Ugrás a tartalomhoz

Alsófenyves

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nižná Jedľová szócikkből átirányítva)
Alsófenyves (Nižná Jedľová)
Alsófenyves zászlaja
Alsófenyves zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
Első írásos említés1572
PolgármesterAlena Džupinová
Irányítószám089 01
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség104 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság289 m
Terület4,75 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 20′ 17″, k. h. 21° 33′ 27″49.338056°N 21.557500°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 17″, k. h. 21° 33′ 27″49.338056°N 21.557500°E
Alsófenyves weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsófenyves témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsófenyves (1899-ig Alsó-Jedlova, szlovákul: Nižná Jedľová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Felsővízköztől 4 km-re északra, a Ladomér-patak és az Ondava között fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falut 1553 és 1572 között alapították a vlach jog alapján, a makovicai uradalom területén. Első írásos említése 1572-ben történt „Alsso Jedlowa” alakban. 1618-ban „Also Jadlowa” néven szerepel. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. 1787-ben 23 házában 151 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Jedlova. Tót faluk Sáros Várm. földes Ura G. Aspermont Uraság, lakosai oroszok, legelője nagy, fája van, határja sovány.”[2]

1828-ban 21 háza és 171 lakosa volt. A 19. század közepén a lakosság csaknem fele kivándorolt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jedlova (Alsó), orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Duplin fiókja: 5 r., 163 g. kath., 8 zsidó lak.”[3]

1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

A második világháború idején a községben dúló harcok során nagy károk keletkeztek.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 174, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 80 lakosából 35 szlovák, 32 ruszin és 13 ukrán volt.

2011-ben 90 lakosából 40 ruszin és 31 szlovák.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]