Magyarország területi beosztásai
Magyarország területét 3 országrészre, 7 tervezési-statisztikai régióra, 1 fővárosra és 19 vármegyére (benne 25 megyei jogú városra), 3155 településre és 23 kerületre osztják. A 3155 településből 348 város (ebből 1 főváros, 25 megyei jogú város), 126 nagyközség, 2681 pedig község. Önkormányzattal mind a 3155 település rendelkezik, Budapest (mely egyenrangú a vármegyékkel) pedig kétszintű önkormányzati rendszerrel rendelkezik. A megyei jogú városok (számuk 25, a megyeszékhelyek Budapestet kivéve, valamint 7 nem megyeszékhely város) nem alkotnak a vármegyéktől elkülönülő közigazgatási területi egységet, de egyes, csak a megyék által birtokolt joggal rendelkeznek, önkormányzatuk pedig különbözik az egyéb városokétól, valamint Budapestétől.
Áttekintés
[szerkesztés]
Országrészek
[szerkesztés]| Országrész | Terület (km²) |
Lakó (fő) |
Régió | Vármegye főváros |
Járás | Település | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| össz. | város | 10e+ | MJV. kerület | ||||||
| Alföld és Észak | 49 494 | 3 838 906 | 3 | 9 | 88 | 1 253 | 171 | 58 | 10 |
| Közép-Magyarország | 6 916 | 3 011 598 | 2 | 1 + 1 | 41 | 188 | 55 | 64 | 1 + 23 |
| Dunántúl | 36 612 | 2 927 867 | 3 | 9 | 68 | 1 714 | 120 | 45 | 12 |
| Összesen | 93 023 | 9 778 371 | 8 | 19 + 1 | 197 | 3 155 | 346 | 167 | 23 + 23 |
Magyarország tervezési-statisztikai régiói
[szerkesztés]
| Régió neve | Terület (km²) |
Népesség | Népsűrűség (fő/km²) |
Vármegyék | Megyei jogú városok |
|---|---|---|---|---|---|
| Észak-Magyarország | 13 428 | 1 209 142 | 90 | Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád | Miskolc, Eger, Salgótarján |
| Észak-Alföld | 17 749 | 1 492 502 | 84 | Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg | Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza |
| Dél-Alföld | 18 339 | 1 318 214 | 71 | Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád | Kecskemét, Békéscsaba, Szeged, Hódmezővásárhely |
| Közép-Magyarország | 6 919 | 2 951 436 | 426 | Pest, Budapest főváros | Érd |
| Közép-Dunántúl | 11 237 | 1 098 654 | 97 | Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém | Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém, Dunaújváros |
| Nyugat-Dunántúl | 11 209 | 996 390 | 88 | Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala | Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa |
| Dél-Dunántúl | 14 169 | 947 986 | 66 | Baranya, Somogy, Tolna | Pécs, Kaposvár, Szekszárd |
Magyarország eurorégiói
[szerkesztés]A következő eurorégiókhoz tartoznak magyarországi területek:
- Duna-Körös-Maros-Tisza (DKMT): Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok
- Ister-Granum Eurorégió: Esztergom vonzáskörzetébe eső települések (Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest vármegyék és a Nyitrai kerület területéről)
- Duna-Dráva-Száva: Baranya
- Kárpátok Eurorégió: Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves vármegyék
- Nyugat-Pannónia Eurorégió: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Magyarország járásai
[szerkesztés]Magyarország települései
[szerkesztés]Magyarország területe 3155 településre oszlik, ebből 348 város, 126 nagyközség, 2681 pedig község. Magyarországon a városi jogállás elnyerésére pályázni kell, a címet pedig a köztársasági elnök ítéli oda a településnek. Legutóbb 2021-ben volt várossá nyilvánítás, ekkor 2 addigi nagyközséget nyilvánított várossá Áder János köztársasági elnök.[2] A várossá nyilvánítást szabályozó kormányrendeletet 2015-ben módosították, ekkor az eljárásnak olyan szigorú feltételeket szabtak, mint például legalább 10.000 fős lélekszám. Ez utóbbi követelménynek Solymár vagy Tárnok is megfelel, ennek ellenére még nem kapott városi címet. 2021-ben Kiskunlacháza és Nyírbogát nagyközségeket várossá nyilvánították.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve. Központi Statisztikai Hivatal (KSH). (Hozzáférés: 2019. március 20.)
- ↑ https://index.hu/belfold/2021/08/17/nyolc-ev-utan-ismet-uj-varosokat-avatnak/
Források
[szerkesztés]- 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
- 321/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a területszervezési eljárásról
- Magyarorszag.hu - Közigazgatás - Önkormányzati igazgatási szervek
|
Ez a Magyarországról szóló vagy Magyarországgal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |