Ugrás a tartalomhoz

Alsóhímes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nižná Pisaná szócikkből átirányítva)
Alsóhímes (Nižná Pisaná)
Alsóhímes zászlaja
Alsóhímes zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
Első írásos említés1600
PolgármesterMilan Grega
Irányítószám090 01
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség83 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság324 m
Terület7,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 23′ 07″, k. h. 21° 36′ 06″49.385278°N 21.601667°EKoordináták: é. sz. 49° 23′ 07″, k. h. 21° 36′ 06″49.385278°N 21.601667°E
Alsóhímes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóhímes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóhímes (1899-ig Alsó-Piszana, szlovákul: Nižná Pisaná, ukránul: Nyizsná Piszana) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Felsővízköztől 10 km-re északra, a Kapisói-patak partján található.

Története

[szerkesztés]

1573 és 1598 között alapították a vlach jog alapján, a makovicai uradalom területén. 1600-ban „Also Pisana” alakban említik először. 1787-ben 29 házában 187 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Piszana. Két Orosz falu Sáros Vármegyében, amannak földes Ura Gr. Szirmay; ennek pedig Gr. Áspermont Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszenek Zboróhoz másfél mértföldnyire; legelőjök, és mind a’ kétféle fán kivűl egyéb javaik nem igen lévén, negyedik osztálybéliek.[2]

1828-ban 40 háza és 326 lakosa volt. A 19. században a Neviczky család birtokolta. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pisana, (Alsó és Felső), 2 orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradal., Dublin fil. 5 romai, 511 gör. kath., 4 zsidó lak. Alsó-Pisanán gör. kath. plebánia van.[3]

Az első világháborúban az 1914-es és 1915-ös esztendőben a falu súlyos károkat szenvedett az osztrák-magyar és orosz seregek közötti harcokban. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 204, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 98 lakosából 68 szlovák, 23 ruszin és 6 ukrán volt.

2011-ben 92 lakosából 62 szlovák, 24 ruszin és 4 ukrán.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma 1913-ban épült neoklasszicista stílusban a korábbi fatemplom helyén.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]