Ugrás a tartalomhoz

Dulánszky Nándor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dulánszky Nándor
Született1829. október 15.[1]
Esztergom
Elhunyt1896. január 24. (66 évesen)[1]
Pécs
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • egyetemi tudós/kutató
  • katolikus pap
  • katolikus szerpap
  • katolikus püspök
Tisztsége
  • székesfehérvári katolikus püspök (1875. június 11. – )
  • pécsi püspök (1877. június 1. – )
pécsi püspök
Vallásarómai katolikus egyház
Pappá szentelés1853. augusztus 7.
Püspökké szentelés1875. december 8.
Esztergom
Szentelők

Hivatalszékesfehérvári püspök
Hivatali idő1875–1877
ElődjeJekelfalussy Vince
UtódjaPauer János

Hivatalpécsi püspök
Hivatali idő1877–1896
ElődjeKovács Zsigmond
UtódjaHetyey Sámuel
Társszentelt püspökök
Hidasy Kornél1883. május 3.
Bende Imre1887. április 24.
A Wikimédia Commons tartalmaz Dulánszky Nándor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Doliánszki Dulánszky Nándor Alajos (Esztergom, 1829. október 15.Pécs, 1896. január 24.) székesfehérvári püspök 1875-től 1877-ig, pécsi püspök 1877-től haláláig.[2][3]

Pályafutása

[szerkesztés]

A kisnemesi doliánszki Dulánszky család sarja. Édesapja Dulánszky József(1794-?), édesanyja Szloboda Borbála (18031870) volt.[4][5] Dulánszky József a gróf szlavnicai Sándor család gazdatisztje volt: 1825-ben Szomoron uradalmi ispán (spanus dominalis), 1829-ben Nagysápon kasznár (frumentarius), 1838-ban Bián uradalmi számtartó (rationista dominalis), 1843-ban már uradalmi tiszttartó (provisor dominalis) ugyanott; 1845-ben Bajnán uradalmi tiszttartó (provisor dominalis).[6] Nándor fivére, Dulánszky Adolf (18381909), 1884-től a pécsi püspökség uradalmi igazgatója volt; Dulánszky Adolftól és feleségétől, lindenthali Mayer Hermina (18391908) úrnőtől,[7] származik a Dulánszky család pécsi ága.

Gyerekkora nagy részét az etyeki plébániához tartozó bóthi-pusztán és Bián töltötte. Középiskolai tanulmányait a budai főgimnáziumban, Pozsonyban, illetve Nagyszombatban végezte.[3] Ezt követően az esztergomi érseki megye papnövendékei közé vették fel, és filozófiát, 1850-től a bécsi Pázmáneumban teológiát tanult. 1853.[8] augusztus 7-én szentelték pappá.

Rövid ideig óbudai káplánként működött. Innen a Szt. Ágostonról nevezett bécsi papneveldébe (Augustineum) hívták át, ahol az egyetemen 1855-ben teológiai doktori oklevelet nyert. 1857-től Pest-belvárosi káplán volt, majd az esztergomi szeminárium, 1860-tól pedig a pesti Központi Papnevelő Intézet tanulmányi felügyelője (prefektusa).[3] Ebben a minőségében az egyetem hittudományi karán helyettes tanár volt, ahol 1862-ben rendes tanárrá nevezték ki. 10 év után, 1872-ben – mint osztálytanácsost, és a katolikus ügyek előadóját – a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba hívták.[3]

1873. március 17-én esztergomi kanonokká, 1874. január 8-án sümegi címzetes apáttá, május 28-án bácsi választott püspökké nevezték ki.[3]

Püspöki pályafutása

[szerkesztés]

1875. június 11-én székesfehérvári, 1877. június 1-jén pedig pécsi püspökké nevezték ki.[3]

1882 és 1891 között restauráltatta a pécsi székesegyházat, és megalapította annak gregorián énekiskoláját. 1883-ban újjászervezte és kibővítette a szemináriumot; az irgalmasok segítségével öt leányiskolát alapított.[3] 1880-tól valóságos belső titkos tanácsosi címet kapott.

Díjak

[szerkesztés]

1882-ben a Ferenc József-rend nagy keresztjét kapta.

Művei

[szerkesztés]
  • Dulánszky számos cikket és értekezést írt a Religio című egyházi folyóiratba, amelynek 1868–1869-ben segédszerkesztője volt.
  • Ismeretes egy latin nyelvű Dogmaticája ('ágazatos hittan'). (Budapest, év nélkül)[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  

További információk

[szerkesztés]



Elődje:
Jekelfalussy Vince
Utódja:
Pauer János
Elődje:
Kovács Zsigmond
pécsi püspök
1877–1896
Utódja:
Hetyey Sámuel