Kecskeri puszta Természetvédelmi Terület
Kecskeri puszta Természetvédelmi Terület | |
Ország | Magyarország |
Elhelyezkedése | |
Terület | 12,26 km² |
Alapítás ideje | 1993 |
é. sz. 47° 16′ 11″, k. h. 20° 48′ 15″47.269702°N 20.804274°EKoordináták: é. sz. 47° 16′ 11″, k. h. 20° 48′ 15″47.269702°N 20.804274°E |
A Kecskeri puszta Természetvédelmi Terület 1226 hektáron fekszik Kisújszállás és Karcag között. Egy szikes gyepekkel körülvett, rendkívül gazdag madárvilággal rendelkező tórendszerből áll, nyugati oldalán elterülő mocsarakkal.
Fekvése, jellege
[szerkesztés]A Nagykunságban, Kisújszállás és Karcag között, a Karcagi-puszta vasúti megállótól északnyugatra fekszik.
Alföldi puszta, szikes rétekkel, tocsogós, mocsaras területekkel.
Története
[szerkesztés]A Kecskeri puszta a Nagykunság egykori pusztáinak utolsó maradványa, mely egy nagyobb és két kisebb részből tevődik össze. Tájföldrajzi szempontból a Szolnok-Túri-sík kistájon terül el.
Az itteni egykor nagy kiterjedésű mocsarakkal tűzdelt puszták élővilágát 1993-ban nyilvánították védetté. Természetvédelmi feladata, hogy extenzív területhasználati módok (legeltetés, kisszerszámos halászat) alkalmazásával tegye lehetővé a régióra jellemző növény- és állatfajok megőrzését.
A Hortobágyhoz hasonló tájképi megjelenésű területen azonban művelés alatt álló szántó terület, és az 1950-es években itt kialakított rizsföldek maradványai is megtalálhatók. A változatos terepfelszínen mozaikosan megtalálható az egykori puszta megmaradt növény- és állatvilága.
Az itt található Konta-mocsár szerves egységet alkot a körülötte elterülő szikes pusztával, az egykori Karajános helyén kialakított közeli víztározóval, a náddal benőtt területekkel.
A környező szikes pusztán legeltető állattartás (szarvasmarhatartás) folyik.
Növényvilága
[szerkesztés]A Kecskeri puszta változatos terepfelszínén mozaikos növénytársulások alakultak ki.
A magasabban fekvő száraz, szikes területeken szinte valamennyi szikesekre jellemző növénytársulás kialakult.
A puszta vizes területein megtalálható a rizspalka (Cyperus difformis), a rizsgyékény (Typha laxmanni) is.
A környező csatornákban nagy tömegben él a sulyom (Trapa natans), a mocsarakban pedig többféle békalencsefaj: rucaöröm (Salvinia natans), vagy a vízi harmatkása (Glyceria maxima), a gyékényfélék közül a keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia), széleslevelű gyékény (Typha latifolia) és a nád (Phragmites communis).
A magasabban fekvő üde, nedves részeken pedig ecsetpázsitos rét (Agrostio-Alopecurctum pratensis) található.
-
Rizspalka
-
Rizsgyékény
-
Rucaöröm
-
Vízi harmatkása
-
Széleslevelű gyékény
-
Keskenylevelű gyékény
-
Sulyom
-
Őszi csillagvirág
-
Gyapjas penészvirág
-
Réti ecsetpázsit
Madárvilága
[szerkesztés]A Kecskeri-víztározó parti sávjában és szigetein tenyésző nádasok sokféle madárnak - különösen gémféléknek, nyári ludaknak és réceféléknek - nyújtanak élőhelyet és fészkelési lehetőséget.
A Konta-mocsár - bár kis területet ölel fel - gazdag madárvilágnak ad otthont, a víztározó és a nagy kiterjedésű szántóföldek és füves puszták közelsége, valamint az őszi- és tavaszi madárvonulásokkor itt átvonuló nagyszámú madárfaj miatt. A sokféle madárfaj közül néhány:
- Az őszi- és tavaszi madárvonuláskor itt megforduló fajok
|
|
- A területen költő, vagy átnyaraló madarak
|
|
- A Kecskeri puszta területén megfigyelhető fajok
|
|
- Télen előforduló fajok
|
|
-
Réti fülesbagoly
-
Bíbic
-
Bölömbika
-
Kis bukó
-
Gólyatöcs
-
Pajzsos cankó
-
Daru
-
Fekete gólya
-
Nádirigó
-
Barázdabillegető
-
Egerészölyv
Források
[szerkesztés]- Hortobágyi Nemzeti Park Ig.
- Nimfea Természetvédelmi Egyesület (1998)
- Terra A.
- Kecskeri-puszta TT. Hortobágyi Nemzeti Park. (Hozzáférés: 2019. február 2.)