Ugrás a tartalomhoz

Csitár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nógrádgárdony szócikkből átirányítva)
Csitár
Csitár címere
Csitár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállásközség
PolgármesterKomjáti István (független)[1]
Irányítószám2673
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség370 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség24,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,85 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 03′ 00″, k. h. 19° 25′ 60″48.050000°N 19.433333°EKoordináták: é. sz. 48° 03′ 00″, k. h. 19° 25′ 60″48.050000°N 19.433333°E
Csitár (Nógrád vármegye)
Csitár
Csitár
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Csitár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csitár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a nógrádi Csitárról szól. Hasonló címmel lásd még: Csitár (egyértelműsítő lap).

Csitár község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye északi részén fekszik, az Északi-Cserhát Szécsényi-dombságnak nevezett területén, a hegység és az Ipoly völgyének határán, Balassagyarmattól mintegy 12 kilométerre kelet-délkeletre. Különálló településrésze Nógrádgárdony, mely a központjától dél-délnyugati irányban fekvő magaslaton alakult ki, a hajdani Majláth-kastélyt övező majorság helyén.

Éghajlata mérsékelten hűvös – mérsékelten száraz. Évi középhőmérséklete 9-9,2 ℃. A napsütéses órák száma évi 1900, csapadékból évente 610 mm hull. Megtalálható itt az erősen szabdalt dombvidék és a földművelésnek kedvező síkság is. Természeti környezete kedvező lehetőségeket biztosíthat majd a vidéki turizmus számára a feltételek megteremtése után.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csitár a vármegye városaival és a fővárossal elsősorban a települést érintő autóbuszjáratok révén tartja a kapcsolatot. Központján és Nógrádgárdonyon is a 2119-es út halad keresztül, ezen érhető el a 22-es főút őrhalmi szakasza felől, illetve Balassagyarmat déli része felől is (utóbbi irány esetében Patvarcon keresztül). Déli szomszédja a zsáktelepülésnek számító Iliny, mely közúton csak a Nógrádgárdony központjában kiágazó 21 131-es számú mellékúton érhető el.

Története

[szerkesztés]

Csitár (Csatár, Nagy-) nevét 1327-ben említette először oklevél Chatar alakban írva.

Neve szerint egykor királyi pajzsgyártó szolgálónépek lakták. 1327-ben már két faluból álló település volt és a Kácsik nemzetséghez tartozó Szécsényi Tamás vajda és fivére Péter osztozott rajta. Nagycsitár Varsány, Kiscsitár Trázs határosa volt.

A 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott. 1910-ben 840 lakosából 839 magyar volt. Ebből 818 római katolikus, 12 izraelita volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Huszár Ferenc (független)[3]
  • 1994–1998: Huszár Ferenc (független)[4]
  • 1998–2002: Huszár Ferenc (független)[5]
  • 2002–2006: Huszár Ferenc (független)[6]
  • 2006–2010: Huszár Ferenc (független)[7]
  • 2010–2014: Komjáti István (független)[8]
  • 2014–2019: Komjáti István (független)[9]
  • 2019–2024: Komjáti István (független)[1]
  • 2024– : Komjáti István (független)[10]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
404
402
415
365
378
370
370
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,4%-a magyarnak, 6,3% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (2,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 84,8%, református 4,2%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 5,2% (4,7% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 6,3% cigánynak, 0,3-0,3% örménynek, románnak, ruszinnak és szlovénnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 60,6% volt római katolikus, 2,6% református, 0,8% evangélikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 4,5% felekezeten kívüli (30,7% nem válaszolt).[13]

Címer

[szerkesztés]

A pajzson aranykorona, a mező közepén kis pajzs, körülötte ekevas és csoroszlya, búzakalászok, szőlőfürt ábrázolás. A jobb alsó sarokban ezüst pólyával elválasztott két mező látható. A kék és a zöld szín a faluban készült szőttesek és hímzések kedvelt színe.

A korona a község történetének folytonosságát, egykor a királyi birtokhoz való tartozását jelzi. A címerpajzs formáját a falu két földbirtokosának (Forgách, Szentiványi) címeréről kölcsönöztük. A középen elhelyezett kis pajzs Csitár nevének eredetére, (pajzs, pajzskészítő) utal. A tervezésnél a község 1788-ban készült pecsétjének motívumait is felhasználtuk.

A mezőkben lévő ekevas és csoroszlya a földművelésre utal, a búzakalászok, a szőlőtőke az egykor jelentős gabonatermelést, a jövedelmező szőlőültetvényeket jelképezi. Az alsó részén a mezőt középen kettéosztó ezüst pólya a Csitár patakot jelöli, amely a 17. század közepéig önálló településnek számító Kis- és Nagycsitárt elválasztotta.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Csitár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Csitár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Csitár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  5. ↑ Csitár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  6. ↑ Csitár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  7. ↑ Csitár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  8. ↑ Csitár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  9. ↑ Csitár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  10. ↑ Csitár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Csitár Helységnévtár
  13. ↑ Csitár Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csitár&oldid=27375650”