Ugrás a tartalomhoz

Pártázatos stílus

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pártázatos stílus
felvidéki pártázatos (neo)reneszánsz
Hernád utcai iskola, Budapest
Hernád utcai iskola, Budapest
Időszakkb. 1910 – kb. 1940
ElterjedésMagyarország
Nevezetes alkotókKismarty-Lechner Jenő, Sándy Gyula
Nevezetes alkotásokHernád utcai iskola, Sárospataki Tanítóképző Intézet, Kispesti evangélikus templom, Pestújhelyi evangélikus templom
A Wikimédia Commons tartalmaz Pártázatos stílus témájú médiaállományokat.

A pártázatos stílus vagy felvidéki pártázatos (neo)reneszánsz[1] egy 20. század eleji építészeti stílus. Nevével ellentétben nem volt kapcsolatban a közismert, 19. század végi, historizáló neoreneszánsz építészettel.

Története

[szerkesztés]

A 19. század végén, 20. század elején Magyarországon több törekvés volt arra nézve, hogy sajátosan magyar építészeti stílus szülessen. Ilyenként lehet említeni a Lechner Ödön-féle magyaros szecessziót, a Kós Károlyhoz köthető erdélyi népies stílust, amelynek Sváb Gyula-féle alföldi változatát, vagy Lajta Béla népes modern (art déco-jellegű) épületeit.

A felsorolt irányzatokat több kritika érte (pl. Lechner stílusa valójában magyaros díszítésű perzsa–indiai jellegű,[2] Kós pedig a meredek dőlésszögű tetőknél a finn népi építészetet utánozta[3] stb.), egyiket sem gondolták kortársaik (és a mai szaktudósok) valóban sajátosan magyar építészeti nyelvnek. Lechner unokaöccse, Kismarty-Lechner Jenő (1878–1962) 1910 körül új utat javasolt. Déry Attila építészettörténész szerint Kismarty-Lechner „rátalált a magyar építészet történek egyetlen olyan helyére, amelyre rá lehetett fogni, hogy az ottani és akkori építészetnek specifikusan magyarországi vonásai vannak: ez a felvidéki pártázatos reneszánsz” volt. Elsősorban Szepes- és Sáros vármegyei (ma Szlovákia területén) XV–XVII. századi épületeken figyelhetőek meg egyedi megoldások, talán a kortárs erdélyi és dél-lengyelországi reneszánsz építészetben bukkan néha fel hasonló.[4] (Maguk a pártázatok egyes vélemények szerint egyébként észak-olasz nyelvterületről terjedtek el.)[5]

Bővebben: Reneszánsz építészet Magyarországon

Kismarty-Lechner így ír visszaemlékezésében kutatásáról:

„1908-ban jutottam arra a gondolatra, hogy a magyarországi reneszánsz tradíciókra támaszkodva lehet talán Lechner Ödön kitűzött céljához vezető új utat találni. A késmárki templom érdekes toronyalakítása, a szepességi pártázatos sgraffitodíszű harangtornyok, a magyar történelem hősi alakjainak képeivel ékes pártás fricsi kastély voltak olyan reneszánszkori műemlékeink, melyek architektúrájáról úgy éreztem, magyar szellemiség sugárzik. Ezek voltak mintaképeim, de nem másoltam alakításaikat, hanem hasonló szellemű formákkal törekedtem a magyaros jelleg kifejezésére.”[6]

Ezt a „pártázatos[7] stílust” ajánlotta az eklektikus építészettől teljesen elszakadni nem akaró, a népi stílust elutasító kortársainak. Ő maga néhány épületét (de hangsúlyozandó, nem az összest) ebben a stílusban alkotta meg,[4] olykor az utcai homlokzatokra sgrafittot alkalmazott.[8] Pártázatos művei:

1914-ben a Kismarty-Lechner Jenő mellett dolgozó Hugyecz László is készített egy városi vigadó- és szállodaépületre vonatkozó diplomatervet (közelebbi hely megjelölése nélkül).[16]

A két világháború között

[szerkesztés]

A stílus ugyan az 1910-es években nem terjedt el túlzottan,[4] de nem is tűnt el: túlélte az első világháborút, és az 1920-as–1930-as években ismét felbukkant. A stílust elsősorban a korszak neves templomépítésze, Sándy Gyula használta előszeretettel, gyakran neogótikus-neoromán részletekkel keverve.[17]

A következő alkotásoknál figyelhető meg felhasználása:

  • 1912–1931: Az Országos Társadalombiztosító Intézet székháza (ma: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Komor Marcell, Jakab Dezső és Sós Aladár), 1081 Budapest, Fiumei út 19/a[18] – elsősorban a tornyánál volt megfigyelhető a stílust, 1969-ben a torony elbontásra került[19]
  • 1923–1925: három villaépület, 1126 Budapest, Tartsay Vilmos u. 9–13. (Kismarty-Lechner Jenő)[19][20]
  • 1924–1927: Kispesti evangélikus templom, 1196 Budapest, Templom tér 1. (Sándy Gyula)[21]
  • 1928: Újpesti postapalota, Budapest, István út 18. (Sándy Gyula)[17]
  • 1931: evangélikus templom, 2142 Nagytarcsa, Rákóczi u. 76 (Sándy Gyula)[19][22]
  • 1933: Pestújhely-Újpalotai evangélikus templom, 1158 Budapest, Templom tér 10. (Sándy Gyula)[23]
  • 1933–1934: Rákosszentmihályi evangélikus templom, 1161 Budapest, Hősök tere 10–11.[24]
  • 1934–1935: Budafoki evangélikus templom, 1221 Budapest, Játék u. 16. (Sándy Gyula)[17]
  • 1943: Rákoskeresztúri evangélikus templom, 1173 Budapest, Pesti út 111. (Sándy Gyula)[19]

