Lendvahegy
| Lendvahegy (Lendavske Gorice) | |
 | |
| A Szentháromság-templom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Lendva |
| Rang | falu |
| Polgármester | Janez Magyar |
| Irányítószám | 9220 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 663 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 280 m |
| Terület | 2,85 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 34′ 00″, k. h. 16° 27′ 34″46.566758°N 16.459450°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 00″, k. h. 16° 27′ 34″46.566758°N 16.459450°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lendvahegy témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lendvahegy (szlovénül: Lendavske Gorice IPA: [ˈleːndau̯skɛ ɡɔˈɾiːt͡sɛ]) magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendva községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Lendvától 1 km-re délkeletre fekszik. Lendva városának szőlőhegye, mely 265–328 m magasságú dombokból áll. Legmagasabb pontja 334 m. Területét az árnyékos helyeken akác és bükkerdők, valamint rétek, a napos lejtőkön szőlőültetvények borítják. Magát ezt a dombvidéket is Lendva-hegynek nevezik, hasonlóan a rajta kialakult településhez. A homokos-márgás talaj, a kedvező mikroklíma a minőségi fehér borok termelésének kedvez.
Története
[szerkesztés]A lendvahegyi szőlészetnek és borászatnak gazdag hagyománya van, a szőlőgazdálkodás gyökerei a római időkbe nyúlnak vissza. Területét 1379-ben az alsólendvai Bánffy család kapta I. Lajos magyar királytól adományként. 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690- ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.
Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 586 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szentháromság-kápolna a szőlők által körülvett területen emelkedik, 1727-1728-ban épült. A kápolnában a hagyomány szerint Hadik Mihály múmiája tekinthető meg, aki 1603-ban a török elleni harcban esett el. Valójában egy más, ismeretlen személy holtteste látható itt.
- A szőlőhegyen álló Szent Anna-oszlop a 19. században készült barokk stílusban.
- Védett borospincék
- Vinarium torony
Híres emberek
[szerkesztés]Itt élt Murkovics János író.
További információk
[szerkesztés]- Lendva város hivatalos oldala
- Lendvahegy Szlovénia térképén
- Szlovénia kulturális emlékei
- Lendvahegy Szlovénia információs portálján
- Rövid ismertető
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
