Ugrás a tartalomhoz

Botswana

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Becsuánaföld szócikkből átirányítva)
Botswanai Köztársaság
Republic of Botswana (angolul)
Botswana zászlaja
Botswana zászlaja
Botswana címere
Botswana címere
Nemzeti mottó: Pula (eső)
Nemzeti himnusz:
Fatshe leno la rona
(Áldott legyen ez a nemes föld)

FővárosaGaborone
d. sz. 24° 39′ 30″, k. h. 25° 54′ 30″24.658333°S 25.908333°EKoordináták: d. sz. 24° 39′ 30″, k. h. 25° 54′ 30″24.658333°S 25.908333°E
Államformaköztársaság
Vezetők
ElnökMokgweetsi Masisi[1]
AlelnökSlumber Tsogwane[2]
Hivatalos nyelvangol
Beszélt nyelvekcsvana, kalanga
FüggetlenségEgyesült Királyságtól
Függetlenség kikiáltása1966. szeptember 30.

ElődállamokEgyesült Királyság Becsuánaföldi Protektorátus
Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint2 480 244 fő (2023)[3]
BecsültNövekedés 2 338 851[4] fő (2019)
Népsűrűség3,7 fő/km²
Rangsorban231.
Főbb etnikumokcvánák 79%
kalangák 11%
szanok 3%
egyéb 7%
Vallásokkeresztény 72%
felekezeten kívüli 20%
hagyományos afrikai vallású 6%[5]
GDP2019-es becslés[6]
Összes19,651 milliárd USD
PPP: 44,3 milliárd USD
Egy főre jutó8263 USD
PPP: 18 654 USD
HDI (2018)Növekedés 0,728[7] (94.) – magas
Gini-index (2015)Csökkenés pozitív 53,3[8]
Írástudatlanság11,5%
Földrajzi adatok
Terület581 730 km²
Rangsorban46.
Víz2,6%
IdőzónaCAT (UTC+2)
Egyéb adatok
PénznemBotswanai pula (BWP)
Nemzetközi gépkocsijelBW
Hívószám+267
Segélyhívó telefonszám
  • 911
  • 997
  • 998
  • 999
Internet TLD.bw
Villamos hálózat230 V/50 Hz
Elektromos csatlakozóD, G és M típus
Közlekedés irányabal oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Botswanai Köztársaság témájú médiaállományokat.

Botswana térképe
Botswana térképe

Botswana, hivatalos nevén Botswanai Köztársaság (régebbi magyar neve Becsuánaföld) (angolul: Republic of Botswana), a dél-afrikai régió belsejében fekszik, tengerpartja nincs. Az ország a Kalahári-medencében helyezkedik el, a területének nagy részét a Kalahári sivatag foglalja el. Délen a Dél-afrikai Köztársaság, nyugaton Namíbia, északon Zambia, északkeleten pedig Zimbabwe határolja. Fővárosa és legnagyobb városa Gaborone. 581 730 km² területével és 2,3 milliós lakosságával egyike a legkevésbé sűrűn lakott országoknak. A hivatalos nyelve az angol, a nemzeti nyelv a niger-kongói nyelvcsalád benue-kongói csoportjába tartozó cvána, amely a többségi cvána etnikum nyelve. Legmagasabb pontja az 1489 m magas Tsodilo Hills, a leghosszabb folyója az Okavango, amely a Kalahári sivatag lefolyástalan területére torkollik megalkotva a világ legnagyobb szárazföldi deltatorkolatát, az Okavango-deltát.

Botswana területe már 400 000 évvel ezelőtt is lakott volt, 200 000 éve jelent meg a homo sapiens.[9] Eredetileg a szanok és khoikhoiok folytattak vadászó-gyűjtögető életmódot. Az első általános választójogú választáson még a Becsuánaföldi Protektorátusban 1965. március 1-én a Botswanai Demokratikus Párt nyert, vele Seretse Khama, aki a miniszterelnök lett, Botswana függetlenségének 1966. október 30-ai kikiáltása után pedig elnökként szolgált. Az első választás óta folyamatosan a Botswanai Demokrata Párt a kormánypárt. Az ország elnöke Mokgweetsi Masisi 2018 óta.

