Ugrás a tartalomhoz

Kalahári (sivatag)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kalahári
A Kalahári műholdképen
A Kalahári műholdképen
Közigazgatás
Ország(ok) Botswana
 Namíbia
 Dél-afrikai Köztársaság
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
FekvéseKalahári-medence, Délnyugat-Afrika
Hosszúsága4000 km
Területe930 000 km²
Legmagasabb pontBrandberg (2606 m)
 Namíbia
Elhelyezkedése
(vörös: Kalahári-sivatag, narancssárga: Kalahári-medence)
(vörös: Kalahári-sivatag, narancssárga: Kalahári-medence)
d. sz. 23°, k. h. 22°23.000000°S 22.000000°EKoordináták: d. sz. 23°, k. h. 22°23.000000°S 22.000000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalahári témájú médiaállományokat.

A Kalahári (Kgalagadi=„víz nélküli hely”) egy délnyugat-Afrikában fekvő sivatagos, félsivatagos terület, amely a Kalahári-medencében helyezkedik el.

Lefedi Botswana nagy részét, részben Namíbiát, és a Dél-afrikai Köztársaság egyes területeit.

A sivatag jellegzetességei

[szerkesztés]

Bár sivatagként ismert, a Kalahári inkább félsivatag, mivel átlagos csapadékmennyisége sokkal magasabb, mint az igazi sivatagoké. Magas fennsíkot képez, átlagosan 1000 m tengerszint feletti magassággal.[1] A többnyire sík felszínét csak néhány domb, illetve régi, sziklás kiemelkedés töri meg.

Északon, az Okavango-deltavidék egyes részein, óriás termeszvárak képeznek szigeteket: ezek ellenállóbbak az erózióval szemben, mint a puha sivatagi talaj és homok. Ezen a területen elszórtan találhatók sós teknők.

Felszíne sok helyen vöröses színű homok. Egyetlen állandó vízfolyása az Okavango folyó.

Éghajlat

[szerkesztés]

A Szaharától, Afrika Egyenlítőtől északra fekvő hatalmas sivatagától eltérően, a Kalaháriban nyáron (európai télen) hull csapadék – ezért válhatott sokrétű állatvilág otthonává.

Az esős időszak a déli félteke nyara folyamán körülbelül öt hónapig tart: októbertől márciusig. Az egész sivatagban csak egyes helyekre korlátozódóan és rendszertelenül esik az eső. Nagyobb mennyiség, évente néha akár 450 milliméter is hullik északon és keleten, a délnyugati területeken ennek kevesebb mint a fele.

Áprilisban a havi csapadékmennyiség még az esőben leggazdagabb részeken is lecsökken, ekkor kezdődik a téli szárazság. Szeptemberben áll be a folyók legalacsonyabb szintje – akár teljesen ki is száradhatnak.

A sivatagi léghőmérséklet nyáron (az európai télen) 45 °C-ig emelkedhet. Mint minden sivatagban, itt is jelentősen lecsökken a hőmérséklet éjszakánként, télen nem ritka a talaj menti fagy.[2] Ez a sivatag viszonylag magas tengerszint feletti magasságának, valamint a tiszta, száraz levegőnek az eredménye.

Gobabis (Kelet-Namíbia) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)31,431,030,127,925,622,021,925,429,031,032,132,328,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)18,517,615,912,47,73,83,25,610,314,016,418,111,9
Átl. csapadékmennyiség (mm)8187543763018163741369
Forrás: Ministry of Works and Transport (Meteorological Service Division) [1.pdf Ministry of Works & Transport: Tabulation of Climate Statistics for Selected Stations in Namibia], 2012


A vadon élő állatok túlélési esélyét a klíma befolyásolja, csak az esős időszakban található bőséges élelem.

Lakossága

[szerkesztés]
Szan férfi ördögcsáklya gyökerét gyűjti (2017)

A vadászattal és gyűjtögetéssel foglalkozó szanok legalább 20 000 éve élnek a területen.[3] Mérgezett nyíllal vadásznak és ehető növényeket gyűjtenek a félsivatagban, a víznyerő helyek körül. Néhány európai telepes is él a sivatagban, valamint Windhoek városa is a Kalahári-medence nyugati széle közelében fekszik.

