Ugrás a tartalomhoz

Lublókorompa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kremná szócikkből átirányítva)
Lublókorompa (Kremná)
Lublókorompa zászlaja
Lublókorompa zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Rangközség
Első írásos említés1342
PolgármesterZdenka Šlampiaková
Irányítószám065 21
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámSL
Népesség
Teljes népesség94 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság599 m
Terület4,15 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 21′ 25″, k. h. 20° 41′ 50″49.356944°N 20.697222°EKoordináták: é. sz. 49° 21′ 25″, k. h. 20° 41′ 50″49.356944°N 20.697222°E
Lublókorompa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lublókorompa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lublókorompa (1899-ig Lubló-Krempach, szlovákul: Kremná, korábban Krempachy, németül: Krempach) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Ólublótól 8 km-re északra fekszik.

Története

[szerkesztés]

1342-ben említik először, az ólublói uradalom része volt. 1412 és 1772 között zálogként Lengyelországhoz tartozott. 1551-ben Zsigmond Ágost lengyel király vámszedési joggal ruházta fel és mentesítette az adófizetés alól. Vámállomása az egyik legfontosabb vám volt a Magyarországba menő kereskedelmi úton.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KREMBACH. vagy Krumpach. Német falu Szepes Vármegy. földes Ura Horváth Stantics Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Pilchonnak szomszédságában, és annak filiája, határjában legelője elég van, földgye ha trágyáztatik a’ rozsot is megtermi.[2]

1828-ban 63 házában 456 lakos élt. A 19. században kisebb vasolvasztója működött.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Krempach, Szepes vm. orosz falu, ut. p. Lublyóhoz éjszakra 1 órányira: 61 romai, 400 g. kath., kik sok juhot és marhát tartanak. Görög anyaszentegyház. F. u. Aranyossy.[3]

A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott. 1918-ban lengyel katonaság szállta meg, de végül Trianonban a települést Csehszlovákiának ítélték.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 203, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 121 szlovák lakosa volt.

2011-ben 105 lakosából 104 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus temploma 1787-ben épült barokk-klasszicista stílusban.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]