Botswana tagja az Afrikai Uniónak, az Egyesült Nemzetek Szervezetének, a Dél-afrikai Fejlesztési Közösségnek és a Nemzetközösségnek. Függetlensége kikiáltásakor a világ legszegényebb országai közé tartozott, de a gyémántkészletének és a politikai stabilitásának köszönhetően a világ leggyorsabban növekvő gazdasága volt 1966 és 1989 között évi 9%-os növekedéssel.[10] A gazdasága főként a bányászaton, az állattenyésztésen és a turizmuson alapul. Legfontosabb exportcikke a gyémánt, nikkel, arany és réz. A magas emberi fejlettségű országok közé tartozik, az egyik legmagasabb az emberi fejlettségi indexe Afrikában. A Transparency International 2018-as korrupcióérzékelési indexe szerint a világon a 34. helyet foglalja el, ezzel a legkevésbé korrupt ország Afrikában. Az országban a harmadik legnagyobb a HIV fertőzöttség a világon, a felnőtt lakosság 20%-a fertőzött.[11]

Földrajz

[szerkesztés]
Műholdas kép

Domborzat

[szerkesztés]

Területének kb. 80%-át a Kalahári-medence foglalja el. Nagy része magasföldi síkság. Legmagasabb pontja a Tsodilo Hills (1489 m).

Vízrajz

[szerkesztés]

Az ország déli részére nagyon kevés csapadék jut, ezt a részt a Kalahári-sivatag (Kgalagadi) foglalja el. Nagy folyók az ország északi és keleti felén találhatók: az Okavango, a Limpopo és a Chobe folyók. Ezen a területen alakult ki a nagy területet elfoglaló Okavango-delta mocsárvilága. Itt nagy veszélyt jelent a malária, mind az őslakosok, mind a beutazók számára. Északkeleten a sós talajú Makarikari-medence, s benne a Makgadikgadi mocsár található. Az Okavango egyik mellékága táplálja a Ngami-tavat.

Éghajlat

[szerkesztés]

A lefolyástalan Dél-afrikai fennsíkon fekszik (kb. 1000 m tengerszint feletti magasságban), ami jelentősen befolyásolja éghajlatát, ami a sivatagitól a szubtrópusiig változik. A nyári évszak októbertől márciusig tart, míg a téli évszak májustól szeptemberig. Ilyenkor a hőmérséklet rendszeresen meghaladja a 35 °C-ot. Az esők december és február közt érkeznek, főként heves, viharos záporok formájában. Az éves átlagos csapadékmennyiség délen 250 mm, északon 700 mm, de a Kalaháriban gyakori az akár évekig is eltartó aszályos időszak.

Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés]

A növényzet is szoros összefüggést mutat a csapadék mennyiségével. Az ország 90%-án található szavanna. Igazi erdők csak a Chobe folyó partjain találhatók, az ország északi felén. Az állatvilág igen széles palettáját nyújtja a fajoknak. Az Afrikára jellemző nagyvadak mind megtalálhatóak itt is. 164 emlős, 157 hüllő, 80 hal és 550 madárfajt regisztráltak a területen. A leginkább előforduló állatok: a transzváli oroszlán, a gepárd, a leopárd, a feketelábú macska, az ezüsthátú róka, a lapátfülű róka, az erdei petymeg, a rókamanguszta, az egyiptomi mongúz, a szurikáta, az afrikai elefánt, a keskenyszájú orrszarvú, a nílusi víziló, a zsiráf, a szitutunga, a bongó, a gyűrűsfarkú víziantilop, a puku mocsáriantilop, az impala, a nyársas antilop, a pusztai bóbitásantilop, az ugrónyúl, valamint a vakondpatkány.

Nemzeti parkjai

[szerkesztés]

Az ország területének 17%-át foglalják el a nemzeti parkok és állatparkok. Ezenkívül még további 20%-ra tehető a vadvilág megőrzésére használt területek aránya. A botswanai kormány bevételekre tesz szert vadászengedélyek kiadásából külföldi turisták számára ezeken a területeken, ezek betartását szigorúan ellenőrzik.

