Ugrás a tartalomhoz

Náray Antal (vezérőrnagy)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk egy katonáról szól. Hasonló címmel lásd még: Náray Antal (ügyvéd).
Náray Antal
Náray Antal 1941-ben
Náray Antal 1941-ben
Született1893. november 26.
Ópazova, ma Ópázova
Elhunyt1973. augusztus 3. (79 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaSeichter Klotild
GyermekeiLajos, Gyula, Mária
Szüleinárai Náray Lajos, Horváth Rozália
Foglalkozásaa Magyar Rádió és Távirati Iroda elnöke, egyetemi oktató, iró, zeneszerző
Iskolái
Halál okaszívelégtelenség
SírhelyeFarkasréti temető (53-7-13)[1][2]
Katonai pályafutása
Ország Osztrák–Magyar Monarchia
Magyar Királyság
Szolgálati ideje1914–1942
Rendfokozatatábornok
EgységeMagyar királyi 6. Honvéd gyalogezred
Háborúi, csatáiElső világháború
A Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója
Hivatali idő
1942 – 1944
ElődKozma Miklós
UtódKolosváry-Borcsa Mihály
Sablon • Wikidata • Segítség

Vitéz Náray Antal (Ópazova, ma Ópázova, 1893. november 26. – Budapest, 1973. augusztus 3.) magyar vezérőrnagy, a Magyar Rádió és Távirati Iroda (Magyar Rádió és Magyar Távirati Iroda) elnöke, egyetemi oktató, író, zeneszerző.

Élete

[szerkesztés]

Apja, nárai Náray Lajos, a Magyar Államvasút tisztviselője, anyja, Horváth Rozália, háztartásbeli. Az Újvidéki Gimnázium elvégzése után Pécsett, a Magyar Királyi hadapród iskolában tanult, majd Budapesten, a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián folytatta tanulmányait. 1914-ben avatták hadnaggyá. Az első világháborúban harcolt melynek során ezred segédtiszti beosztásra emelkedett.[3] Az első világháború után hadapród iskolákban, majd a Ludovika Akadémián tanított. 1920-24 a Budapesti Műegyetemre járt, és elvégezte a Vezérkari Tisztképző Hadiakadémiát. A Magyar Királyi Honvédségtől 1942 májusában vált meg.[4]

1942 májustól 1944 március 19-ig, Magyarország német megszállásáig, a Magyar Rádió és Távirati Iroda elnöke volt[5][6] A náci politika elleni, valamint háború ellenes nézetei miatt a nyilasok magyarországi hatalom átvétele után egy ideig bujdosott, de a nyilasok hamarosan letartóztatták. 1944 decemberében a Mártírok úti volt honvéd fogházban őriztek, ahonnan Bajcsy-Zsilinszky Endrével együtt a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönbe vitték.[3] Innen a szovjet hadseregek előrenyomulásakor a Gestapo és a nyilasok egy marhavagonban Mauthausenbe irányították. Politikai fogságából amerikai csapatok szabadították ki, 1945 április végén.[3] Kiszabadulását követően egy kis német faluban megírta a háborút megelőző és a háború alatti visszaemlékezéseit. Emlékiratait a helyi plébánosnál hagyta megőrzésre, ezt fia, Náray Lajos, közel 40 évvel később találta meg, és könyv formájában közölte.[3]

1945 augusztusában Náray Antal hazatért Magyarországra, ahol ezúttal a szovjet/magyar kommunisták tartoztatták le, “háborús bűnökkel” vádolva. 1946-ban ugyan minden vád alól felmentették, de 1951-ben a kommunista kormány elvette nyugdíját és ingóságait, és feleségével és legfiatalabb gyermekével együtt Fegyvernekre telepítették ki[3] ahol nyomorúságos körülmények között élt. 1954-től Budapest közelében, Solymáron lakott,[7] ahol iskolai zeneoktatásból és nyelv tanításból élt, igen szerény körülmények között. 1973-ban halt meg Budapesten, szívelégtelenség következtében.

Honvédelmi pályafutása

[szerkesztés]

A Ludovika Akadémia elvégzése után 1914-ben avatták hadnaggyá, a szabadkai Magyar királyi 6. Honvéd gyalogezrednél szolgált. Az első világháborúban, szakaszparancsnokként, század parancsnokként, majd ezred segédtisztként szolgált a fronton. Harci cselekedeteiért több katonai érdeméremmel tüntettek ki. 1924-től vezérkari tiszt. 1935-től alezredesi rangban a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, először mint a gépkocsi osztályának vezetője, később az anyagi csoport vezető helyettese. 1940-ben a Legfelső Honvédelmi Tanács vezértitkárává nevezték ki. Ettől kezdve Teleki Pál miniszterelnök közeli munkatársa lett.[3] 1942 márciusában vezérőrnaggyá nevezték ki, de ezután hamarosan, májusban nyugállományba vonult a honvédségtől. Ekkor már tábornoki rangja volt.[3]

Magyar Rádió és Távirati Iroda elnöke

[szerkesztés]

