Perczel Dezső

	Perczel Dezső
	Magyarország belügyminisztere
	Hivatali idő; 1895. január 15. – 1899. február 26.
Előd	Hieronymi Károly
Utód	Széll Kálmán
Születési név	Perczel Dezső Miklós József Emil
Született	1848. január 18.; Szekszárd
Elhunyt	1913. május 18.; Bonyhád
Sírhely	Bonyhád
Párt	Szabadelvű Párt; Nemzeti Munkapárt;
Szülei	Perczel Béla Boronkay Elvira
Házastársa	Perczel Júlia
Foglalkozás	politikus
	A Wikimédia Commons tartalmaz Perczel Dezső témájú médiaállományokat.

Bonyhádi Perczel Dezső Miklós József Emil (Szekszárd, 1848. január 18. – Bonyhád, 1913. május 18.), Magyarország belügyminisztere, szabadelvű párti politikus, császári és királyi valóságos belső titkos tanácsos, országgyűlési képviselő, az I. osztályú Vaskorona rend lovagja, a képviselőház elnöke, az Országos Nemzeti Munkapárt díszelnöke.^[1]

Életpályája

Az előkelő nemesi származású bonyhádi Perczel család sarja. Apja dr. bonyhádi Perczel Béla (1819–1888), Magyarország igazságügy-minisztere, jogász, a Magyar Királyi Kúria elnöke, szabadelvű párti politikus, 1848-ban Tolna vármegye alispánja volt; anyja boronkai és nezettei Boronkay Elvira (1827–1894). Az apai nagyszülei bonyhádi Perczel Sándor (1778–1861), nemesi felkelők gyalog századosa, földbirtokos, és kajdacsi Kajdacsy Erzsébet (1782–1836) voltak. Az anyai nagyszülei boronkai és nezettei Boronkay Miklós (1782–1861), földbirtokos és jeszenicei Jankovich Apollónia (1783–1835) voltak. Fivérei: bonyhádi Perczel Dénes (1853–1933), tábornok, Ferenc József-rend lovagja, Perczel Ferenc (1856–1914), az OMGE igazgató tanácsának tagja, a Magyar Mezőgazdák Szövetsége vezérigazgatója, Perczel Aurél (1850–1877) és Perczel Béla (1851–1917). Leánytestvére Perczel Gizella (1846–1915),^[2] akinek a férje nemes Hegedüs Imre (1841–1886), pénzügyminisztéri osztály tanácsos, a kassa-odebergi vasút felügyelő bizottsága tagja.^[3]

Jogi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, ahol ügyvédi oklevelet nyert. 1868-ban Baranya vármegye tiszteletbeli, majd első aljegyzője, 1871-ben Tolna vármegye völgységi járása szolgabírája, 1877-ben Tolna vármegye alispánja lett. A vármegye kormányzását tíz és fél évig erélyesen vezette; különösen nagy érdemeket szerzett vármegyéje közlekedési viszonyainak fejlesztésében, ahol részt vett a Budapest–Pécs-vasútvonal és a szekszárd-rétszilai (helyi érdekű) vasút létrehozásában. Az 1887. évi választások alatt vármegyéjének két kerülete, a bonyhádi és pincehelyi kérte fel jelöltjéül, s ő a kettő közül az előbbinek megbízását fogadta el, amelyet azután is képviselt. A szabadelvű párthoz csatlakozott, ahol csakhamar nagy jelentőségre s népszerűségre tett szert.

Az 1887-1892 közötti ciklus alatt tagja és jegyzője volt a közigazgatási bizottságnak, mely őt a vármegyei reform-javaslat előadójává választotta; elnöke volt a kérvényi és az egyik bíráló bizottságnak is; azután pedig Bánffy Dezső elnök mellé a képviselőház másodelnökévé választották. 1895. január 15-étől 1899. február 26-áig ő volt a Bánffy-kormány belügyminisztere. Itt egyik fő híve volt a szabadelvű egyházi politikának, azon belül is a polgári házasságnak. Ő öntötte formába a törvényeket, amik ezen intézmény életbe léptetéséhez szükségesek voltak, mint például a polgári anyakönyvvezetést. Minisztériumában készült el a törvényhatóságok közigazgatási reformjának javaslata is. Ő terjesztette be a közigazgatási bírósági törvényjavaslatot is. 1896-ban valódi belső titkos tanácsossá nevezték ki. Perczel képviselte a nyitrai zoborhegyi ezredévi emlékmű felállításának ünnepén a kormányt; a jegyzők kongresszusának ő volt a védnöke és megnyitója. Számos intézkedést hozott a munkásmozgalom és a nemzetiségi mozgalmak letörésére.

