nem részesülhetett egyenként megfelelő jövedelemben és épp ezért már 1928-ban elhatározták, hogy a fürdőt eladják.[12]

1931-ben Szent Imre hercegről nevezték el, halálának 900. évfordulója alkalmából, 1934-ben hivatalosan is gyógyfürdővé nyilvánították, belügyminiszteri rendelettel. 1935-ben Budapest székesfőváros megvásárolta. A második világháború súlyos károkat okozott az épületegyüttesben, 1963-ig ideiglenes felújítással működött, majd renoválás céljából két évre bezárták, és 1965-ben nyitották meg újra. A felújítás során több megmaradt, de sérült épületrészt elbontottak. A bontásokban az Erzsébet híd építése is szerepet játszott, de a hídtól viszonylag távol eső épületrészeket is lebontottak.[13] A nyolcvanas években a kupolacsarnokokat már nem használták, a fürdő állapota egyre romlott.[14]

1994-ben fogadták el a környék új rendezési tervét, majd 1998-ban a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. megbízásából elkészültek a fürdő fejlesztési tervei. A Fővárosi Önkormányzat 2002-ben fogadta el a rekonstrukció és a hozzá kapcsolódó szállodaépítés terveit, a felújítás 2007–2010 között nyolcmilliárd forintból elkészült.[14] A felújítás után nem nyílt meg. Azóta pusztul, állagmegóvás hiányában az állapota folyamatosan romlik.

Épülete

[szerkesztés]

Felújítás

[szerkesztés]
A törökfürdő

Az újjáépített fürdő 8000 m²-es területén a tervek szerint 14 medence, törökfürdő és az Ybl Miklós által tervezett zuhanycsarnok áll majd a látogatók rendelkezésére. Befogadóképessége kb. 400 fő lesz. A gyógyfürdő mellett 67 lakosztályból álló ötcsillagos szállodát építenek, melynek letisztult, egyszerű vonalvezetésű épületek adnak otthont. A teljes beruházás értéke 6,5 milliárd forint. A szálloda üzemeltetője az eredeti tervek szerint a Kempinski lett volna, később mégis a Baglioni csoporttal kötöttek szerződést.

2002 júliusában a fürdőt bezárták, ekkor 2004. augusztus 20-ra ígérték az újranyitást. A jogerős építési engedélyt Kaszab Ákos terveire 2003-ban kapták meg. A kivitelezés folyamatosan húzódott, a hivatalos magyarázat szerint a régészeti feltárások és a tervezőcsapat és a megrendelők között kialakult állítólagos konfliktus miatt. Kezdetben a Kempinski szállodalánc látott üzleti lehetőséget a felújításban, azonban üzletrészüket eladták 2006-ban az olasz Baglioni szállodaláncnak. 2007 elején a felújítás tervező csapat is újjáalakult, Dévényi Tamás, Kis Péter és Pethő László építészek vették át a munkálatokat és fejezték be a fürdő felújítását.[15] 2010 elejére a felújítási munkálatok befejeződtek. A helyreállítást, a kiegészítések és a kortárs épületrészek minőségét 2011-ben ICOMOS-díjjal ismerték el.[16]

A fürdő megnyitásnak csúszása

[szerkesztés]

A fővárosi tulajdonú Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. 2001-ben Rác Nosztalgia Kft. néven céget alapított a beruházás megvalósítására, amelyben 25%-os tulajdonrésszel bírt, míg a fennmaradó hányad magánbefektetők tulajdonába került. A fürdő 2002-ben zárt be (ekkor az újranyitást 2004 augusztusára ígérték), az építési engedélyt 2003-ban kapták meg. 2005-ben 750 millió forint pályázati támogatást nyertek el a turisztikai hivataltól. A projekt indulása óta az eredeti befejezési határidőt számos alkalommal módosították, mert a beruházó nem tudta tartani az ütemtervet. 2009 októberében a BRFK nyomozást indított, mivel feltételezhető, hogy a beruházás során a Fővárosi Önkormányzatot jelentős vagyoni kár érte.[17][18] Ezt az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntették, majd 2012 októberében hűtlen kezelés gyanúja miatt rendelt el újból nyomozást a Fővárosi Főügyészség.[19] Ekkora már a Rác Nosztalgia Kft. ellen elindult a csődeljárás.[20] 2013 januárjában Tarlós István főpolgármester azt nyilatkozta, hogy a Főváros szeretne a hitelező bankkal megegyezni és így megnyithatna a fürdő.[21] 2019-ig azonban még mindig nem sikerült rendezni a pénzügyi és tulajdonjogi vitákat.[22]

