Mai gyarmati területek listája
Az Egyesült Nemzetek Szervezete által összeállított gyarmati területek listáján olyan területek szerepelnek, melyek a világszervezet szerint dekolonizációra várnak. Az eredeti listát 1946-ban állították össze és sokkal több területet tartalmazott, mint a jelenlegi. Az akkori függő területek, gyarmatok és mandátumterületek majdnem valamennyien szerepeltek a listában. A lista kiadásakor és ma is csak olyan területeket tartalmaz, melyeken állandó jelleggel lakosság tartózkodik, így több óceániai lakatlan terület (pl. a Clipperton-sziget vagy a Kingman-zátony) és az Antarktisz közelében levő lakatlan függő területek, mint például a francia déli és antarktiszi területek vagy a Heard-sziget és McDonald-szigetek nem szerepelnek a listában. Jelenleg 17 terület van belistázva mint gyarmat.
A listán jelenleg szereplő területek
[szerkesztés]Az ENSZ által nyilvántartott listán a következő gyarmati területek szerepelnek:[1]
| Elhelyezkedése[2] | Név[2] | Gyarmattartó állam[2] | Státusz | Vitató állam | Népesség | Terület / km² |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Afrika | Nyugat-Szahara |  Marokkó
|
vitatott státuszú terület | Marokkó Nyugat-Szahara
|
393,831 | 266,000 |
| Atlanti-óceáni terület |  Szent Ilona
|
 Egyesült Királyság
|
brit tengerentúli terület | Nincs | 7,601 | 413 |
| Atlanti-óceáni terület |  Bermuda
|
Egyesült Királyság
|
brit tengerentúli terület | Nincs | 67,837 | 53.3 |
| Atlanti-óceáni terület |  Falkland-szigetek [3]
|
Egyesült Királyság
|
brit tengerentúli terület |  Argentína
|
3,140 | 12,200 |
| Karib-tenger |  Anguilla
|
Egyesült Királyság
|
brit tengerentúli terület | Nincs | 14,108 | 102 |
| Karib-tenger |  Brit Virgin-szigetek
|
Egyesült Királyság
|
brit tengerentúli terület | Nincs | 24,041 | 153 |
| Karib-tenger |  Kajmán-szigetek
|
Egyesült Királyság
|
brit tengerentúli terület | Nincs | 47,862 | 262 |
| Karib-tenger |  Montserrat
|
Egyesült Királyság
|
brit tengerentúli terület | Nincs | 5,079 | 102 |
| Karib-tenger |  Turks- és Caicos-szigetek
|
Egyesült Királyság
|
brit tengerentúli terület | Nincs | 22,352 | 430 |
| Karib-tenger |  Amerikai Virgin-szigetek
|
 Amerikai Egyesült Államok
|
Az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka | Nincs | 109,840 | 346.36 |
| Európa |  Gibraltár
|
Egyesült Királyság
|
brit tengerentúli terület |  Spanyolország
|
28,002 | 6.5 |
| Csendes-óceáni terület |  Amerikai Szamoa
|
Amerikai Egyesült Államok
|
Az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka | Nincs | 64,827 | 199 |
| Csendes-óceáni terület |  Guam
|
Amerikai Egyesült Államok
|
Az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka | Nincs | 175,877 | 541.3 |
| Csendes-óceáni terület |  Új-Kaledónia
|
 Franciaország
|
Franciaország tengerentúli terület (1947-ben Franciaország kérésére távolították el a listáról. 1986-ban került vissza, miután a függetlenségi törekvések felerősödtek.) | Nincs | 224,824 | 19,060 |