1899-től 1901-ig és 1903-tól 1905-ig a képviselőház elnöke volt. Az 1903–1904. évi parlamenti küzdelmekben segédkezett gróf Tisza István miniszterelnöknek az ellenzéki obstrukció letörésében; 1904 októberében, mint képviselőházi elnök az ún. zsebkendőszavazással a házszabályok ellenére elfogadtatta Tisza javaslatát a házszabályok revíziójára. Tisza bukásakor visszavonult a politikai élettől. Az egyik alapítója volt 1910-ben a Nemzeti Munkapártnak, amelynek elnökévé és ismételten országgyűlési képviselővé választották.

Házassága és leszármazottjai

Perczel Dezső tolnai alispán 1878. október 23-án Bonyhádon,^[4] feleségül vette a rokonát bonyhádi Perczel Julianna (Norwood, London, Anglia, 1852. november 27.–Budapest, 1911. március 29.),^[5] kisasszonyt, akinek a szülei bonyhádi Perczel Mór (1811–1899) Tolna vármegyei földbirtokos, honvédtábornok, az 1848–49 évi szabadságharc egyik katonai vezetője, valamint nagybócsai Sárközy Júlianna (1828–1877 voltak. Dulánszky Nándor pécsi püspök esketi őket; a tanúk Perczel Miklós baranyai főispán és jóbaházi Dőry Frigyes királyi tanácsos voltak.^[6] Perczel Dezső és Perczel Júlia frigyéből született:

Perczel Melinda Júlia Hermina Aurélia (Szekszárd, 1879. augusztus 2.–Bonyhád, 1900. október 1.). Hajadon.^[7]^[8]
dr. Perczel Aurél Béla Móric (Szekszárd, 1880. június 25.–Bonyhád, 1943. május 11.), jogász. Nőtlen.^[9]^[10]
Perczel Dezső Miklós Sándor (Bonyhád, 1881. július 10.)^[11]
dr. Perczel Béla (Szekszárd, 1884. július 23. – Győr, 1945. április 7.), Tolna vármegye főispánja, bonyhádi kerület országgyűlési képviselője, jogász.^[12] Neje: bonyhádi Perczel Etelka (Németpalánka, 1885. július 22. – Bonyhád, 1950. szeptember 18.), Perczel Dénes tábornok és Hipp Flóra lánya.
Perczel Edith Emilia Gizella Ilona (Szekszárd, 1882. október 2.–Bonyhád, 1902. augusztus 3.). Hajadon.^[13]^[14]
Perczel Bertalan Dénes Ferenc (Szekszárd, 1887. február 14.–).^[15]
Perczel Mária Julianna Elza (Bonyhád, 1890. október 9.–).^[16]

Források

A Pallas nagy lexikona
Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
Életrajza az 1910-1915-ös (-1918) országgyűlés almanachjában]
Jónás Károly - Villám Judit: A magyar Országgyűlés elnökei 1848-2002, 135-138. oldal, Argumentum Kiadó, 2002

Jegyzetek

Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[perczeldezsőhalála-1] Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentése - Perczel Dezső

[perczelgizellagyász-2] Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentése - Hegedüs Imréné Perczel Gizella

[hegedüsimregyász-3] Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentése - Hegedüs Imre

[4] Fővárosi Lapok 1878. október (225-251. szám)1878-10-23 / 244. szám

[perczeljuliahalála-5] Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentése - Perczel Dezsőné Perczel Júlia

[perczedezsőésjuliaházassága-6] familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Perczel Dezső és Perczel Júlia házassága - Bonyhád -

[perczelmelindakeresztelő-7] familysearch.org - római katolikus keresztelők - Szekszárd - Perczel Melinda

[perczelmelindagyász-8] Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentése - Perczel Melinda

[perczelaurél-9] familysearch.org - római katolikus keresztelők - Szekszárd - Perczel Aurél

[perczelaurélgyász-10] Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentése - Perczel Aurél, dr.

