Kozma Miklós

	Kozma Miklós
Született	1884. szeptember 5.; Nagyvárad
Elhunyt	1941. december 8. (57 évesen); Ungvár
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Tüköry Melinda
Szülei	Kozma Ferenc
Foglalkozása	politikus; jogász;
Tisztsége	Magyarország belügyminisztere (1935. március 4. – 1937. február 3.); Magyarország honvédelmi minisztere (1936. május 14. – 1936. augusztus 7.);
	Magyarország belügyminisztere
	Hivatali idő; 1935. március 4. – 1937. február 3.
Előd	Keresztes-Fischer Ferenc
Utód	Darányi Kálmán
	A Magyar Távirati Iroda elnök-vezérigazgatója
	Hivatali idő; 1920 – 1941
Előd	Fabró Henrik
Utód	Náray Antal
	Katonai pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Fegyvernem	huszár
Szolgálati ideje	1905–1941
Rendfokozata	alezredes
Háborúi, csatái	első világháború
Kitüntetései	Signum Laudis, Vaskorona-rend, III. osztályú Katonai Érdemkereszt, II. osztályú német Vaskereszt, Magyar Érdemrend középkeresztje
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kozma Miklós témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Vitéz leveldi Kozma Miklós (Nagyvárad, 1884. szeptember 5. – Ungvár, 1941. december 8.) magyar politikus, az MTI elnöke, rövid ideig honvédelmi miniszter a Gömbös-kormányban, valamint belügyminiszter a Gömbös- és Darányi-kormányban.

Élete

A régi nemesi származású leveldi Kozma család sarja. Édesapja, leveldi Kozma Ferenc (1857-1937), költő, édesanyja, Nyíry Erzsébet (1858-1944) volt.^[1] A Ludovika Akadémia elvégzése után mint huszár hadnagy kezdte meg szolgálatát. Emellett a Budapesti Egyetemen jogot tanult. Harcolt az első világháborúban. 1919-ben Szegeden a Nemzeti Hadsereg propaganda- és védelmi osztályának vezetője, majd Horthy Miklós kabinetirodájának katonapolitikai referense. 1922 októberétől az MTI, 1925-től a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. elnöke, 1934-től felsőházi tag lett. 1935. március 4-től 1937. február 3-ig a Gömbös-, majd Darányi-kormány belügyminisztere; ő irányította az 1935. évi választásokat. Darányi Kálmán kezdetben mérsékelt, a parlamentre támaszkodó politikájával nem értett egyet, ezért lemondott. 1937. márciusában ismét az MTI és az érdekkörébe tartozó vállalatok elnökévé választották. 1938 őszén Kozma Miklós is részt vett a kárpátaljai magyar fegyveres akciók politika irányításában.

1940-től kinevezték a trianoni békeszerződéssel 1920-ban Csehszlovákiához csatolt, majd 1939-ben a magyar honvédség által visszafoglalt Kárpátalja kormányzói biztosának. Arra törekedett, hogy részleges, nyelvi és kulturális autonómiát hozzon létre a többségében ruszinok által lakott területen. Ragaszkodott a ruszin nyelv oktatásához is a kárpátaljai magyar iskolákban. Kormányzói biztosként fontos szerepe volt az első magyarországi zsidó deportálás elindításában, melynek értelmében mintegy 15 ezer, a zöldhatáron át Magyarországra menekült úgynevezett hontalan galíciai zsidót, aki nem rendelkezett hivatalos iratokkal, visszatoloncoltak a határon túlra, ott azonban a megszálló németek jelentős részüket meggyilkolták.

Házasságai és gyermekei

Első felesége álgyesti Tüköry Melitta (1891-1960), álgyesti Tüköry Alajos (1854-1903),^[2] horvát-szlavón-dalmátországi országgyűlési képviselő, és Paula von Falkenberg (1868-1949) lánya.

A házasságukból született:

- vitéz leveldi Kozma Sándor (1911-?) tartalékos huszárfőhadnagy.^[3] Felesége báró loósi és egervári Solymossy Hanna (1914-?) volt.
- leveldi Kozma Mária. Párvy-Adolf Iván (1898. április 6–1991) méneskari alezredes felesége.
- leveldi Kozma Dénes (1917-1939. augusztus 28) Autóbalesetben fiatalon elhunyt.^[4]

Második felesége: tornagörgői Gyarmathy Eszter (1898-1989).

Kozma Miklós anyja: Nyíri Erzsébet (1858-1944).