Vegetáció

[szerkesztés]
Jellemző vegetáció
Kalahári kép

A Kalahári-sivatag növényvilága északon magas szavanna-erdőkben folytatódik, a száraz déli részen bozótosokban és füves pusztában (sztyepp). Az északi területen nagy baobab-, eper- és fügefák, valamint afrikai ébenfák nőnek; a talajt nagyobb-részt fű borítja. Ahogy a szárazabb részek felé haladunk, a fák megritkulnak és kevésbé magasra nőnek. A fű már nem mindenütt takarja a földet, csak csomókban nő. A sivatag azonban legnagyobbrészt bokrokkal benőtt.

A sivatag legforróbb vidékein csak a mély, gumós gyökérzetű vagy vastagtörzsű növények maradnak meg. Az egész sivatagban elszórtan található pálmák azokra a helyekre utalnak, ahol növényevő állatok a magokat ürülékükkel „megtrágyázták”. Az esős évszak átmenetileg gazdag virágdíszbe öltözteti a tájat.

Az állatok vándorlása

[szerkesztés]

A Kalahári sivatagban az esőzések minden évben szembeötlő változást idéznek elő, ami hatással van az állatvilágra is. Angola magas területeiről víz zúdul a völgybe, ezáltal az Okavango folyó északon felduzzad, és mocsaras deltát képez; sekély tavak és lagúnák egész hálózatát. Ezekben hamarosan dús halállomány alakul ki, számtalan madár vonul ide táplálékot keresve és fészekrakás céljából.

A változásoktól indíttatva a sivatagban bivalyok, elefántok, vándorantilopok, gnúk és zebrák évszakonként óriási vándorlásba kezdenek. Az év folyamán nagy utakat tesznek meg legelőterületeket keresve. A nedves évszakban az áradások elől kitérve dél felé vonulnak, míg a száraz időkben ismét északnak veszik útjukat, hogy megkeressék a már csak ott fellelhető vizet.

A Kalahári-sivatag állatvilága

[szerkesztés]
Szurikáta, a sivatag jellemző állatfaja

Emlősök

[szerkesztés]

Bivaly, elefánt, vándorantilop, gnú, zebra, szurikáta, oroszlán, gepárd, afrikai leopárd, foltos hiéna, barna hiéna, afrikai vadkutya, tarajos sül, tobzoska, földimalac, lapátfülű róka, cibethiéna.[4]

Madarak

[szerkesztés]

Gulipán, gyöngy- és halászbagoly, kárókatona, békázósas, haranggém, óriásgém, flamingó, nílusi lúd, vörös ásólúd, pusztai tyúk, szürke halkapó, nyűvágó, zöldgalamb, koronás daru, patkós és koronás bíbic, lile, ollóscsőrűmadár, gólyatöcs, szakállas saskeselyű, strucc, sólyomfélék, accipiter, kánya, telepes veréb, afrikai törpesólyom.[4]

Hüllők

[szerkesztés]

Krokodil, homoki gekkó, sivatagi agáma, asszala kígyó, puffogó vipera, afrikai tojásevő kígyó, fokföldi kobra.[4]

Rovarok

[szerkesztés]

Hangya, futrinka, kérész, skorpió, sóféreg, termesz.

Harcsa, szájköltő sügér, ikrázó fogasponty, tigrismárna.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Kalahari Desert. geography.name. (Hozzáférés: 2023. november 6.)
  2. Africa, Deb Hendricks I. had been travelling for a few years before I. first went to Africa I. spent a month exploring East; before taking some time to see: 25 Facts About The Kalahari Desert: Beyond The Dunes (amerikai angol nyelven), 2022. október 29. (Hozzáférés: 2023. november 6.)
  3. Marshall, Leon (16 April 2003), "Bushmen Driven From Ancestral Lands in Botswana", National Geographic News (Johannesburg), <http://news.nationalgeographic.com/news/2003/04/0416_030416_san2_2.html>. Hozzáférés ideje: 2009-04-22
  4. a b c Túlélheti-e még a Kalahári?. (Hozzáférés: 2021. augusztus 12.)

Források

[szerkesztés]
  • Fekete Zita: Hét határon át: Kalahári – ahol az istenek fejre estek, Élet és tudomány, 1999. (54. évf.) 28. sz. 879-881. old.
  • Lerner János: A Kalahári gyöngye – az Okavango, Természet világa: természettudományi közlöny, 1993. (124. évf.) 6. sz. 271-273. old.
  • Kalmár Zoltán: Jens Bjerre: Kalahári, Búvár (1960-1989), 1965. (10. évf.) 1. sz. 62. old.

További információk

[szerkesztés]
  • Jens Bjerre: Kalahári : kőkori emberek az atomkorban. Fordította Balassa Klára. Gondolat, 1964