[perczeldezsőifjabb-11] familysearch.org - római katolikus keresztelők - Bonyhád - Perczel Dezső

[perczelbélakeresztelő-12] familysearch.org - római katolikus keresztelők - Szekszárd - Perczel Béla

[perczeleditkeresztelő-13] familysearch.org - római katolikus keresztelők - Szekszárd - Perczel Edith

[perczeledithagyász-14] Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentése - Perczel Edith

[perczelbertalankeresztelő-15] familysearch.org - római katolikus keresztelők - Szekszárd - Perczel Bertalan

[perczelmáriakeresztelő-16] familysearch.org - római katolikus keresztelők - Szekszárd - Perczel Mária

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

Perczel Dezső

Magyarország belügyminisztere
Hivatali idő 1895. január 15. – 1899. február 26.
Előd	Hieronymi Károly
Utód	Széll Kálmán

Születési név	Perczel Dezső Miklós József Emil
Született	1848. január 18. Szekszárd
Elhunyt	1913. május 18. Bonyhád
Sírhely	Bonyhád
Párt	Szabadelvű Párt Nemzeti Munkapárt

Szülei	Perczel Béla Boronkay Elvira
Házastársa	Perczel Júlia
Foglalkozás	politikus

A Wikimédia Commons tartalmaz Perczel Dezső témájú médiaállományokat.

Sablon:Magyarország belügyminiszterei m v sz Magyarország belügyminiszterei
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt	1848: Szemere Bertalan 1848-1849: Országos Honvédelmi Bizottmány 1849: Szemere Bertalan
Az Osztrák–Magyar Monarchia közös belügyminiszterei	1867–1869: Wenckheim Béla 1869–1871: Rajner Pál 1873–1875: Tóth Vilmos 1873–1875: Szapáry Gyula 1875–1887: Tisza Kálmán 1887–1889: Orczy Béla 1889: Baross Gábor 1889–1890: Teleki Géza 1890–1892: Szapáry Gyula 1892–1895: Hieronymi Károly 1895–1899: Perczel Dezső 1899–1903: Széll Kálmán 1903: Khuen-Héderváry Károly 1903–1905: Tisza István 1905–1906: Kristóffy József 1906–1910: ifj. Andrássy Gyula 1910–1912: Khuen-Héderváry Károly 1912–1913: Lukács László 1913–1917: Sándor János 1917–1918: Ugron Gábor 1918: Tóth János Wekerle Sándor
Az I. Magyar Köztársaság alatt	1918: Batthyány Tivadar 1918–1919: Nagy Vince Harrer Ferenc
A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt	1919: Landler Jenő, Vágó Béla Peyer Károly
A Horthy-korszak alatt	1919: Samassa Adolf Perényi Zsigmond 1919–1920: Somssich Jószef 1920: Simonyi-Semadam Sándor 1919–1920: Beniczky Ödön 1920: Simonyi-Semadam Sándor Dömötör Mihály 1920–1921: Ferdinandy Gyula 1921: Tomcsányi Vilmos Pál Ráday Gedeon 1921–1922: Klebelsberg Kuno 1922–1926: Rakovszky Iván 1926–1931: Scitovszky Béla 1931–1935: Keresztes-Fischer Ferenc 1935–1937: Kozma Miklós 1937: Darányi Kálmán 1937–1938: Széll József 1938–1944: Keresztes-Fischer Ferenc 1944: Jaross Andor Bonczos Miklós Schell Péter
A nyilas uralom alatt	1944–1945: Vajna Gábor
Az ideiglenes nemzeti kormány és a II. Magyar Köztársaság alatt	1944–1945: Erdei Ferenc 1945–1946: Nagy Imre 1946–1948: Rajk László 1948: Kádár János
A Rákosi-korszakban	1948–1950: Kádár János 1950–1951: Zöld Sándor 1951–1952: Házi Árpád 1952–1953: Györe József 1953–1954: Gerő Ernő 1954–1956: Piros László
Az 1956-os forradalom alatt	1956: Münnich Ferenc Nagy Imre
A Kádár-korszakban	1957–1961: Biszku Béla 1961–1963: Pap János 1963–1980: Benkei András 1980–1985: Horváth István 1985–1987: Kamara János 1987–1990: Horváth István 1990: Gál Zoltán
A III. Magyar Köztársaság alatt	1990: Horváth Balázs 1990–1993: Boross Péter 1993–1994: Kónya Imre 1994–1998: Kuncze Gábor 1998–2002: Pintér Sándor 2002–2006: Lamperth Mónika
Önkormányzati Minisztériumként	2006–2007: Lamperth Mónika 2007–2008: Bajnai Gordon 2008–2009: Gyenesei István 2009–2010: Varga Zoltán
Az újjászervezés után újra Belügyminisztériumként	2010–: Pintér Sándor