További információk

Egy csapattiszt naplója, 1914–1918; Révai, Bp., 1931
Ami kimaradt egy csapattiszt naplójából. 1914–1918; szerzői, Bp., 1932
Az összeomlás, 1918–19; Athenaeum, Bp., 1933
Beszédek, előadások, 1919–1938, 1-2.; szerzői, Bp., 1938
Cikkek, nyilatkozatok, 1921–1939; szerzői, Bp., 1939 (Kozma Miklós munkái)
Beszédek, cikkek, előadások, 1935–1940; szerzői, Bp., 1940 (Kozma Miklós munkái)
Beszédek, cikkek, előadások, nyilatkozatok, 1940-1941; sajtó alá rend. Tarr László; MTI Ny., Bp., 1942 (Kozma Miklós munkái)
Kárpátalja visszavétele. Napló; szerk. Brenzovics László; Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 1999 (Clio)
A visszacsatolt Kárpátalja. Napló. 1939–1941; Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 2009
Egy csapattiszt naplója, 1914–1918; sajtó alá rend. Csillag István, tan. Brenzovics László, jegyz. Farkas Gyöngyi; Méry Ratio–Kisebbségekért–Pro Minoritate Alapítvány, Šamorín–Bp., 2014 (Pro minoritate könyvek)
A magyar feltámadás napjai. Kárpátalja és Magyarország, 1938–1941; Kárpátia Stúdió, Köröstarkány–Kápolnásnyék, 2023

Emlékezete

Alakja felbukkan Kondor Vilmos Budapest noir című bűnügyi regényében, és Pelle János: Párhuzamos nekrológok című regényében.

Jegyzetek

↑ Napi Hírek, 1944. január/11944-01-05
↑ familysearch.org Tüköry Alajos gyászjelentése
↑ Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)MAGYAR KIRÁLYI TARTALÉKOS HUSZÁRTISZTEK
↑ Ortutay Gyula (2009): Napló 1., Alexandra kiadó, Pécs, 62. o.

Források

Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
Részletes életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben
Részletes életrajza^{[halott link]} a Magyar Országgyűlési Almanach 1935-1940-ben
Temetése egy korabeli filmhíradó felvételén
Ormos Mária: Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós. Pokoljárás a médiában és a politikában, 1919–1941; PolgART, Bp., 2000

Elődje:
Gömbös Gyula

Honvédelmi miniszter
1936. május 14. – augusztus 7.

Utódja:
Somkuthy József

Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[nyiryerzsbet-1] Napi Hírek, 1944. január/11944-01-05

[tukoryalajos-2] familysearch.org Tüköry Alajos gyászjelentése

[kozmasandor-3] Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)MAGYAR KIRÁLYI TARTALÉKOS HUSZÁRTISZTEK

[4] Ortutay Gyula (2009): Napló 1., Alexandra kiadó, Pécs, 62. o.

[1]

[2]

[3]

[4]

Kozma Miklós

Született	1884. szeptember 5. Nagyvárad
Elhunyt	1941. december 8. (57 évesen) Ungvár
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Tüköry Melinda
Szülei	Kozma Ferenc
Foglalkozása	politikus jogász
Tisztsége	Magyarország belügyminisztere (1935. március 4. – 1937. február 3.) Magyarország honvédelmi minisztere (1936. május 14. – 1936. augusztus 7.)
Magyarország belügyminisztere
Hivatali idő 1935. március 4. – 1937. február 3.
Előd	Keresztes-Fischer Ferenc
Utód	Darányi Kálmán
A Magyar Távirati Iroda elnök-vezérigazgatója
Hivatali idő 1920 – 1941
Előd	Fabró Henrik
Utód	Náray Antal
Katonai pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Fegyvernem	huszár
Szolgálati ideje	1905–1941
Rendfokozata	alezredes
Háborúi, csatái	első világháború
Kitüntetései	Signum Laudis, Vaskorona-rend, III. osztályú Katonai Érdemkereszt, II. osztályú német Vaskereszt, Magyar Érdemrend középkeresztje
A Wikimédia Commons tartalmaz Kozma Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