| Csendes-óceáni terület |  Francia Polinézia
|
Franciaország
|
Franciaország tengerentúli terület (1947-ben Franciaország kérésére távolították el a listáról. 2013-ban került vissza, miután a függetlenségi törekvések felerősödtek.)[4] | Nincs | 267,000 | 4,167 |
| Csendes-óceáni terület |  Pitcairn-szigetek
|
Egyesült Királyság
|
brit tengerentúli terület | Nincs | 50 | 47 |
| Csendes-óceáni terület |  Tokelau-szigetek
|
 Új-Zéland
|
Új-Zéland külbirtokai | Nincs | 1,433 | 10 |
Az egykori spanyol gyarmat Nyugat-Szahara területének 85%-át 1975 óta Marokkó tartja katonai megszállás alatt és ő is igazgatja a terület ezen részét. A fennmaradó részt, az úgynevezett „Felszabadított Zónát” a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság irányítja. Mindezek ellenére az ENSZ továbbra is Spanyolországot tekinti a terület gyarmattartójának.[5]
A listáról mára törölt területek
[szerkesztés]A következő területek szerepeltek korábban a listában. Az évszámok a függetlenség elnyerését, vagy az egyéb okból a listáról törlés évét mutatják.[6]
A listáról törölve egyéb okokból, mint a függetlenség
[szerkesztés]| Elhelyezkedése | Név[6] | A listáról törlés oka[6] | Jelenlegi státusz | Korábbi gyarmattartó[6] | Népesség | Terület / km² | A listáról törlés éve[6] |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Afrika |  Réunion
|
Megváltozott a terület státusza | Franciaország tengerentúli megyéjévé vált | Franciaország
|
793,000 | 2,512 | 1947 |
| Észak-Amerika |  Grönland
|
Megváltozott a terület státusza | A terület autonómiát kapott[7][8] |  Dánia
|
57,564 | 2,166,086 | 1954 |
| Észak-Amerika |  Saint-Pierre és Miquelon
|
Megváltozott a terület státusza | Franciaország tengerentúli területévé vált | Franciaország
|
7,044 | 242 | 1947 |
| Észak-Amerika |  Alaszka
|
Megváltozott a terület státusza | Az Amerikai Egyesült Államok 49. államává vált | Amerikai Egyesült Államok
|
683,478 | 1,700,130 | 1959 |
| Észak-Amerika |  Panama-csatorna-övezet
|
Megváltozott a terület státusza (Panama kérésére törölték a listáról) | Colón és Panamá tartományok része, Panama | Amerikai Egyesült Államok
|
1947 | ||
| Karib-térség | .svg){kind=small} Guadeloupe és függőségei
|
Megváltozott a terület státusza | Franciaország tengerentúli megyéjévé vált. Saint-Barthélemy és .svg){kind=small} Saint-Martin 2007-ben kiváltak és Franciaország tengerentúli területeivé váltak.
|
Franciaország
|
408,000 | 1,628 | 1947 |
| Karib-térség |  Martinique
|
Megváltozott a terület státusza | Franciaország tengerentúli megyéjévé vált | Franciaország
|
401,000 | 1,128 | 1947 |
| Karib-térség | .svg){kind=small} Holland Antillák
|
Megváltozott a terület státusza |  Aruba,  Curaçao és  Sint Maarten a Holland Királyság autonóm államaivá váltak (Aruba 1986-ban, a másik kettő 2010-ben), míg a másik három sziget, ( Bonaire,  Saba és  Sint Eustatius) pedig Karibi Hollandia néven csatlakoznak Hollandiához, az ország egy-egy új községét képezve.
