Molnárvágása
Molnárvágása (Mlynárovce) | |||
Molnárvágása látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Felsővízközi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1414 | ||
Polgármester | Peter Kidala | ||
Irányítószám | 090 16 | ||
Körzethívószám | 054 | ||
Forgalmi rendszám | SK | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 215 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 20 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 281 m | ||
Terület | 11,22 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 15′ 00″, k. h. 21° 31′ 50″49.250000°N 21.530556°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 00″, k. h. 21° 31′ 50″49.250000°N 21.530556°E | |||
Molnárvágása weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Molnárvágása témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Molnárvágása (1899-ig Mlinarócz, szlovákul: Mlynárovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Felsővízköztől 11 km-re délnyugatra, az Alacsony-Beszkidekben 290 m magasan fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu a 14. században a radomai uradalom területén keletkezett. 1414-ben „Molnarwagasa” néven említik először. 1427-ben 30 adózó portája volt, ekkor a Cudar család makovicai uradalmához tartozott. 1787-ben 60 házában 417 lakost számláltak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MLINARÓCZ. Mlinarovce. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Szirmay Uraság, lakosai többen ó hitűek, fekszik Bártához 1 1/2 órányira, határja hegyes, és soványas.”[2]
1828-ban 54 háza volt 415 lakossal. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mlinarocz, orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Kurima fil., 23 rom., 384 görög kath., 5 zsidó lak. Gör anyaszentegyház. Ut. p. Orlik.”[3]
A 19. század második felében többen kivándoroltak. Az első világháború során a falu súlyos károkat szenvedett, lakói közül sokan elmenekültek. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Ma lakói többnyire a környék üzemeiben dolgoznak.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 347, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 228 lakosából 217 szlovák és 10 ruszin volt.
2011-ben 221 lakosából 204 szlovák és 12 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.