Ugrás a tartalomhoz

Festetics Sándor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Festetics Sándor
Magyarország honvédelmi minisztere
Hivatali idő
1918. december 29. – 1919. január 19.
ElődBartha Albert
UtódBöhm Vilmos

Született1882. május 31.
Dég
Elhunyt1956. szeptember 12. (74 évesen)
Balatonrendes
PártEgységes Párt
Nemzeti Egység Pártja
Magyar Nemzeti Szocialista Párt

SzüleiFestetics Andor
Házastársagróf Károlyi Júlia
GyermekeiFestetics Izabella Mária
Foglalkozáspolitikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Festetics Sándor témájú médiaállományokat.

Tolnai gróf Festetics Sándor Ágost Dénes (Dég, 1882. május 31.Balatonrendes, 1956. szeptember 12.) politikus, hadügyminiszter; hitbizományi nagybirtokos, gróf Károlyi Mihály sógora.[1]

Élete

[szerkesztés]

Ifjúsága

[szerkesztés]

A gróf tolnai Festetics család sarja. Festetics Andor (1843-1930) gróf, politikus, miniszter,[2] és verőczei Pejacsevich Lenke (1851-1936) grófnő[3] fia. Jogi tanulmányokat folytatott, majd a diplomáciai vizsga letétele után[4] Európa több államában teljesített diplomáciai szolgálatot, többek között követségi attaséként is (1913-1917).[1] Az első világháború alatt a cs. és kir. 19. huszárezred tisztje volt. A leszereléséig a századosi rendfokozatig emelkedett, később őrnaggyá léptették elő.

Politikai pályája

[szerkesztés]

A főrendiház örökös tagja volt.[5] 1918. december 29-én került a Honvédelmi Minisztérium élére. Legfontosabb feladatának tekintette, hogy a hadseregben és a politikai életben egyaránt gátat vessen a forradalmi, baloldali mozgalmak erősödésének. Folytatni igyekezett a Bartha Albert által megkezdett intézkedéseket a hadsereg fegyelmének, a vezetés tekintélyének megszilárdítására, a szocialista forradalmi befolyás csökkentésére. Kísérletet tett, hogy karhatalmi alakulatok, tiszti századok létrehozásával az ellenforradalmi törekvések számára megbízható fegyveres támaszt teremtsen. 1919. január 7-re akciót készített elő a kommunista vezetők letartóztatására és a forradalmi irányítás alatt álló csapatok lefegyverzésére. A terv azonban kiszivárgott és ezáltal a baloldal éles támadásának középpontjába került. Bár Károlyi Festeticset menteni igyekezett, az országos politikai helyzetnek alakulása folytán, a jelentős balratolódással járó január 19-i kormányátalakításkor a hadügyminiszteri tárcától megválni kényszerült.

Festetics Sándor a későbbiek során a magyarországi nemzetiszocialista mozgalom megalapítójaként tette nevét emlékezetessé. 1931-től az enyingi választókerület országgyűlési képviselője az Egységes Párt (EP) színeiben. Az EP Nemzeti Egység Pártjává szervezését követően kilépett a pártból. 1933-1938 között a Magyar Nemzeti Szocialista Párt vezetője lett, 1935-ben már ennek a pártnak a programjával került a parlamentbe.[4]Mezőföld” c. hetilapjában nemzetiszocialista propagandát fejtett ki. Hívei 1938 után Szálasi Ferenchez csatlakoztak.[2]

A második világháború után a népbíróság 5 év fegyházra ítélte, 1949-ben kiszabadult és internálták, így csak 1953-ban került szabadlábra.

Családja

[szerkesztés]
A dégi kastélyban született Festetics Sándor

Károlyi Mihály nővérét, gróf Károlyi Júlia Mária Gabriella Alexandrina (*Parád, 1883. június 1.Balatonrendes, 1954. június 29.)[6] kisasszonyt Budapesten 1911. október 9-én vette feleségül, akinek a szülei nagykárolyi gróf Károlyi Gyula (18371890) országgyűlési képviselő, főrend, utazó, császári és királyi kamarás, Nagy-Küküllő vármegye főispánja, és gróf erdődi Pálffy Geraldine (18591928) voltak. Négy gyermekük született:[7]

  • Erzsébet (?–1909)
  • Miklós Sándor Mária Leó Nándor (1912–1971)
  • Mária József Ernő (1915–)
  • Izabella Mária Paula Zsuzsanna (1921–)

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Lackó Miklós: Nyilasok, nemzeti szocialisták. Bp. 1966.


Elődje:
Bartha Albert
Utódja:
Böhm Vilmos