|
 Hollandia
|
225,369 | 960 | 1951 |
| Karib-térség |  Puerto Rico
|
Megváltozott a terület státusza | Az Amerikai Egyesült Államok Teljes önkormányzattal rendelkező társult állama lett | Amerikai Egyesült Államok
|
3,958,128 | 8,870 | 1952 |
| Dél-Amerika | Francia Guyana Francia Guyana
|
Megváltozott a terület státusza | Franciaország tengerentúli megyéjévé vált | Franciaország
|
209,000 | 83,534 | 1947 |
| Ázsia |  Francia India
|
Megváltozott a terület státusza (India annektálta) | Pondicherry indiai szövetségi terület és Nyugat-Bengál indiai állam részévé vált | Franciaország
|
973,829 | 492 | 1947 |
| Ázsia |  Goa és függőségei
|
Megváltozott a terület státusza (India annektálta) | Goa indiai állam és Dadra és Nagar Haveli valamint Daman és Diu indiai szövetségi terület |  Portugália
|
1961 | ||
| Ázsia | .svg){kind=small} Hongkong
|
Megváltozott a terület státusza (A listáról a Kínai Népköztársaság kérésére távolították el) |  Hongkong a Kínai Népköztársaság különleges igazgatású területe (1997 július elseje óta)
|
Egyesült Királyság
|
7,018,636 | 1,092 | 1972 |
| Ázsia | Macao
|
Megváltozott a terület státusza (A listáról a Kínai Népköztársaság kérésére távolították el) |  Makaó a Kínai Népköztársaság különleges igazgatású területe (1999 december 20.-a óta)
|
Portugália
|
545,674 | 28.2 | 1972 |
| Ázsia | .svg){kind=small} Sarawak
|
Megváltozott a terület státusza (Beolvadt a Maláj államszövetségbe, ezáltal létrejött Malajzia)[9][10] |  Sarawak, Malajzia állama
|
Egyesült Királyság
|
124,450 | 1963 | |
| Ázsia | .svg){kind=small} Észak-Borneó
|
Megváltozott a terület státusza (Beolvadt a Maláj államszövetségbe, ezáltal létrejött Malajzia)[9][10] |  Sabah, Malajzia állama
|
Egyesült Királyság
|
285,000 | 76,115 | 1963 |
| Ázsia |  Kókusz (Keeling)-szigetek
|
Megváltozott a terület státusza | Korlátozott belső önkormányzatú ausztrál tengerentúli terület |  Ausztrália
|
596 | 14 | 1984 |
| Óceánia |  Cook-szigetek
|
Megváltozott a terület státusza | Új-Zéland szabadon társult állama | Új-Zéland
|
12,271 | 236.7 | 1965 |
| Óceánia |  Niue
|
Megváltozott a terület státusza | Új-Zéland szabadon társult állama | Új-Zéland
|
1,444 | 260 | 1974 |
| Óceánia | Francia Polinézia
|
Megváltozott a terület státusza |  Wallis és Futuna Franciaország tengerentúli területe (Francia-Polinéziát 2013-ban az ENSZ visszahelyezte a gyarmati területek listájára)
|
Franciaország
|
298,256 | 4,441 | 1947 |
| Óceánia |  Hawaii
|
Megváltozott a terület státusza | Az Amerikai Egyesült Államok 50. államává vált | Amerikai Egyesült Államok
|
1,283,388 | 28,311 | 1959 |
| Óceánia |  Csendes-óceáni-szigetek Gyámsági Terület  Északi-Mariana-szigetek
|
Megváltozott a terület státusza | Az Amerikai Egyesült Államok Teljes önkormányzattal rendelkező társult állama lett | Amerikai Egyesült Államok
|
1990 | ||
| Óceánia | Új-Kaledónia
|
Megváltozott a terület státusza | Franciaország tengerentúli területévé vált Az ENSZ Közgyűlése 1986-ban visszatette a listára |
Franciaország
|
224,824 | 19,060 | 1947 1986 |
Területek, melyek másik ország részévé váltak
[szerkesztés]| Elhelyezkedés | Nem önállóan kormányzott terület[6] | A listáról törlés oka[6] | Jelenlegi státusz | Korábbi gyarmattartó ország | Népesség | Terület / km² | A listáról törlés éve[6] |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Afrika |  Ifni
|
Megváltozott a terület státusza (Marokkó beintegrálta saját magába) | Tiznit-tartomány, Souss-Massa-Draâ, Marokkó | Spanyolország
|
51,517 | 1,502 | 1969 |
| Afrika | São João Batista de Ajuda
|