Természeti világörökségei

[szerkesztés]

Az UNESCO világörökség-listáján jelenleg két botswanai terület van: Tsodilo, melynek sziklafestményekkel díszített dombjait vallási és spirituális jelentőségük miatt vették fel a listára 2001-ben, valamint az Okavango-delta (2014).[12]

Történelem

[szerkesztés]
A történelem előtti sziklarajzok Tsodilóban, ami a világörökség része
A Becsuánaföldi protektorátus 1885-ben

A bacvana (egyes számban mocvana) szót ma Botswana lakosainak megnevezésére használják, régebben egy pásztorkodó népcsoport neve volt (cvana).

A 19. század végén viszály tört ki a shona és a Kalahári-sivatagból a területükre vándorló ndebele törzsek között. A konfliktus a Transvaal búr telepeseire is kiterjedt. III. Khama botswanai király a britekhez fordult segítségért, akik 1885. március 31-én Becsuánaföld néven protektorátussá nyilvánították a területet. Később a déli terület a Fokváros központú Cape Colonyhoz került és napjainkban a Dél-afrikai Köztársaság része, az északi terület pedig megmaradt Becsuánaföldi Protektorátusnak, s ebből jött létre a mai Botswana.

Amikor 1910-ben létrejött a Dél-afrikai Unió a Brit Birodalom főbb gyarmataiból, Becsuánaföld (ill. a mai Lesotho és Szváziföld) nem vált a részévé, bár tervbe vették későbbi csatlakozásukat – a kormány azonban halogatta a döntést, és a National Party hatalomra jutásakor (1948) az egyesülés elvi lehetősége is megszűnt.

A brit hatóság kiterjesztése és a törzsi kormányzat erősödése miatt az 1920-as években az afrikaiakat és az európaiakat képviselő tanácsadó testület is segítette a terület irányítását. 1934-ben elismerték a törzsi törvényeket. 1951-ben közös európai-afrikai tanács jött létre, mely az 1961-es alkotmányban törvényhozói jogkört kapott.

Függetlenség

[szerkesztés]

1964 júniusában Nagy-Britannia elismerte Botswana önrendelkezési jogát. A kormányzat székhelyét a dél-afrikai Mahikengből az akkor alapított Gaborone-ba helyezték át (1965). Az 1965-ös alkotmány alapján megtartották az első általános választásokat, és 1966. szeptember 30-án kikiáltották a függetlenséget. Seretse Khama, a függetlenségi mozgalom egyik vezetője és a ngwato törzs főnöki címének jogos örököse lett az első köztársasági elnök, s 1980-ban bekövetkezett haláláig ő töltötte be a tisztet (kétszer választották újra). Utódja az alelnök, Ketumile Masire három alkalommal is győzött a választásokon, végül 1998-ban vonult vissza. A következő elnök, Festus Mogae előbb szintén alelnökként került a posztra, majd megnyerte az 1999-es és a 2004-es választásokat. 2008-ban az első elnök Sir Seretse Khama elsőszülött fia, Ian Khama lett az elnök.[13]

Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés]
Az ország parlamentjének épületei, Gaborone

Alkotmány, államforma

[szerkesztés]

Parlamentáris köztársaság az államformája. Az ország alkotmánya, melyet 1987-ben módosítottak, 1966. szeptember 30-án lépett hatályba. A 36 tagú nemzetgyűlés tagjait 5 évre választják meg. Az ország államfőjének mandátuma 4 évre szól. Botswana jogállam, a római jogot használják.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés]

A nemzetgyűlés 30 tagját az általános választójog alapján választják, 4 tagot az államelnök nevez ki, az államelnök és a legfőbb ügyész tisztségénél fogva tagja a testületnek. A parlament által választott államfő az államelnök, aki a hadsereg főparancsnoka és a végrehajtó hatalom (kormány) vezetője is egyben. A kabinet tagjai a parlamentnek felelősek, de az államfő nevezi ki őket. Létezik még a 15 tagú Főnökök Háza (mint felsőház), melynek hivatalból tagja a nyolc legjelentősebb törzs törzsfőnöke. Bár a Főnökök Házának nincsen vétójoga, meghatározott ügyekben jóváhagyás végett az államfőnek hozzájuk kell fordulnia. Az elnök különleges jogköre, hogy hat hónapra elhalaszthatja a törvényhozást. Az igazságszolgáltatás szervezete háromszintű: a legalsó szint a békebíróságok, a középső a Fellebbezési Bíróság és a felső szint a Felsőbíróság.

