Ugrás a tartalomhoz

Mérgesvágása

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nová Polianka (okres Svidník) szócikkből átirányítva)
Mérgesvágása (Nová Polianka)
A község látképe
A község látképe
Mérgesvágása zászlaja
Mérgesvágása zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
Első írásos említés1414
PolgármesterJán Barvirčák
Irányítószám089 01
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség66 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság344 m
Terület5,47 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 17′ 14″, k. h. 21° 37′ 17″49.287222°N 21.621389°EKoordináták: é. sz. 49° 17′ 14″, k. h. 21° 37′ 17″49.287222°N 21.621389°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Mérgesvágása témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mérgesvágása (1899-ig Mergeska, szlovákul: Nová Polianka, korábban Mergeška) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Felsővízköztől 5 km-re délkeletre, az Alacsony-Beszkidekben 340 m magasan fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falut a 14. század végén alapították, 1414-ben „Mergusvagasa”, „Mergesuagas” néven említik először. A makovicai váruradalomhoz tartozott. 1427-ben 17 adózó portája volt. 1787-ben 31 házában 225 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MÉRGESKE. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Áspermont Uraság, lakosai többen ó hitűek, fekszik a’ Makovitzai Uradalomban, fája van mind a’ két féle, földgye középszerű.[2]

1828-ban 33 háza és 259 lakosa volt. Lakói főként állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mérgeska, orosz falu, Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban, Dublin fil., 2 rom., 253 g. kath., 5 zsidó lak. Görög anyaszentegyház.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 121, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 62 lakosából 32 szlovák, 17 ruszin és 12 ukrán volt.

2011-ben 79 lakosából 56 szlovák és 12 ruszin.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Görögkatolikus fatemploma eredetileg 1766-ban épült, 1961-ben azonban lebontották. A templomot eredeti állapotában 1986-ban építették fel újra a felsővízközi ukrán-rutén kultúra szabadtéri múzeumában. Ikonosztáza a 18. század első feléből, Jobbos község templomából származik. A múzeumként szolgáló épületet 1993-ban újra felszentelték és azóta istentiszteleteket is tartanak benne.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]