Ugrás a tartalomhoz

Lakács

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Lukáčovce szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk Lakácsról szól. Hasonló címmel lásd még: Lukácsi.
Lakács (Lukáčovce)
Lakács zászlaja
Lakács zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNyitrai
Rangközség
Első írásos említés1264
PolgármesterIgor Cok
Irányítószám951 23
Körzethívószám037
Forgalmi rendszámNR
Népesség
Teljes népesség1167 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség66 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság168 m
Terület16,84 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 23′ 42″, k. h. 17° 56′ 21″48.395000°N 17.939167°EKoordináták: é. sz. 48° 23′ 42″, k. h. 17° 56′ 21″48.395000°N 17.939167°E
Lakács weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lakács témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lakács (szlovákul Lukáčovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Nyitrától 18 km-re északnyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a kőkorszakban, az i. e. 5. évezredben is éltek emberek. Az újkőkor idejéből a lengyeli kultúra népének eszközei kerültek elő. A falu közepén levő magaslaton a korai bronzkor i. e. 20. századból származó települése, illetve a nyitrai kultúra i. e. 1600 körüli településének nyomait találták meg. A 2. és 4. század között germán település állt ezen a helyen, melynek a rómaiakkal való kapcsolatát az itt talált római pénzek is bizonyítják. Területén 9. századi sírokat is feltártak.[forrás?]

A mai települést még birtokként 1264-ben említik először, a szakemberek a 13. és 15. század közötti időre teszik az alapítását. A neve arra utal, hogy egy bizonyos Lukács nevű nemes volt az első birtokosa. 1309-ben a nagyhatalmú oligarcha, Csák Máté tulajdona, de még ebben az évben elcseréli. Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzék említi először a falu Szent Márton templomát és plébánosát. A 14. század második felében Kont Miklósnak, Galgóc urának a birtoka. 1418-ban Luxemburgi Zsigmond hívének, Stíbor vajdának adta. A 15. század közepén a husziták foglalták el. 1450 és 1478 között Marsalkó Ádám özvegye, Katalin a birtokosa. 1494-ben Újlaky Lőrinc birtoka lett. 1496-ban a nyitrai püspökség szerez birtokot a településen. 1545-ben a nyitrai püspökség oklevelében Lakachy alakban szerepel. 1550-ben evangélikus templomot alapítanak itt, mely 1608-ig működik a községben. 1598-ban a krími tatárok pusztítják a települést. 1608-ban Lépes Bálint nyitrai püspök a templomot elveszi az evangélikusoktól és a katolikusoknak adja. Ezután a nyitrai püspökség és különböző nemesi családok a birtokosai. 1620-ban szerez itt birtokot a Sándor család. 1664-ben török feljegyzések szerint 21 ház és 24 adózó család volt a községben, mely 8013 akcse adót fizetett. 1694-ben két halastava is volt. Lakói mezőgazdaságból, szőlőtermesztésből éltek. A 18. században malom, téglagyár és a püspökség tulajdonában vágóhíd működött a községben. 1731-ben alapították a katolikus iskolát. Az 1736. évi urbárium 69 családot említ, birtokos a Sándor család. 1769-ből is ismert urbáriuma.[2] 1770-ben felépült a plébánia épülete. 1784-ben, az első népszámláláskor 552 lakos élt a településen. Az 1780-as években újjáépítették a régi Szent Márton templomot, melyet 1792-ben Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték fel. 1831-ben a lakosság száma 595. A 19. század során többször is pusztított itt a kolera, de a század végére már 712 lakosa volt.[forrás?]

Vályi András szerint "LAKACSI. Lahasovce. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához más fél mértföldnyire, határja jól termő, vagyonnyai külömbféléké."[3]

Fényes Elek szerint "Lakácsi (Lakaszovcze), tót falu Nyitra vmegyében, a Gábor hegye alatt. Számlál 625 kath., 14 zsidó lak. Kath. paroch. templom; tehenészet, szőlőhegy, nagy erdő. F. u. a nyitrai püspök. Ut. posta Galgócz 1 óra."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 797 lakosából 697 szlovák és 17 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 768 lakosából 714 szlovák és 24 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 904 lakosából 850 szlovák és 30 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1041 lakosából 931 szlovák, 62 magyar és 48 német anyanyelvű volt.

1921-ben 1074 lakosából 983 csehszlovák és 9 magyar volt.

1930-ban 1116 lakosából 1077 csehszlovák és 1 magyar volt.

1991-ben 1103 lakosából 1097 szlovák volt.

2001-ben 1021 lakosából 1014 szlovák volt.

2011-ben 1111 lakosából 1084 szlovák és 1 magyar volt.

2021-ben 1167 lakosából 1135 (+2) szlovák, 1 magyar, 3 cigány, 4 egyéb és 24 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1928-ban Jozef Hrebík szlovák tábornok, kommunista politikus és képviselő.
  • Itt született 1932-ben Michal Hraška szlovák színész, bábszínész.
  • A faluban működött Fándly György szlovák katolikus pap.
  • Itt szolgált Petrásek Ágoston (1879-1944) csehszlovákiai politikus, római katolikus szerzetes pap.
  • Itt szolgált és nyugszik Jozef Bača (1912-1982) római katolikus pap, esperes.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Lukáčovce
A Wikimédia Commons tartalmaz Lakács témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lakács&oldid=27680117”