Az országban még mindig van halálbüntetés, amit gyilkosságok elkövetőire szabnak ki,[14] amely ellen sorozatosan kampányolnak, hivatkozva arra, hogy 2018 óta már 40 afrikai országban felhagytak ezzel.[15]

Politikai pártok

[szerkesztés]

Botswana többpárt rendszerű állam. A kormánypárt jelenleg a Botswanai Demokratikus Párt (BDP). Ellenzéki pártok: Botswana People's Party (BPP), Botswana National Front (BNF).

Közigazgatási felosztás

[szerkesztés]

Botswana közigazgatási területi felosztásának két szintje van, területi szinten a legnagyobb egység a kerület, amelynek az alegysége az alkerület. Az ország területe 10 kerületre és 7 városi közigazgatási területre, városi tanácsokra van beosztva.

Botswana kerületei

Külkapcsolatok

[szerkesztés]
Botswana diplomáciai külképviseletei

19 országnak van botswanai külképviselete, továbbá az Európai Uniónak és az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Az ország a Nemzetközösség tagja.

Védelmi rendszer

[szerkesztés]

Az 1000 fős rendőrséggel együtt a fegyveres erők létszáma 4250 fő. A katonaság öt lövész-zászlóaljból áll. Fegyverzete: 50 páncélozott szállító harcjármű, 30 könnyű repülőeszköz és irányított páncéltörő rakétaeszköz.

Népesség

[szerkesztés]
Botswana népességének növekedése a 60-as évektől kezdve

A lakosság nagy többsége délkeleten él, itt a népsűrűség eléri a 15 fő/km²-t. A városlakók aránya 30%.

Botswanának kicsit több mint 2 millió lakosa van. Az ország népcsoportjai: csvánák (becsuvánák) (75,5%), sonák (12,4%), szanok (busmanok, basarwa), (a Kalahári nyugati peremén élnek) (3,4%), koi koi (hottentották) (2,5%), ndebele 1,3%, egyéb 4,9%, európai (kb. 2%).

Vallások: törzsi vallású 49,2%, protestáns 29%, afrikai keresztény (fekete keresztény) 11,8%, római katolikus 9,4%, egyéb 0,6%.

2003-as adatok szerint a lakosság kb. 37,8%-a HIV-fertőzött, de a népességszám ennek ellenére nem csökken, mert nagy a szaporulat (2007-ben 1,503%-os növekedés volt).[16]

Általános adatok

[szerkesztés]

Legnépesebb települések

[szerkesztés]
Botswana legnagyobb városai népesség szerint (2022)[17]
Kép Rang Város Kerület Népesség Rang Város Kerület Népesség Kép
Gaborone
1. Gaborone Gaborone 246 325 11. Kanye Déli 48 028
Molepolole
2. Francistown Francistown 103 417 12. Selibe Phikwe Selibe Phikwe 42 488
3. Mogoditshane Kweneng 88 004 13. Letlhakane Központi 36 404
4. Maun Északnyugati 85 350 14. Ramotswa Délkeleti 33 271
5. Molepolole Kweneng 74 861 15. Lobatse Lobatse 29 772
Francistown
6. Serowe Központi 55 676 16. Thamaga Kweneng 25 300
Maun
7. Tlokweng Délkeleti 55 508 17. Mmopane Kweneng 25 460
8. Palapye Központi 52 636 18. Moshupa Déli 23 858
9. Mochudi Kgatleng 50 321 19. Tonota Központi 23 296
10. Mahalapye Központi 48 431 20. Bobonong Központi 21 216


Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

[szerkesztés]

A lakosság döntő részét kitevő cvana lakosságot nyolc törzs alkotja. Ezek közül a ngvato vagy bamangvato a legnagyobb: ők teszik ki a lakosság 38%-át. A többi törzs neve: kvena, ngvaketsze, tavana, kgatla, lete, rolong és tlokva. A nagyrészt ősi életmódot folytató szanok létszáma 2017-ben közel 63 500 volt, ezzel ebben az országban alkották a lakosság legmagasabb arányát 2,8%-kal.[18]

Az ország hivatalos nyelve az angol, de a cvána nyelvet országszerte beszélik.[19]

Botswana vallási megoszlása[20]
százalék
Protestáns
  
66%
Vallástalan
  
19%
Római katolikus
  
7%
Törzsi vallású
  
6%
Egyéb
  
2%


Szociális rendszer

[szerkesztés]

Az egészségügyi ellátás sokak számára elérhető a mozgó kórházak révén. A legnagyobb problémát a tbc, a gyomor- és bélrendszeri megbetegedések és az alultápláltság jelenti, továbbá a HIV fertőzés, ami a világon itt az egyik legmagasabb. Az AIDS miatt a várható élettartam mindössze 33 év.

Gazdaság

[szerkesztés]

Botswana nemzeti valutája a pula. 1 pula = 100 thebe.

Általános adatok

[szerkesztés]
Botswana exportjának megoszlása
Gyémánt-bánya (Jwaneng) területe

Gazdasága: agrár-ipari ország. Függetlenné válása óta Botswana gazdasága produkálta a legnagyobb átlagos növekedést a világon: 19661999 között 9%-ot. A teljesítmény főként a gyémántbányászatnak, a megfelelő pénzügyi irányelveknek, a nemzetközi közösség anyagi és technikai támogatásának és az óvatos külpolitikának köszönhető. A Transparency International szerint Botswana a legkevésbé korrupt ország Afrikában.[13] A Világgazdasági Fórum 2008-as versenyképességi ranglistáján Botswana az 56. helyet érte el - megelőzve Magyarországot -, a 2009-es listán azonban visszacsúszott a 66. helyre.[21]

A gyémánt (az ipari gyémánt termelésében Ausztrália után a világon a második helyen áll, az ékszergyémántéban néhány éve az első) mellett - melynek bányászata Orapa (1967), Letlhakane (1977) és Jwaneng (1982) térségében folyik - egyéb jelentősebb ásványkincsei a mangán és az arany.

Selebi-Pikwében nikkel- és rézérc található. Kisebb mennyiségben előfordul még szén, kobalt, azbeszt, fluor, vas, ezüst és urán is.

A bányavidékek és a népesebb települések a keleti országhatáron találhatóak.

Napjainkban problémát jelent a vízellátás a lakosság növekedése, a bányászat igényei és a megnövekedett turizmus miatt (főleg Maun környékén).

Gazdasági ágazatok

[szerkesztés]

Botswana bruttó nemzeti termékének 3%-a a mezőgazdaságban és erdészetben, 55%-a az iparban, 43%-a a szolgáltatások területén jön létre. Az afrikai viszonyokhoz mért kedvező gazdasági helyzetét két, erősen exportorientált ágazatnak, a bányászatnak és a szarvasmarha-tenyésztésnek köszönheti.

Mezőgazdaság

[szerkesztés]

A Kalahári bokros-füves pusztáin kecske- és juhtenyésztés jellemző, valamint sok nemzeti park és vadrezervátum található ott.

Az ország területének 2,3%-át szántóföldek, 73,3%-át legelők, 1,6%-át erdők foglalják el; a terméketlen területek aránya 22,8%. A keleti országhatáron a kukorica, a köles, a hüvelyesek, a banán, a dohány és az olajnövények termesztése biztosítanak munkát a mezőgazdaságban.

Jelentős, mintegy 4 milliós szarvasmarha-állománnyal rendelkezik.

Feldolgozó ipar az országban alig van. A megtalálható ipari üzemek főként a mezőgazdaság terményeit dolgozzák fel. Kukoricamalmok, sörfőzdék mellett a vágóhidak, a hús- és tejüzemek a keleti országhatár menti városokba (Gaborone, Francistown, Lobatse) települtek.

Kereskedelem

[szerkesztés]

Kivitelében a legfontosabb tétel a gyémánt (60%), jelentősek még az ércek, fémek (réz, nikkel) (15%), az állattenyésztésből származó termékek: az állati prémek, a hús és a tej (10%), valamint a textiliák is kiviteli cikkek közé tartozik.

Az import termékek zöme gép, közlekedési eszközök, olaj és olajszármazékok, fa és papíripari termékek, energia, élelmiszerek.