2020 januárjában Karácsony Gergely főpolgármester a Rác Fürdő Eszközkezelő Kft. (REK) élén személyi változást tervez, valamint más határozati javaslat is szerepel a fővárosi közgyűlés napirendjén: 5 millió forintos tőkeemelést a REK-ben és kamatmentes kölcsön nyújtását, hogy megvásárolhassa mind a fürdő, mind a mellette álló hotel épületét (847902 REK Kft. szakmai feladatai).[23]

2021 március-áprilisában a Rác Nosztalgia Kft. felszámolása során 5,1 milliárd forintos kikiáltási áron árverést hirdettek meg a fürdő-szálloda együttesre.[24] Egyetlen jelentkezőként a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vásárolta vissza a gyógyfürdőt.[25]

A fürdő medencéi, szaunák, gőzfürdők

[szerkesztés]

A fürdő 2020 májusában még nem nyílt meg, a sajtónak több alkalommal illetve nyílt napok keretében azonban már megmutatták a nagyközönségnek a felújított fürdőt.[14][26]

Törökfürdő

[szerkesztés]

A Rác fürdő legrégebbi része a török kupola – épült 1572-ben – melyet anno Kücsük Ilicának, vagyis „kis fürdőnek” neveztek. Ezen fürdőrész kiváló állapotban maradt fenn az évszázadok során, így teljes mértékben eredeti formájában születhetett újjá. A falak, boltívek és ablaknyílások is fennmaradtak, ám ezeken túl a medencetér lépcsői is előkerültek a feltárások során. Ennek megfelelően a török fürdőrész régi pompájában áll, és használható csakúgy, mint elődeink idejében. A nagy medencetér mellett elhelyezkedő kisebb kupolát 1905-ben lebontották, de a mostani feltárások leletei alapján szintén újraépült.

Ybl-fürdő és tusolócsarnok

[szerkesztés]

A Rác fürdő romantikus és neoreneszánsz részei Ybl Miklós munkáját dicsérik, melyek két fázisban, 1865-ben és 1870-ben készültek el. Az Ybl-kupola és tusolócsarnok romantikus, csipkés boltíveinek mindössze 30-40 százaléka maradt fenn a 20. század során elszenvedett pusztításokat követően. A teljes 19. századi fürdőterület (Ybl-kupola, tusolócsarnok, Flóra-fürdő, neoreneszánsz kupola) korabeli rézkarcok, leírások, rajzok, későbbi bontási dokumentumok, illetve a jelen feltárások leletei alapján épült fel, teljes mértékben tükrözve eredeti állapotát.

Az 1870-ben épült neoreneszánsz kupola jelentős változásokat mutat az építész perspektívájában. A márvány jelenik meg mint fő díszítőelem, és a kor modernitásainak jelképeit Ybl domborművek elhelyezésével ábrázolja. Ilyenek a nyugati és keleti falon található, a vasutat és a szikratávírót jelképező alkotások. Ezen épületrészt az Erzsébet híd építésekor teljesen lebontották, melynek alapvető építészettörténeti információkat nyújtó maradványait a betemetett medencetérből tárták fel a mostani építkezés során.

A Flóra-fürdő, amely szintén 1865-ben épült, az ókori római fürdők stílusát idézi. Ezen fürdőrész a komplexum elkülönített VIP-részlegeként szolgál. Közvetlenül a történelmi rész köré épült a fürdő legújabb, modern területe, amely magában foglalja a szaunavilágot, a pihenőtereket és a húsz kezelővel ellátott Day Spát. A híradások szerint a fürdőben 13 medence, 21 kezelő, szaunák széles választéka, pihenőterek, tetőtéri napozóterasz van, és egy elkülönített VIP-szekciót is kialakítottak.

A fürdő gyógyvize

[szerkesztés]

