Pap János (politikus, 1925–1994)
Pap János | |
Magyar Népköztársaság belügyminisztere | |
Hivatali idő 1961. szeptember 13. – 1963. december 7. | |
Előd | Biszku Béla |
Utód | Benkei András |
Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese | |
Hivatali idő 1963. december 7. – 1965. június 30. | |
Született | 1925. december 23. Kaposvár |
Elhunyt | 1994. február 22. (68 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Párt | Magyar Kommunista Párt (1946–1948), Magyar Dolgozók Pártja (1948–1957) Magyar Szocialista Munkáspárt (1957–1989) |
Foglalkozás | politikus |
Fotója az 1970-es évek végéről |
Pap János (Kaposvár, 1925. december 23. – Budapest, 1994. február 22.)[1] magyar kommunista politikus, belügyminiszter (1961–1963).
Élete
[szerkesztés]Pap János vasúti segédtiszt és Horváth Éva gyermekeként született. A négy elemi elvégzése után Veszprémben és Keszthelyen járt középiskolába, 1941-től a Szegeden található Magyar Királyi Állami Vegyipari Középiskolában tanult. A nyilas hatalomátvétel után katonaszökevény lett és a második világháború végéig bujkálni kényszerült. A háború után sikeres érettségi vizsgát tett. 1947-től a Magyar Kommunista Párt, 1948-tól a Magyar Dolgozók Pártjának tagja lett.
Az 1956-os forradalom után belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, a Veszprém Megyei Bizottság első titkára lett 1957 novemberétől. Pap aktív részt vállalt az 1956-os forradalomban részt vettek elítélésében, a megtorlásban, 1957. november 2-án a Legfelsőbb Bíróság elnökétől a megye kommunistáinak nevében levélben kérte, hogy Brusznyai Árpád első fokon hozott életfogytiglani ítéletét másodfokon súlyosbítsa halálbüntetésre. A Legfelsőbb Bíróság Brusznyait halálra ítélte, és 1958. január 9-én kivégezték.
1961-ben Biszku Béla utódaként belügyminiszter lett, majd 1963-tól 1965-ig a Minisztertanács elnökhelyettese volt.
1965-től 1985-ig az MSZMP Veszprém Megyei Bizottságának első titkáraként tevékenykedett. 1958-tól hatszor egymás után Veszprém megye egyik országgyűlési képviselőjévé választották, de ezalatt a korszakban szokásos módon egyetlen alkalommal sem volt kihívója.
Az 1985-ös választáson azonban az új választási törvény alapján a Hazafias Népfrontnak ellenjelöltet kellett állítania vele szemben, és ekkor Pap a szavazatok mindössze 16%-át kapta meg, a választókerület képviselőjévé pedig a szinte ismeretlen Varga Miklóst választották meg a szavazatok 82,4%-ával. E vereség mértéke országosan is egyedülálló volt, ráadásul a megyei tanácselnök, Gyuricza László egy szomszédos választókerületben az ország egyik legjobb eredményével (80,5%) őrizte meg a mandátumát.[2] Még ugyanabban az évben ő vette át a nyugdíjazott Pap helyét a megyei pártbizottság élén, akit A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntettek ki. A rendszerváltás után többször felvetették, hogy Papot vonják felelősségre a forradalom utáni megtorlásokban való tevékenysége miatt. 1994-ben öngyilkos lett, engedély nélkül tartott pisztolyával lelőtte beteg feleségét, majd fejbe lőtte magát.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Nemzeti Emlék Bizottság - Életrajz
- ↑ Kukorelli István: Így választottunk... ELTE ÁJTK Politikatudmányi Tanszékcsoport. Budapest, 1988.
- ↑ Életrajz
Források
[szerkesztés]- Pap János életrajza, főbb tisztségei (PDF). Nemzeti Emlék Bizottsága (NEB). (Hozzáférés: 2023. október 22.)
- Pap János (1925-1994). Életrajz. 1956-os Intézet. Oral History Archívum. (Hozzáférés: 2023. október 22.)
- Szabó Miklós (1994). „Befejezetlen múlt. Pap János. Életrajz.”. Beszélő Online 6. (9). (Hozzáférés: 2023. október 22.)
További információk
[szerkesztés]- Domschitz Mátyás: A párttitkár, aki leeresztette volna a Balatont, hogy kukoricát ültessen a helyén (magyar nyelven) (HTML). Index.hu. Index.hu Zrt., 2019. július 11.
előző miniszter |
1961. szeptember 13. – 1963. december 7. |
következő miniszter |
- 1925-ben született személyek
- 1994-ben elhunyt személyek
- Kaposváriak
- Az 1956-os forradalom szereplői
- Magyarország belügyminiszterei
- MDP-tagok
- MKP-tagok
- MSZMP-tagok
- Országgyűlési képviselők (1958–1963)
- Országgyűlési képviselők (1963–1967)
- Országgyűlési képviselők (1967–1971)
- Országgyűlési képviselők (1971–1975)
- Országgyűlési képviselők (1975–1980)
- Országgyűlési képviselők (1980–1985)
- Öngyilkos politikusok
- A Farkasréti temetőben eltemetett személyek