Főbb export- és importpartnerei 2017-es adatok alapján:[22]

Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés]

Közlekedés

[szerkesztés]

Közút

[szerkesztés]
Thamaga főútja az ország délkeleti részén

A nemzetközi utak Botswanában aszfaltozottak és jó állapotúak. Azonban az utakon sokszor megjelennek a vadon állatai (elefánt, antilop stb.), ezért vigyázni kell, hogy milyen sebességgel haladunk. A legfontosabb utak Dél-Afrikába vezetnek. Az utakon „bal oldali közlekedés” van érvényben. A közutak hossza: 20 217 km.

Vasút

[szerkesztés]
Botswana vasúti térképe

Az ország vasúti társasága a Botswana Railways. Az egyetlen vasútvonal hossza 700 km, ami a Dél-Afrikai Köztársasággal és Zimbabwével teremt kapcsolatot, és az ország keleti részén halad, nagyjából észak-déli irányban.

Repülés

[szerkesztés]

Az országban 4 nemzetközi repülőtér található, a legforgalmasabb Gaboronéban van, ami a nemzeti légitársaság, az Air Botswana bázisrepülőtere is. A repülők Dél-Afrikába, Zimbabwébe, Namíbiába és Etiópiába repülnek, illetve onnan érkeznek.

Botswana nemzetközi repülőterei:

A külföldi turisták többnyire Maun és Kasane repülőterét használják az országba való belépésre, illetve annak elhagyására.

Telekommunikáció

[szerkesztés]
Hívójel prefix A2, 8O
ITU zóna 57
CQ zóna 38

Kultúra

[szerkesztés]
Táncosok egy kulturális rendezvényen

Oktatási rendszer

[szerkesztés]
A Botswanai Egyetem régi és új épülete

Az alapoktatás ingyenes, és az analfabétizmus viszonylag alacsony (30%). Az országban négy egyetem található.

Kulturális intézmények

[szerkesztés]

Tudomány

[szerkesztés]

Botswana metrikus rendszert használ.

Művészetek

[szerkesztés]

Média

[szerkesztés]

Botswanában 2 helyi televízióadó van, az egyik az állami Botswana TV, a másik a kereskedelmi Gaborone Broadcasting Company. Az állam két közszolgálati rádióadót üzemeltet, a Radio Botswana 1-t, és a Radio Botswana 2-t.[23] Az országban összesen 2 napilap jelenik meg, a Daily News és a Mmegi. A Daily News-t az Információs Minisztérium adja ki, és Gaboronéban ingyenesen terjesztik.

Hagyományok, néprajz

[szerkesztés]

Zene, tánc, irodalom A természeti környezet megszabja a zene kifejezési lehetőségeit és formáit, hiszen a zeneszerszámok anyaga adott: dobok általában csak az erdős vidékeken vannak, furulyák ott, ahol nád nő, míg a füves síkságokon s a sivatagi vidékeken a kíséret nélküli vokális zene a hagyomány. Leggyakoribbak a húros hangszerek, melyeknek sokféle változata ismeretes. A cvanák híresek furulyazenekaraikról; ezen a hangszeren kizárólag férfiak játszanak. Rituális ceremóniák alkalmából s jeladásra kereplőket és tülköket használnak. Északról hozták be a zanzát. Széles körben elterjedt a gitár; ezzel elsősorban az újabb népdalokat kísérik.

A zene és a tánc Botswanában elválaszthatatlan, jelentésük is ugyanaz a szó: gobina. Az ének és a szóbeli költészet összeolvadt; a cvanák nyelve igen dallamos. Különösen fontos ceremóniákon speciális dicsőítő verseket - lebokákat - adnak elő. Nemzetközi hírnévnek örvend a Dél-Afrikai Köztársaságból származó írónő, Bessie Head (1937–1984), aki Botswanában élt száműzetésben; művei elsősorban a botswanai nők problémáival foglalkoznak.

Makorók, egyetlen fából (kolbászfa törzse) kivájt kenuk az Okavango-deltavidékén

Társadalmi struktúra, szokások

[szerkesztés]

A cvanák településeinek szokatlan jellegzetessége, hogy hatalmas falvakat hoznak létre, ilyen például Serowe vagy Mochudi, amelyek lakossága eléri a 30 000 főt. Régebben minden család három otthont tartott fenn; egyet a faluban, egyet a családi föld mellett, a falutól akár 45 km távolságra, és egy harmadikat a távoli marhalegelőkön, ahol a fiatal férfiak az év legnagyobb részét töltötték.