Megváltozott a terület státusza (Benin beintegrálta saját magába) | Ouidah, Benin | Portugália
|
1961 | ||
| Afrika |  Brit Kamerun gyámsági terület
|
Észak-Kamerun beolvadt Nigériába Dél-Kamerun egyesült Francia-Kamerun gyarmattal, így létrehozva Kamerunt |
Adamawa és Taraba  Nigéria államai, Északnyugati-tartomány és Délnyugati-tartomány  Kamerun tartományai
|
Egyesült Királyság
|
1961 | ||
| Afrika | .svg){kind=small} Brit Togoföld gyámsági terület
|
Brit Aranypart gyarmattal egyesülve létrejött Ghána | Volta-, Északi- és Keleti-régió,  Ghána
|
Egyesült Királyság
|
1957 | ||
| Ázsia |  Holland Új-Guinea
|
Indonéziába olvadt, mint Irian Jaya | Pápua és Nyugat-Pápua tartományok,  Indonézia
|
Hollandia
|
420,540 | 1963 |
Területek, melyek független államokká váltak
[szerkesztés]
.svg){kind=small}
_(1960%E2%80%931963).svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.png){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Korábbi vagy jelenleg is függő területek, melyek nem szerepeltek a listában
[szerkesztés]Jelenleg is függő területek
[szerkesztés]A jelenleg is függő státuszú területek közül 
Feröer nem szerepelt a listában, mivel már a lista 1946-os elkészültekor rendelkezett korlátozott mértékű autonómiával, ami 1948 óta teljes körűvé vált. Az 1946. szeptember 14-én Feröer politikai helyzetéről megtartott népszavazáson a megjelentek szűk többsége a Dániától való elszakadást választotta, és a Løgting ki is kiáltotta a függetlenséget. Mivel a 66,4%-os részvételt alacsonynak tekintették, a dán kormány nem fogadta el az eredményt. Tárgyalások kezdődtek, melyek eredményeképpen 1948. április 1-jén életbe is léptették az autonómiatörvényt. A törvény értelmében Feröer autonóm közösség a Dán Királyságon belül. Ezzel Feröer minden belső kérdésben önkormányzatot kapott; a hivatalos nyelv a feröeri lett; a dán kormányzót pedig a dán koronát képviselő megbízott váltotta fel.
A brit koronafüggőségek (
Jersey Bailiffség, 
Guernsey Bailiffség és 
Man-sziget) szintén nem szerepeltek soha a listában, mivel a brit Korona tulajdonai és nem számítottak gyarmati területnek.
Ausztrália tengerentúli lakott területei közül csak a Kókusz (Keeling)-szigetek szerepeltek a listában korábban, ezek egészen 1955-ig az Brit Birodalomhoz tartoztak, előbb Szingapúrhoz, a második világháborúban, annak japán megszállása után, ideiglenesen Ceylonhoz, majd ismét Szingapúrhoz csatolva. Miután nyilvánvalóvá vált Szingapúr közelgő függetlensége, a brit kormány átadta a szigeteket Ausztráliának. Viktória királynő 1886-ban a Clunies-Ross család örökbirtokába adta a szigeteket. Az 1970-es években az ausztrál kormányzat elégedetlenné vált a Clunies-Ross család feudális stílusú uralmával, a szigetek fejletlenségével. 1978-ban kisajátították a szigeteket. 1983-ban az ausztrál kormány a korábbi "uralkodót", John Clunies-Rosst a szigetek elhagyására kötelezte.
A másik kettő ausztrál tengerentúli terület közül a 
Karácsony-sziget 1957-ig szintén Szingapúrhoz tartozott. Ausztrália kérésére az Egyesült Királyság főhatalmát Ausztráliára ruházta. Az első hivatalos ausztrál képviselő 1958-ban érkezett és 1968-ban neveztek ki a szigetre adminisztrátort. A Karácsony-sziget és a Kókusz-szigetek együttes neve Ausztrál Indiai-óceáni Területek és 1997 óta egyetlen adminisztrátor irányítása alatt áll, akinek székhelye a Karácsony-szigeten van. Mivel a sziget lakosságának alacsony száma (lakosainak száma ma is 1500 fő alatt van) miatt a függetlenség soha nem került szóba, és a Kókusz-szigetektől eltérően nem voltak társadalmi problémák a szigettel kapcsolatban, az ENSZ nem vette fel a szigetet a listára.