Tervek

[szerkesztés]

Említendő, hogy 1911-ben Sándy pártázatos tornyot képzelt el a Széll Kálmán téri (Budapest) Korcsolyacsarnokhoz is, azonban tervének ez a része nem valósult meg. (A Korcsolyacsarnok felépült, 1940-ben azonban elbontották.)[17] Sándy nagyszabású, pártázatos épületet tervezett a Szabadság tér (Budapest) déli oldalára is, azonban ez nem épült meg.[17]

Tervben maradt Kismarty-Lechner 1922-es pártázatos felhőkarcolója is, amelyet a Chicago Tribune újságpalota pályázatára nyújtott be.[6] Kismarty-Lechner 1924-ben pártázatos templomot tervezett a Pasaréti térre. A Pasaréti téri templom végül nem az ő, hanem Rimanóczy Gyula tervei szerint épült fel 1933–1934-ben.[25]

Kismarty-Lechnernek volt még két hasonló, szintén meg nem valósult terve: az egyik 1924-ben készült a Regnum Marianumhoz, a másik 1931-benm az Apor Vilmos térre.[26]

Képtár

[szerkesztés]
  • Az Országos Társadalombiztosító Intézet székháza, Budapest egy 1940-es évekbeli fényképen (még álló toronnyal)
    Az Országos Társadalombiztosító Intézet székháza, Budapest egy 1940-es évekbeli fényképen (még álló toronnyal)
  • Tanítóképző, Sárospatak
    Tanítóképző, Sárospatak
  • Rákoskeresztúri evangélikus templom, Budapest
    Rákoskeresztúri evangélikus templom, Budapest
  • Rákosszentmihályi evangélikus templom, Budapest
    Rákosszentmihályi evangélikus templom, Budapest
  • Kispesti evangélikus templom, Budapest
    Kispesti evangélikus templom, Budapest
  • Pestújhelyi evangélikus templom, Budapest
    Pestújhelyi evangélikus templom, Budapest
  • Budafoki evangélikus templom, Budapest
    Budafoki evangélikus templom, Budapest
  • Újpesti postapalota, Budapest
    Újpesti postapalota, Budapest

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Gyakran felvidéki pártázatos reneszánszként említik, azonban ez a XVI-XVII. századi stílus(irányzat) neve lehetne. A „neo” (latin „új”) megkülönböztetés indokolt.
  2. ↑ Déry, i. m., 90. o.
  3. ↑ Déry, i. m., 145–146. o.
  4. ↑ a b c d e Déry, i. m., 108. o.
  5. ↑ https://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index6c2c.html?option=com_tanelem&id_tanelem=612&tip=0
  6. ↑ a b c d https://lechnerkozpont.hu/cikk/sgraffito-a-gellert-hegy-labanal
  7. ↑ http://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/szotar.php?szo=P%C3%81RT%C3%81ZAT&offset=17&kezdobetu=P
  8. ↑ a b https://mandadb.hu/cikk/1064522/Lechnerekrol__KismartyLechner_Jeno_munkassaga
  9. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=hernad-u-42&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
  10. ↑ bővebben: Kabdebo Gyula: Budapest székesfőváros kislakás és iskola építkezései; Pátria Nyomda, Budapest, 1913 (A Magyar Építőművészet külön füzete)
  11. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=11&cim=meszoly-u-4&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
  12. ↑ https://epiteszforum.hu/partazatok-a-villatol-a-felhokarcoloig
  13. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=02&cim=pasareti-ut-59&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
  14. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=20&cim=lazar-u-20&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
  15. ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20220412_magyaros_lelkulet_a_reneszansz_ihlette_pesterzsebet_kulonleges_iskolaepuletet
  16. ↑ Csejdy Júlia – Poncellini, Luca: Hudec László, Budapest, Holnap Kiadó, 2010, ISBN 9789633469248, 22. o. (Az Építészet Mesterei-sorozat)
  17. ↑ a b c d e https://varosunk.bpht.hu/napsugaras-tornyok-epitesze-sandy-gyula-budapesti-epuletei/
  18. ↑ https://www.octogon.hu/epiteszet/art-deco-teglabol/
  19. ↑ a b c d Déry, i. m., 238. o.
  20. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=12&cim=tartsay-v-u-11-15&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
  21. ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20220522_eros_var_kispesten_kilencvenot_eves_a_kispesti_evangelikus_templom
  22. ↑ https://reformacio.mnl.gov.hu/orokseg/nagytarcsai_evangelikus_templom
  23. ↑ https://reformacio.mnl.gov.hu/orokseg/pestujhely_ujpalotai_evangelikus_egyhazkozseg_temploma
  24. ↑ https://16.kerulet.ittlakunk.hu/holmi/vallasi-intezmenyek-templomok/rakosszentmihaly-sashalmi-evangelikus-egyhazkozseg
  25. ↑ Fabó, i. m., 163. o.
  26. ↑ Fabó, i. m., 170-171. o.

Források

[szerkesztés]

További irodalom

[szerkesztés]
  • Pesti Mónika: Pártázatok a villától a felhőkarcolóig (epiteszforum.hu, 2018. aug. 23.)
  • Bodó Péter: Sándy Gyula, Holnap Kiadó, Budapest, 2022, ISBN 9789633493625 (Az Építészet Mesterei-sorozat)
  • Kismarty-Lechner Loránd (1883–1963), Kismarty-Lechner Jenő (1878–1962): Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának és a BTM Kiscelli Múzeumának kiállítása: Budapest, 1990–1991, a katalógust szerk. és a kiállítást rend. Hadik András, Pusztai László, Ritoók Pál. Budapest: OMF, 1990.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pártázatos_stílus&oldid=27966346”