A falu központja a kgotla, a gyűlés helye, ahol a főnök és a vezetők meghatározták például a vetés és az aratás idejét. A szegényebb háztartások marhákat kérhettek kölcsön a főnöktől: az állatokat ők gondozták, s cserébe megkapták az első borjút. Napjainkban a főnökök hatalma már gyengül, mivel egyre többen hagyják el a falvakat, hogy földjeik mellé költözzenek. Ennek részben a növekvő népesség fokozódó élelemigénye az oka, de talán az a megfontolás is, hogy így a főnök hagyomány adta jogával élve nem foghatja ingyenmunkára őket.

A kiszámíthatatlan esőzés miatt a családok kénytelenek más jövedelemforrásokat is keresni - sört főznek, kereskednek vagy házépítést vállalnak. Ennek ellenére a lakosság 70%-a még mindig falvakban él, és Botswana földterületeinek többsége még mindig törzsi tulajdonban van - ez azt jelenti, hogy a főnök osztja szét a területeket, és ő gondoskodik arról is, hogy ne forduljon elő túllegeltetés.

Gasztronómia

[szerkesztés]

Ősi hagyománya van a botswanai konyhán a görögdinnyének, amiről erre úgy tartják, hogy Botswanából származik.[24] A dinnye nagyon fontos vízforrás, sőt az emberek több vadontermő fajtáját is fogyasztják.[25]

Fő alapanyagok a helyből származó marhahús, kecskehús, juh, baromfi, a mopane lepke (Gonimbrasia belina) hernyója és a hal. Frissítőket házilag készítenek görögdinnyéből, marulából és szárított, majd porrá tört gyömbérből.[26]

A bogobe jwa lerotse nevű különlegesség általában lakodalmi fogás, ami főtt ciroklisztből és görögdinnyéből áll. A dinnyét rendszerint savanyú tejben készítik elő.[27]

Az ételek hagyományos tartósítása Botswanában professzionális módon történik. A leggyakoribb mód a szárítás és a főzés. Előbbi esetében a húst mindig vékony csíkokra vágják, hogy minél hamarabb kiszáradjon. Egyes törzseknél a mokungwana nevű szárított húst állítják elő, amelynek lényege, hogy a nyers húst egy kicsit hagyják rothadni, s csak utána szárítják meg.[28]

A zöldségek közül a második legfontosabb a bab.[29] Az országban sokféle babot termesztenek. A fő gabonafélék a cirok és kukorica, míg a búzát, rizst és más gabonaféléket importálják. A helyben termelt zöldségek közül fontosak még a spenót, sárgarépa, káposzta, hagyma, burgonya, paradicsom, édesburgonya és saláta. Szezonálisan nagy szerep jut a vadon termő növényeknek is, mint az okra vagy a disznóparéj. Sok vadon termő vagy házilag termelt zöldséget tartósítás céljából gyakran szárítanak vagy sóznak. A szárított zöldségek főzésének számos módja van Botswanában.

Turizmus

[szerkesztés]
Turisták egy nemzeti parkban

Az ország a nagyobb költségvetésű, kisebb létszámú turizmusra rendezkedett be.

A fő turistaszezon télen van, ami májustól augusztusig tart, amikor a nappalok kellemesen melegek, az éjszakák gyakran hűvösek. Európai igényeknek megfelelő szállodák és motelek a nagyobb városokban találhatók. Akadnak szafari táborok is.

Az állatok ilyenkor kevéssé távolodnak el a vízforrásoktól, így megfigyelésük könnyebb. Egyes turista helyszínek zsúfoltak lehetnek, főleg július-augusztusban.

Nyáron (októbertől áprilisig) a vadvilágot nehezebb megfigyelni, és az esőzések a földutakat járhatatlanná tehetik. A hőmérséklet elérheti a 40 °C-t.

A szállodák, kempingek, szafarik, belföldi repülőjáratok, étkezések, alkoholok árai viszonylag magasak, megfelelnek az európai vagy észak-amerikai áraknak.