1942-ben Náray Antalt, széles körű műveltsége (öt nyelven beszélt, könyveket irt) és zenei ismerete végett, Horthy Miklós a Magyar Rádió és Távirati Iroda elnöki posztjára javasolta. Mint a Rádió elnöke, Náray megpróbálta a szélsőjobboldal képviselőinek szereplését csökkenteni illetve megakadályozni. Nem járult hozzá, hogy zsidó származású művészek műveit levegyék a rádió műsoráról, ellenkezőleg, megakadályozta hogy zsidó származású munkatársait munkaszolgálatra vigyék. Polgár Tibor zeneszerző-karnagyot Náray mentette ki a munkaszolgálatból, Majorossy Aladár zeneszerzőnek munkalehetőséget adott.)[8] Emiatt a széljobboldal súlyosan támadta, „zsidómentő”, „zsidóbérenc” nevekkel illették. A Rádió elnöksége alatt élesen ellenezte Antal István tárca nélküli nemzetvédelmi és propaganda miniszter szélsőjobboldali politikáját.[9]

Természetesen a németek se néztek jó szemmel a fajvédést ellenző magatartását, és a budapesti német követség többször kifogásolta a Rádió működését.

1944. március 19-én a németek Budapestre való bevonulása és a Rádió elfoglalása után Náray önként lemondott az elnöki tisztről, mert nem akart idegen hatalmakat kiszolgálni.[6]

Legfőbb művei

[szerkesztés]

Könyvek

[szerkesztés]
  • Náray Antal Visszaemlékezése 1945, a bevezető tanulmányt és jegyzeteket Szakály Sándor írta.[3] Náray emlékiratainak közvetlenül a II. világháború utáni megírását azért tartotta fontosnak, mert félő volt, hogy a budapesti bombázások alatt a (saját szavait idézve) 'Magyarország hadba lépésének alapokmányai elvesztek. Könnyen történhetik meg tehát, hogy hamis vádak ártatlanokat érnek, a bűnösök pedig büntetlenül fogják tovább űzni hamis játékukat".' Tekintve, hogy Náray a magyar történelem e nehéz időszakának közvetlen szemtanúja volt, a vezető politikusokat jól ismerte, számos olyan megfigyelést irt le visszaemlékezésében, ami segítheti a történészek munkáját.
  • Emlékiratait a helyi plébánosnál hagyta megőrzésre, ezt fia, Náray Lajos, közel 40 évvel később találta meg, és könyv formájában közölte.[10]

Szépirodalmi muvek

[szerkesztés]
  • Árva Anikó. Téli mese., (1938), vol. 48 1 lev, l. (Vitézi Rend Zrínyi Csoportja ed.), Budapest: Kásás Zoltán[11]

Zeneművei

[szerkesztés]
  • Isten rabjai – filmzene.[12]
  • Induló repertoár.[13]
  • A 17. gyalogezred indulója
  • “Előre Bácska!” induló
  • Erdélyi induló
  • Frontharcosok indulója
  • Lovassági induló
  • “Ne bántsd a magyart!” induló
  • Turán áldozat induló
  • Vadász induló
  • "CSATADAL" induló
  • "EMERICANA" induló

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  3. ↑ a b c d e f g h Náray, Antal (1988), Szakály, Sándor, ed., Náray Antal visszaemlékezése, 1945, Sisak és cilinder sorozat, Zrínyi Katonai Kiadó, pp. 150
  4. ↑ Vámos, György (2006), Naray Antal vallomasa, Budapest: Múltunk, pp. 243–254
  5. ↑ Fehér, Csaba (1999), "A Magyar Rádió története Náray Antal elnöksége idején, 1942-1944", Fons 6 (3): 337–370
  6. ↑ a b Babits, Kiadó (2000), A Magyar Rádió háborús évei (1939–1944), Hungarológiai Alapkönyvtár
  7. ↑ "Angyalbőrben: Náray Antal vezérőrnagy", Horthy-korszakot kutatók társasága, 2016-05-18, <https://horthykorszak.blog.hu/2016/05/18/angyalborben_naray_antal_vezerornagy>. Hozzáférés ideje: 2021-01-17
  8. ↑ Vámos, György (2006), "Naray Antal vallomasa", Multunk 3: 243–254
  9. ↑ Szerkesztő (2011. november 30), "Az MTI a második világháború alatt", Múlt-kor
  10. ↑ Náray, Antal & Berkó, István (1936), Légitámadás!, Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, pp. 304
  11. ↑ Náray, Antal (1938), Árva Anikó. Téli mese., vol. 48 1 lev, l. (Vitézi Rend Zrínyi Csoportja ed.), Budapest: Kásás Zoltán
  12. ↑ Náray Antal (zeneszerző). (1942). Isten rabjai [film]. Magyar Film.
  13. ↑ Kovacs, Jozsef (2015), Hungarian Composers and their wind band repertoire, Florida Music Educators Association

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Náray_Antal_(vezérőrnagy)&oldid=26897938”