Kiscserna
| Kiscserna (Malá Čierna) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Zsolnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1471 | ||
| Polgármester | Jaroslav Koleda | ||
| Irányítószám | 015 01 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | ZA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 331 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 83 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 523 m | ||
| Terület | 4,26 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 06′, k. h. 18° 36′49.100000°N 18.600000°EKoordináták: é. sz. 49° 06′, k. h. 18° 36′49.100000°N 18.600000°E | |||
| Kiscserna weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kiscserna témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kiscserna (szlovákul Malá Čierna) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 20 km-re délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A mai Kiscserna területén egykor a puhói kultúra települése állott.
A települést 1471-ben „Kys Charna” néven említik először. 1474-ben „Cherna Parva”, 1520-ban „Kys Cherna” néven említik. Litva várának uradalmához tartozott, később a vágbesztercei váruradalom része lett. 1598-ban 9 ház állt a településen. 1720-ban 10 adózója volt. 1784-ben 28 házában 35 család és 208 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis Cserna. Tót falu Trentsén Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik a’ Lietavai Uradalomban, Bodinához 1/4. mértföldnyire dél felé, hegyes helység, és sovány földgye van, más javai ugyan vannak, de mivel felemeltebb helyen fekszik, ’s határjának nehéz mivelése van, ’s harmadik Osztálybéli.”[2]
1828-ban 18 háza volt 261 lakossal. Lakói erdei munkások, pásztorok, méhészek voltak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Cserna, tót falu, Trencsén vmegyében, 225 kath., 15 zsidó lak. Határja hegyes, sovány. F. u. a Lietavai uradalom. Ut. p. Zsolna.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 312, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 326 lakosából 323 szlovák volt.
2011-ben 353 lakosából 350 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1936-1940 között épült, 1991-ben felújították.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. szeptember 11.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Zsolnai járás települései | ||
|---|---|---|
Zsolna (Žilina) | ||
|  | |