A Rác fürdőt a kénes Nagy- és a Mátyás-forrás látta el gyógyvízzel. A közvetlenül a törökfürdő alatt feltörő víz tartalmaz kalciumot, magnéziumot, nátrium-hidrogén-karbonátot, szulfát-kloridot, illetve nátrium- és fluorid-iont is. A víz – a fürdőben nyújtott kezelésekkel és szolgáltatásokkal együtt – hatásos ízületi bántalmak, gerincmegbetegedések, porckorongsérv, idegzsába, keringési zavarok, illetve asztmás megbetegedések kezelésére.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Szakonyi Péter: Megtört a jég: a főváros megegyezhet a milliárdos beruházásról (magyar nyelven). Napi Gazdaság, 2011. június 23. (Hozzáférés: 2011. június 23.)
  2. ↑ Farkas Károly, Frank Miklós, Schulhof Ödön, Székely Miklós: Magyarország gyógyfürdői, gyógyhelyei és üdülőhelyei. Budapest: Medicina. 1962.   114. oldal
  3. ↑ „233. adás”. Ráday Mihály. Unokáink sem fogják látni…. Magyar Televízió. 2010. február 28. 233. epizód. 4:30. (magyar nyelven)
  4. ↑ Sudár Balázs: Török fürdő a hódoltságban, Megjelent: Történelmi szemle 45(2003[2004]):3/4. 213-263.
  5. ↑ Korabeli ábrázolás Az ország tükre c. lapban (349. old.)
  6. ↑ „233. adás”. Ráday Mihály. Unokáink sem fogják látni…. Magyar Televízió. 2010. február 28. 233. epizód. 1:00. (magyar nyelven)
  7. ↑ Meskó Csaba: Gyógyfürdők. Budapest: Városháza. 1998. ISBN 963 8376 78 3   24. oldal
  8. ↑ HU BFL - VII.218 - 1914 - 0071
  9. ↑ HU BFL - VII.156.a - 1934 - 0012
  10. ↑ Népszava, 1911. március (39. évfolyam, 51–77. sz.)
  11. ↑ Nemzeti Ujság, 1927. június (9. évfolyam, 123-145. szám)
  12. ↑ Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)1928-11-28 / 48. szám
  13. ↑ „233. adás”. Ráday Mihály. Unokáink sem fogják látni.... Magyar Televízió. 2010. február 28. 233. epizód. 7:58. (magyar nyelven)
  14. ↑ a b c Földes András: Mit akart az élveteg Ybl Miklós Owen bácsitól? Index.hu, 2010 szeptember 10. (Hozzáférés: 2013. április 10.)
  15. ↑ Újabb csúszással őszre végre elkészülhet a Rác Fürdő (magyar nyelven). Termalfurdo.net, 2009. május 4. (Hozzáférés: 2010. március 15.)
  16. ↑ Műemléki világnapról. Nógrád Megyei Hírlap, 2011 április 19. 1. o.
  17. ↑ Házkutatások a Rác fürdő ügyében (magyar nyelven). HVG, 2010. február 25. (Hozzáférés: 2010. március 15.)
  18. ↑ Házkutatásokat tartottak a Rác fürdő felújítása miatt (magyar nyelven). Origo, 2010. február 25. (Hozzáférés: 2010. március 15.)
  19. ↑ Ismét nyomozás indul a Rác fürdő miatt 2012.október 31., https://index.hu/belfold/budapest/2012/10/31/ismet_nyomozas_indul_a_rac_furdo_miatt/ Hozzáférés: 2013. április 10.
  20. ↑ Elindult a csődeljárás a Rác fürdő ellen 2012. szeptember 30. https://index.hu/gazdasag/magyar/2012/09/30/csodeljarast_inditottak_a_rac_furdo_ellen/ Hozzáférés 2013. április 10.
  21. ↑ Tarlós: még idén megnyitják a Rác fürdőt, HVG, 2013. január 10.
  22. ↑ Új cápák köröznek a Rác fürdő körül, mfor.hu, 2019. szeptember 27.
  23. ↑ Eldőlt a Rác fürdő sorsa? A tettek mezejére lép az új főpolgármester Privátbankár.hu, 2020. január 24.
  24. ↑ Elárverezik a Rác fürdő épületét pestbuda.hu
  25. ↑ Szalai Anna - Elkelt a Rác Fűrdő (Népszava, 2021.05.31.)
  26. ↑ Kelecsényi Kristóf: A megújuló Rác fürdő. hg.hu, 2009. október 18. [2010. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 15.)

Források

[szerkesztés]
  • Buzás Gergely: Középkori fürdők (Műemlékvédelem, 2009 Vol. LIII. Issue 5.) [1]
  • G. Lászay Judit és Papp Adrienn: A budai török fürdők kutatása az évezred elején (Műemlékvédelem, 2009 Vol. LIII. Issue 5.) [2]
  • Meskó Csaba: Gyógyfürdők. Budapest: Városháza. 1998. ISBN 963 8376 78 3  
  • Meleghy Péter: Budapest fürdői. Budapest: Corvina. 2012. ISBN 978 963 13 6042 4  
  • Búza Péter: Fürdőző Budapest. Budapest: Holnap. 2006. ISBN 963 346 719 5  
  • Soós Péter, Balogh Éva, Fluck István: Budapest fürdőváros. Budapest: Fővárosi Fürdőigazgatóság. 1996. ISBN 963-02-9932-1  
  • Liber Endre: Budapest-fürdőváros kialakulása, különös tekintettel a székesfőváros községi fürdőpolitikájára 1-3. Budapest: Főváros Statisztikai Hivatala. 1934.  
  • Farkas Károly, Frank Miklós, Schulhof Ödön, Székely Miklós: Magyarország gyógyfürdői, gyógyhelyei és üdülőhelyei. Budapest: Medicina. 1962.  

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Rác Gyógyfürdő
A Wikimédia Commons tartalmaz Rác gyógyfürdő témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rác_gyógyfürdő&oldid=27169009”