A 
Norfolk-sziget szintén nem szerepelt soha a listában, mivel az ENSZ véleménye szerint az sem számított valódi gyarmati területnek. A három ausztrál tengerentúli terület közül csak a Norfolk-sziget kapott korlátozott autonómiát Ausztráliától, még 1979-ben.
Korábban függő státuszú területek, melyek mégsem szerepeltek a listában
[szerkesztés]A lista egyáltalán nem tartalmazta az Arab-félszigeten levő protektorátusokat, csak a gyarmati státuszú Dél-Jement. Az eredeti lista elkészültekor az egykori mandátumterületek közül 
Irak, 
Szíria és 
Libanon már független államok és ENSZ-tagok voltak, 
Jemen is független állam volt már, bár csak 1947-ben csatlakozott az ENSZ-hez.
Palesztina brit mandátumterület sem szerepelt a listában, mert már 1946-ban nyilvánvaló volt a terület mihamarabbi függetlenedésének ténye. 1947. november 29-én az ENSZ Közgyűlése Palesztinát zsidó és palesztin államra osztotta. 
Izrael államot 1948-ban kiáltották ki és még abban az évben csatlakozott is az ENSZ-hez.
1988. november 15-én a Palesztinai Felszabadítási Szervezet kinyilvánította Palesztina függetlenségét Algírban. Hivatkozási alapul az ENSZ BT 181 (II)-es 1947-es döntése szolgál, mely alapján két államnak kell megalakulni a Közel-Kelet e részén.
Máig 130 állam elismerte Palesztina függetlenségét, és a többi is belátja, hogy ez előbb-utóbb elkerülhetetlen, csak a palesztin-izraeli viszonyok rendeződésére várnak.
A többi közel-keleti állam proteketorátus, vagy úgynevezett „védett állam” volt. A többi, zömmel afrikai vagy óceániai protektorátussal ellentétben az ENSZ nem vette fel ezeket a területeket a gyarmati listára, mivel nem tekintette őket gyarmatnak, csak az Egyesült Királyság által védelmezett területnek. A függetlenség tényleges elnyerésekor valamennyien ENSZ tagok is lettek.
A következő államok ezek (zárójelben a függetlenség és ENSZ tagállamiság éve): 
Jordánia (1946-ban független állam lett, de az ENSZ-ben az 1950-es években zajló tagfelvételi akadályoztatás miatt csak 1955-ben tudott csatlakozni), 
Kuvait (1963), 
Katar (1971), 
Bahrein (1971), 
Egyesült Arab Emírségek (1971), 
Omán (1971)
Líbia szintén nem szerepelt a listában, mert annak 1946-os elkészültekor még tisztázatlan volt a terület státusza. Az 1911-1912. évi olasz-török háborúban Olaszország gyarmata lett. 1942-től brit és francia közigazgatás alatt volt. A második világháborúban hadszíntérré vált, területén súlyos harcok folytak. Olaszország a második világháború után kampányt indított nemzetközi ellenőrzés alá vett területei, legfőképp Líbia (vagy ahogy ők hívták: „a negyedik olasz tengerpart”) visszavételéért. Ennek során hivatkozhattak az akkor még ott élő 200 ezer olaszra, kik a gyéren lakott terület lakosságának kb. 20-30%-át tették ki. Nem sokon múlott, de az ENSZ döntése végül nem az olaszoknak kedvezett: az országot három befolyási övezetre osztó Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kötelezte magát az ország egyesítésére, független kormányzat létrehozására. 1951. december 24-én független királysággá vált. Az ENSZ 1950-es években zajló tagfelvételi akadályoztatása miatt csak 1955-ben tudott csatlakozni a világszervezethez.
Ázsiában az Indiától északra fekvő, két korábbi független monarchia .svg){kind=small}
Szikkim és 
Bhután szintén nem szerepeltek a listában, pedig mindkettő függőségi viszonyban állt az Egyesült Királysággal. Az ENSZ véleményes szerint ezek a területek szintén inkább a „védett állam” kategóriába tartoztak és nem voltak valódi gyarmatok.
Szikkim feletti felügyeletét az Egyesült Királyság 1947-ben India függetlenné válásakor átadta Indiának. Egészen 1975-ig Szikkim lényegében India külbirtoka volt, míg az ország 1975-ben magába olvasztotta, ma annak egyik szövetségi állama.