m v sz Magyarország honvédelmi miniszterei
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt	1848: Batthyány Lajos (ideiglenesen) Deák Ferenc (ideiglenesen) Mészáros Lázár 1849: Görgey Artúr Aulich Lajos
Az Osztrák–Magyar Monarchia alatt	1867–1871: id. Andrássy Gyula 1871–1872: Lónyay Menyhért 1872: Szlávy József 1872–1882: Szende Béla 1882 – 1883: ifj. Ráday Gedeon 1884: Orczy Béla 1884–1903: Fejérváry Géza 1903: Kolossváry Dezső 1903–1905: Nyíri Sándor 1905–1906: Bihar Ferenc 1906: Pap Béla 1906: Wekerle Sándor 1906–1910: Jekelfalussy Lajos 1910–1917: Hazai Samu 1917–1918: Szurmay Sándor
Az I. Magyar Köztársaság alatt	1918: Linder Béla Bartha Albert 1918-1919: Festetics Sándor 1919: Böhm Vilmos
A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt	1919: Pogány József Kun Béla, Böhm Vilmos, Fiedler Rezső, Haubrich József, Szántó Béla Szántó Béla
Ellenforradalmi kormányok alatt	1919: Szabó Zoltán Horthy Miklós Schnetzer Ferenc Friedrich István
A Horthy-korszakban	1920: Soós Károly Sréter István 1920–1923: Belitska Sándor 1923–1929: Csáky Károly 1929–1936: Gömbös Gyula 1936: Kozma Miklós Somkuthy József 1936–1938: Rőder Vilmos 1938: Rátz Jenő 1938–1942: Bartha Károly 1942–1943: Nagy Vilmos 1943-1944: Csatay Lajos
A nyilas uralom alatt	1944-1945: Beregfy Károly
Az ideiglenes nemzeti kormányban illetve a II. Magyar Köztársaság idején	1944–1945: Vörös János 1945–1946: Tombor Jenő 1946: Nagy Ferenc 1946–1947: Bartha Albert 1947: Dinnyés Lajos 1947–1948: Veres Péter
A Rákosi-korszakban	1948–1953: Farkas Mihály 1953–1956: Bata István 1956: Janza Károly
Az 1956-os forradalom alatt	1956: Maléter Pál
A Kádár-korszakban	1956–1957: Münnich Ferenc 1957–1960: Révész Géza 1960–1984: Czinege Lajos 1984–1985: Oláh István 1985–1990: Kárpáti Ferenc
A rendszerváltás után	1990–1994: Für Lajos 1994–1998: Keleti György 1998–2002: Szabó János 2002–2006: Juhász Ferenc 2006–2010: Szekeres Imre 2010–2015: Hende Csaba 2015–2018: Simicskó István 2018–2022: Benkő Tibor 2022– : Szalay-Bobrovniczky Kristóf

Sablon:Magyarország belügyminiszterei m v sz Magyarország belügyminiszterei
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt	1848: Szemere Bertalan 1848-1849: Országos Honvédelmi Bizottmány 1849: Szemere Bertalan
Az Osztrák–Magyar Monarchia közös belügyminiszterei	1867–1869: Wenckheim Béla 1869–1871: Rajner Pál 1873–1875: Tóth Vilmos 1873–1875: Szapáry Gyula 1875–1887: Tisza Kálmán 1887–1889: Orczy Béla 1889: Baross Gábor 1889–1890: Teleki Géza 1890–1892: Szapáry Gyula 1892–1895: Hieronymi Károly 1895–1899: Perczel Dezső 1899–1903: Széll Kálmán 1903: Khuen-Héderváry Károly 1903–1905: Tisza István 1905–1906: Kristóffy József 1906–1910: ifj. Andrássy Gyula 1910–1912: Khuen-Héderváry Károly 1912–1913: Lukács László 1913–1917: Sándor János 1917–1918: Ugron Gábor 1918: Tóth János Wekerle Sándor
Az I. Magyar Köztársaság alatt	1918: Batthyány Tivadar 1918–1919: Nagy Vince Harrer Ferenc
A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt	1919: Landler Jenő, Vágó Béla Peyer Károly
A Horthy-korszak alatt	1919: Samassa Adolf Perényi Zsigmond 1919–1920: Somssich Jószef 1920: Simonyi-Semadam Sándor 1919–1920: Beniczky Ödön 1920: Simonyi-Semadam Sándor Dömötör Mihály 1920–1921: Ferdinandy Gyula 1921: Tomcsányi Vilmos Pál Ráday Gedeon 1921–1922: Klebelsberg Kuno 1922–1926: Rakovszky Iván 1926–1931: Scitovszky Béla 1931–1935: Keresztes-Fischer Ferenc 1935–1937: Kozma Miklós 1937: Darányi Kálmán 1937–1938: Széll József 1938–1944: Keresztes-Fischer Ferenc 1944: Jaross Andor Bonczos Miklós Schell Péter
A nyilas uralom alatt	1944–1945: Vajna Gábor
Az ideiglenes nemzeti kormány és a II. Magyar Köztársaság alatt	1944–1945: Erdei Ferenc 1945–1946: Nagy Imre 1946–1948: Rajk László 1948: Kádár János
A Rákosi-korszakban	1948–1950: Kádár János 1950–1951: Zöld Sándor 1951–1952: Házi Árpád 1952–1953: Györe József 1953–1954: Gerő Ernő 1954–1956: Piros László
Az 1956-os forradalom alatt	1956: Münnich Ferenc Nagy Imre
A Kádár-korszakban	1957–1961: Biszku Béla 1961–1963: Pap János 1963–1980: Benkei András 1980–1985: Horváth István 1985–1987: Kamara János 1987–1990: Horváth István 1990: Gál Zoltán
A III. Magyar Köztársaság alatt	1990: Horváth Balázs 1990–1993: Boross Péter 1993–1994: Kónya Imre 1994–1998: Kuncze Gábor 1998–2002: Pintér Sándor 2002–2006: Lamperth Mónika
Önkormányzati Minisztériumként	2006–2007: Lamperth Mónika 2007–2008: Bajnai Gordon 2008–2009: Gyenesei István 2009–2010: Varga Zoltán
Az újjászervezés után újra Belügyminisztériumként	2010–: Pintér Sándor