A boltok, üzletek, hivatalok általában reggel 8 és délután 17 óra között tartanak nyitva, délben 1-2 órás ebédszünetet tartva.

Botswana egyik hivatalos nyelve az angol.

Javasolt oltások Botswanába utazóknak:

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Malária elleni gyógyszer. (Namíbia- Zambia- Zimbabwe és Botswana határain nagy a kockázata a fertőzésnek)

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Főbb látnivalók:

  • Okavango Delta
  • Chobe Nemzeti Park
  • Central Kalahari Game Reserve
  • Makgadikgadi Pans & Nxai Pan Nemzeti Park
A nemzeti stadion ünnepség idején

Botswana eddig egy érmet nyert az olimpiai játékok során.

A Botswanai labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el kiemelkedő eredményeket, egyedül a 2012-es afrikai nemzetek kupájára sikerült bejutnia.

Ünnepek

[szerkesztés]
Dátum Elnevezés Helyi név Megjegyzés
Január 1. Újév Ngwaga o mosha
mozgóünnep Nagypéntek Labotlhano yo o molemo
mozgóünnep Húsvéthétfő
Május 1. A munka ünnepe
mozgóünnep Mennybemenetel Tlhatlogo
Július 1. Sir Seretse Khama-nap Az ország első elnökének a napja
Július (3. hétfő) Elnöki nap
Szeptember 30. Függetlenség napja Boipuso
December 25. Karácsony Keresemose
December 26. Karácsony 2. napja

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Archivált másolat. [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 5.)
  2. https://allafrica.com/stories/201804050177.html
  3. https://data.who.int/countries/072, 2024. november 23.
  4. Archivált másolat. [2019. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  5. Archivált másolat. [2017. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 29.)
  6. https://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2019/01/weodata/weorept.aspx?sy=2019&ey=2019&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=.&br=1&pr1.x=67&pr1.y=3&c=616&s=NGDPD%2CPPPGDP%2CNGDPDPC%2CPPPPC&grp=0&a=
  7. Archivált másolat. [2019. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  8. https://data.worldbank.org/indicator/SI.POV.GINI?locations=BW
  9. https://www.sciencealert.com/new-study-finds-the-ancestral-homeland-of-all-humans-alive-today
  10. https://www.worldbank.org/en/country/botswana/overview
  11. https://www.avert.org/professionals/hiv-around-world/sub-saharan-africa/botswana
  12. Botswana az UNESCO Világörökségi Listáján
  13. a b Botswana: Afrika sikersztorija. Kitekintő, 2008. április 9. [2009. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 28.)
  14. Death Sentences and Executions 2016 (Amnesty International)
  15. DITSHWANELO Press Statement On World Day Against The Death Penalty 2018 (Mmegi Online)
  16. CIA országjelentés (2008). [2015. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 1.)
  17. https://www.statsbots.org.bw/sites/default/files/publications/Population%20%26%20Housing%20Census%202022-%20Population%20of%20Cities%2C%20Towns%2C%20Villages%20%26%20Associated%20Localities.pdf
  18. The economic wellbeing of the San of the western, central and eastern Kalahari regions of Botswana, Routledge Handbook of Indigenous Wellbeing, 1st, Routledge, 170–183. o. (2019. május 8.). ISBN 9781138909175 
  19. Archivált másolat. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 10.)
  20. Pew Research Center's Religion & Public Life Project: Botswana Archiválva 2017. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben. Pew Research Center. 2010.
  21. Húzzunk bele, érjük utol Botswanát!. Index, 2009. február 27.
  22. Archivált másolat. [2016. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  23. Archivált másolat. [2018. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 14.)
  24. Hughes, Jane (2013): The Adventurous Vegetarian. Around the World in 30 Meals. New Internationalist. ISBN 978-1-78026-124-9.
  25. Kalahari Melons (Botswana Travel Guide)
  26. Botswana Travel Guide – Introduction to Botswana
  27. Bogobe jwa lerotse (Taste Atlas)
  28. Selalelo M Mpotokwane (2014): Product Standardization and Development of Commercializable Packages for Botswana's Priority Indigenous Food Technologies (Conference: IUFoST 2014At: Montreal, CanadaVolume: 17)
  29. Food In Botswana (Exoticca)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Botswana témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]