Libériusz pápa

	Libériusz pápa
	a katolikus egyház vezetője
Született	310; Róma
Megválasztása	352. május 12./17.
Pontifikátusának; vége	366. szeptember 24.
Elhunyt	366. szeptember 24.; Róma
	Tisztelete
Tisztelik	katolikus egyház,; ortodox egyházak
Ünnepnapja	szeptember 23. (katolikus); augusztus 27. (ortodox)
Előző pápa	Következő pápa
I. Gyula	I. Damáz
	A Wikimédia Commons tartalmaz Libériusz pápa témájú médiaállományokat.

Szent Libériusz (latinul: Liberius) (kb. 310 – 366. szeptember 24.) volt a 36. pápa Szent Péter halála óta. 352. május 12-én választotta egyházfővé a római zsinat. Pontifikátusának legnagyobb részében az arianizmus ellen kellett hadakoznia úgy, hogy a császár teljesen megvonta tőle bizalmát, és az arianisták pártjára állva II. Félix ellenpápát segítette trónra.

Élete

Valószínűleg Rómában született. Az első olyan pápa, akit nem avattak szentté. A római zsinat befejezte után első dolga volt, hogy az akkoriban Arles-ban székelő császárhoz, II. Constantiushoz egy levelet küldjön Capuai Vincentiusszal. Ebben a levélben az állt, hogy Libériusz egy egyetemes zsinatot szeretne összehívni Aquileia városában. Ezen a zsinaton Alexandriai Atanáz tevékenységét szerette volna tisztázni. Atanáz ugyanis az arianizmus egyik legádázabb ellenségének számított az egyházban. Liberius meg akarta erősíteni az alexandriai püspököt tetteiben.

A császár nem akarta elfogadni Libériusz elveit, és így két év múltán Arles-ban II. Constantius összehívott egy tanácskozást, amelynek végső határozata az volt, hogy Atanáz alexandriai püspököt ki kell közösíteni az egyházból, és a császár száműzetésre ítéli. A rendeletet minden püspöknek alá kellett írnia. 355-ben a milánói zsinaton Libériusz pápa és néhány hűséges püspöke nem írta alá a dokumentumot, mert ezzel elismerték volna az arianista tanokat. A császár nem akart engedni, és Libériuszt száműzte Rómából a trákiai Beroea városába.

A száműzetés alatt II. Constantius az egyház élére II. Félixet ültette ellenpápaként. Több zsinaton szentesítették az arianizmus tanait. Azonban Félix nem tudta ellátni az egyház problémás ügyeit, és a lelki életben is válságokat okozott. Egyre népszerűtlenebb lett, és Rómában egyre többször vonult ellene a tömeg. A császár ezt megelégelte, és két év után visszahívta Libériuszt az egyház élére. Félix eltávolítása 358-ban fejeződött be, az ellenpápa elmenekült a szent városból.

Ugyan a császári hatalom visszahívta Liberiust, de nem hitelvi meggyőződése miatt, hanem csak Félix népszerűtlenségétől félve. Így a pápa személye megtűrt lett Rómában és nem támogatott. 361-ben meghalt II. Constantius császár, és ezzel véget ért az egyház és a világi hatalom huzavonája. Ekkor Liberius végre gyakorlatban is visszakapta az irányítást az egyház felett.

Sok dolga maradt, az egyházat ismét össze kellett fognia. Először semmissé nyilvánította az összes olyan zsinati határozatot vagy egyéb rendelkezést, amely arianista jegyeket mutatott. Ez bizonyult feladata könnyebb részének, mert a milánói zsinaton aláírt dokumentum püspökeit ismét fel kellett esketnie a nikaiai hitvallásra. Miután a birodalom nyugati felén végzett, 366-ban megegyezett a keleti püspökség nagy részével. Eszerint a mérsékelt arianista tanokat valló püspökök ismét egyesülnek a római egyházzal.

366. szeptember 24-én halt meg. A görög egyház szintén szentnek tiszteli. Ünnepét szeptember 23-án tartják.

Libériusz a művészetben

Kondor Béla festménye (1963)

Művei

Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 6.)

Jegyzetek

Források

Gergely Jenő: A pápaság története Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1982
Enciclopedia Italiana
Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 108. o. ISBN 963-9257-07-9
Catholic Encyclopedia

Előző pápa:
I. Gyula

Római pápa
352 – 366

Következő pápa:
I. Damáz

m v sz A katolikus egyház pápái időrendben
A jelenlegi pápa: Ferenc
Ókor: egyházüldözések kora (33–314)	Péter apostol Linus I. Anaklét I. Kelemen Evarisztosz I. Sándor I. Szixtusz Teleszphorosz Hüginosz I. Piusz Anicét Szótér Eleutherosz I. Viktor Zefirin I. Kallixtusz I. Orbán Pontianus Anterósz Fábián Kornél I. Lucius I. István II. Szixtusz Dénes I. Félix Eutükhianosz Caius Marcellinus I. Marcell Euszebiosz Miltiadész
Ókor: dogmatikai viták kora (314–701)	I. Szilveszter Márk I. Gyula Liberius I. Damáz Siricius I. Anasztáz I. Ince Zószimosz I. Bonifác I. Celesztin III. Szixtusz I. Leó Hilár Simplicius III. Félix I. Geláz II. Anasztáz Szümmakhosz Hormisdas I. János IV. Félix II. Bonifác II. János I. Agapét Silverius Vigilius I. Pelagius III. János I. Benedek II. Pelagius I. Gergely Sabinianus III. Bonifác IV. Bonifác I. Adeodatus V. Bonifác I. Honorius Severinus IV. János I. Theodórosz I. Márton I. Jenő Vitalianus II. Adeodatus Donus Agaton II. Leó II. Benedek V. János Konon I. Sergius
Kora középkor: nyugat és kelet elkülönülése (701–1048)	VI. János VII. János Sisinnius Konstantin II. Gergely III. Gergely Zakariás (II. István) II. (III.) István I. Pál III. (IV.) István I. Adorján III. Leó IV. (V.) István I. Paszkál II. Jenő Bálint IV. Gergely II. Sergius IV. Leó III. Benedek I. Miklós II. Adorján VIII. János II. Márton III. Adorján V. (VI.) István Formosus VI. Bonifác VI. (VII.) István Romanus II. Theodórosz IX. János IV. Benedek V. Leó III. Sergius III. Anasztáz Lando X. János VI. Leó VII. (VIII.) István XI. János VII. Leó VIII. (IX.) István III. Márton II. Agapét XII. János VIII. Leó V. Benedek XIII. János VI. Benedek VII. Benedek XIV. János XV. János V. Gergely II. Szilveszter XVII. János XVIII. János IV. Szergiusz VIII. Benedek XIX. János IX. Benedek III. Szilveszter IX. Benedek VI. Gergely II. Kelemen IX. Benedek II. Damáz
Virágzó középkor: a pápaság „fénykora” (1049–1304)	IX. Leó II. Viktor IX. (X.) István II. Miklós II. Sándor VII. Gergely III. Viktor II. Orbán II. Paszkál II. Geláz II. Kallixtusz II. Honoriusz II. Ince II. Celesztin II. Luciusz III. Jenő IV. Anasztáz IV. Adorján III. Sándor III. Luciusz III. Orbán VIII. Gergely III. Kelemen III. Celesztin III. Ince III. Honoriusz IX. Gergely IV. Celesztin IV. Ince IV. Sándor IV. Orbán IV. Kelemen X. Gergely V. Ince V. Adorján XXI. János III. Miklós IV. Márton IV. Honoriusz IV. Miklós V. Celesztin VIII. Bonifác XI. Benedek
Késő középkor: Avignon, konciliarizmus (1305–1447)	V. Kelemen XXII. János XII. Benedek VI. Kelemen VI. Ince V. Orbán XI. Gergely VI. Orbán IX. Bonifác VII. Ince XII. Gergely V. Márton IV. Jenő
kora újkor: Reneszánsz, reformáció (1447–1644)	V. Miklós III. Kallixtusz II. Piusz II. Pál IV. Szixtusz VIII. Ince VI. Sándor III. Piusz II. Gyula X. Leó VI. Adorján VII. Kelemen III. Pál III. Gyula II. Marcell IV. Pál IV. Piusz V. Piusz XIII. Gergely V. Szixtusz VII. Orbán XIV. Gergely IX. Ince VIII. Kelemen XI. Leó V. Pál XV. Gergely VIII. Orbán
újkor: Polgáriasodás, felvilágosodás (1644–1958)	X. Ince VII. Sándor IX. Kelemen X. Kelemen XI. Ince VIII. Sándor XII. Ince XI. Kelemen XIII. Ince XIII. Benedek XII. Kelemen XIV. Benedek XIII. Kelemen XIV. Kelemen VI. Piusz VII. Piusz XII. Leó VIII. Piusz XVI. Gergely IX. Piusz XIII. Leó X. Piusz XV. Benedek XI. Piusz XII. Piusz
Napjaink: aggiornamento (1958–)	XXIII. János VI. Pál I. János Pál II. János Pál XVI. Benedek Ferenc
Római pápák listája Római pápák listája grafikusan Ellenpápák listája vallások portálja katolicizmussal kapcsolatos szócikkek