Mezőceked
| Mezőceked (Valea Largă) | |
 | |
| Az ortodox fatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Mezőceked |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 547615 |
| Körzethívószám | 0265 |
| SIRUTA-kód | 119983 |
| Népesség | |
| Népesség | 1615 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 7 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 49,69 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 315 m |
| Terület | 32,50 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 37′ 12″, k. h. 24° 04′ 12″46.620000°N 24.070000°EKoordináták: é. sz. 46° 37′ 12″, k. h. 24° 04′ 12″46.620000°N 24.070000°E | |
| Mezőceked weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőceked témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mezőceked, 1910-ig Mezőcikud (románul: Valea Largă, korábban Țicud) falu Maros megyében, Erdélyben, Romániában.
Fekvése
[szerkesztés]A Mezőség déli részén, Marosludastól 18 km-re északra fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]1332-ben villa Cheked és Chikud, 1414-ben Cheged, 1522-ben Czeked, 1671–1676-ban Czikod, Czikud, 1676-ban Mezó Czikud néven írták. A Valea Largă ('széles völgy') nevet hatósági úton állapították meg számára.
Története
[szerkesztés]1334-ben még katolikus, a 15. századtól román falu volt. 1708–1711-ben 40 családfője költözött a Körösök vidékére.1836-ban egy második görögkatolikus egyházközséget szerveztek benne.[2] Lakói 1849 januárjában önként beszolgáltatták fegyvereiket.
Torda, 1876-tól Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott. Lakói még a 20. században is jellemzően a kertek végébe temetkeztek.[3]
Ortodox papja 1993-ban lebontatta az eredetileg görögkatolikus, 1820-ban épült ún. „hegyi templom”-ot, anyagát pedig eladta Szászsebes városnak, hogy a görögkatolikusok ne használhassák.
2007 júliusában első ízben rendezték meg itt a mezőségi prímástalálkozót, a 2004-ben elhunyt helyi prímás, Vasile Rizea emlékére.[4]
Népessége
[szerkesztés]- 1900-ban 2067 lakosából 2023 volt román, 27 magyar és 17 cigány anyanyelvű; 1816 görögkatolikus, 225 ortodox, 15 zsidó és 11 református vallású.
- 2002-ben 1829 lakosából 1771 volt román és 52 cigány nemzetiségű; 1294 ortodox, 55 pünkösdista és 18 görögkatolikus vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- A ma is álló ortodox fatemplom 1780-ból való.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ Șematismul veneratului cler al Archidiecesei Metropolitane Greco-catolice Române de Alba-Iulia și Făgăraș pre anul domnului 1900. Blaș, 380. o.
- ↑ Alina Ioana Ciobănel – Paul Drogeanu: Habitatul: Răspunsuri la chestionarele Atlasului Etnografic Român, vol. 3, Transilvania (București, 2011)
- ↑ 'Informație de Mureș, 2007. július 26.. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
Források
[szerkesztés]- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
További információk
[szerkesztés]- Riza Vasile mezőcekedi prímás bandájának felvételei az Utolsó Óra program honlapján hallgathatók meg. A felvételeket Pávai István készítette.
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}