Bhután ma független állam. Buddhista szerzetesek, kormányhivatalnokok és a fontosabb családok fejeinek gyűlése egyhangúlag az Bhután örökletes királyává nyilvánította Ugyen Wangchuckot 1907-ben. A brit kormányzat azonnal elismerte az új monarchiát, és 1910-ben Bhután szerződésben adta át Nagy-Britanniának külügyei intézését. Mindenesetre innentől kezdve Bhután nem volt teljesen független ország. Amikor India elnyerte függetlenségét az Egyesült Királyságtól 1947. augusztus 15-én, Bhután az elsők között volt, amely elismerte azt. Az 1910-es szerződéshez hasonlót 1949. augusztus 8-án írtak alá Indiával. 1971-ben Bhután tagja lett az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Előtte három évig volt megfigyelői státusban. 2007. február 8-án az indiai-bhutáni barátsági szerződést alapvetően felülvizsgálták. Az 1949-es szerződés 2. cikkelye azt írta, hogy: "India kormánya nem avatkozik be Bhután belső igazgatásába. Bhután kormánya hozzájárul, hogy India kormánya képviselje őt külső kapcsolataiban". Ehelyett ma: "Bhután és India közötti szoros barátság és együttműködés fenntartására a Bhutáni Királyság és az Indiai Köztársaság kormánya szorosan együttműködik a két országot érintő ügyekben. Egyik kormány sem bocsátja rendelkezésre területét olyan tevékenységeknek, amelyek veszélyeztetik a másik ország biztonságát vagy érdekeit". Az átdolgozott szerződés előszava szerint mindketten tiszteletben tartják a másik függetlenségét, szuverenitását és területi épségét. Ez az elem hiányzott korábban. Ez a 2007-es szerződés megerősítette Bhután függetlenségét és szuverenitását.
Egyetlen hasonlóképpen „védett állam”-ként kategorizált állam van még, mely függősége ellenére sem szerepelt soha listában, ez pedig 
Tonga. Tonga 1900-tól 1970-ig brit protektorátus volt, bár ez kizárólag a külügyeket érintette, belső ügyeiben ekkor is szuverén maradt, ezért sem szerepelt a listában soha. A védnökségi státusz 1970-ben szűnt meg, amikor Tonga csatlakozott a Nemzetközösséghez. 1999-ben az ENSZ is felvette tagjai sorába. Tonga egyedülálló a Csendes-óceánon abban a tekintetben, hogy soha nem került gyarmati sorba, mindvégig helyi vezetők irányították.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.un.org/Depts/dpi/decolonization/main.htm
- ↑ a b c Non-Self-Governing Territories listed by General Assembly of the United Nations
- ↑ Nomenclature of the Falkland Islands (Malvinas)
- ↑ Archivált másolat. [2013. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 1.)
- ↑ UN General Assembly Resolution 34/37 and UN General Assembly Resolution 35/19
- ↑ a b c d e f g h Trust and Non-Self-Governing Territories (1945-2002) listed by General Assembly of the United Nations
- ↑ Infobox image in "History" section of "About Greenland" Archiválva 2008. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, English version of the official country government website. Accessed online 2008-09-28, Sunday.
- ↑ Archivált másolat. [2012. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 8.)
- ↑ a b See: The UK Statute Law Database: the Acts of the Parliament of the United Kingdom Malaysia Act 1963
- ↑ a b Trust and Non-Self-Governing Territories (1945-1999) listed by General Assembly of the United Nations.
- ↑ 1967 estimate
- ↑ 1976 estimate
| Politika |
|  | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Földrajz | |||||||||
| Népesség | |||||||||
| Gazdaság |
| ||||||||
| Közlekedés | |||||||||
| Kontinensek és országok | |||||||||
| Nemzeti jelképek | |||||||||
| Kódok | |||||||||
| Nyelvek | |||||||||
| Vallás | |||||||||
| Regionális listák | |||||||||
| Történelem | |||||||||
