Barázdabillegető
Barázdabillegető | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Motacilla alba alba
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Motacilla alba Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Barázdabillegető témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Barázdabillegető témájú médiaállományokat és Barázdabillegető témájú kategóriát. |
A barázdabillegető (Motacilla alba) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a billegetőfélék (Motacillidae) családjába tartozó faj.
Lettország nemzeti madara.[1]
Előfordulása
[szerkesztés]Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában költ, télen délebbre vonul. Törzsalakja (az európai alfaj) a Kárpát-medencében rendszeres fészkelő, a Brit-szigeteken elterjedt yarrellii alfaj rendkívül ritka vendég, első bizonyított hazai előfordulását 2008. január 18-29. között Fertőújlakon regisztrálták.[2] A vizes élőhelyeket kedveli.
Alfajai
[szerkesztés]- európai barázdabillegető (Motacilla alba alba) – Európa, Kis-Ázsia és Grönland délnyugati része; ez az alapfaj, szürke dolmányú és farkcsíkú
- angol barázdabillegető (Motacilla alba yarrellii) – Brit-szigetek; dolmánya és farkcsíkja fekete
- marokkói barázdabillegető (Motacilla alba subpersonata) – Marokkó; fején több a fekete szín, mint az alapfajnál
- közép-ázsiai barázdabillegető (Motacilla alba personata) – Közép-Ázsiában, Irakban telel; feje és nyaka fekete, kivéve fehér homlokát és arcát
- perzsa barázdabillegető (Motacilla alba persica) – Irán
- indiai barázdabillegető (Motacilla alba dukhunensis) – a Délkelet-Szibéria Kaszpi-tengertől keletre, Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Pakisztán, India északi része
- bajkál barázdabillegető (Motacilla alba baicalensis) – Bajkál-tó vidéke, Mongólia
- Motacilla alba ocularis – Kelet-Szibéria és Alaszka
- kínai barázdabillegető (Motacilla alba leucopsis) – Kína, Korea, Tajvan, Japán
Korábban e faj alfajainak tartották az alábbi, ma már önálló fajként kezelt madarakat is:
- feketehátú billegető (Motacilla lugens) – Kelet-Kína, Korea és Kamcsatka
- palaszínű billegető (Motacilla grandis) – Japán
- kormos billegető (Motacilla madaraspatensis) – India
- özvegy billegető (Motacilla aguimp) – Kelet- és Dél-Afrika
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 18 centiméter, szárnyfesztávolsága 25–30 centiméter, testtömege 17–25 gramm. Felsőtestének színe szürke, torka, begye mellének felső részéig fekete, nyakának hátsó része és tarkója bársonyos feketék, szemsávja, a fej és a nyak oldala, valamint alsóteste fehér, miáltal a szárnyon két világos csík keletkezik. A középső farktollak feketék, a többiek fehérek. A tojó hasonló színezetű, de torokfoltja kisebb, fejrajzolata pedig szürkébb. A két ivar őszi tollazata abban különbözik a tavaszitól, hogy fekete torokfoltjuk jórészt eltűnik, azaz torkuk, begyük egy patkó alakú fekete sávtól eltekintve fehér. A fiatalokra a szürke és a barna szín a jellemző.
Életmódja
[szerkesztés]A barázdabillegető nem kötődik túlzottan a vízhez, mégis szívesen él a part közelében. Emellett az alacsony növényzetű, nyílt terepet is kedveli. Ezért gyakran parkokban és kertekben, valamint útszéleken is megtalálható. Még a városok közepén is megél. Egyes madarak etetőhelyeket is felkeresnek, különösen kora tavasszal, amikor szűkösen akad táplálék. A felnőtt hím hevesen védelmezi területét a betolakodókkal szemben. Előfordul, hogy a madár egy fiatalabb hím segítségét is igénybe veszi területe védelmezésénél, de csak akkor, ha területének védelme fontosabb számára, mint hogy minden elérhető táplálékot ő maga szerezzen meg. Ez a territoriális viselkedés különösen a költési időszakban mutatkozik meg. Máskor a barázdabillegetők békésen megvannak egymás mellett. Alvóhelyeiket a nedves területek növényzetében, bokrokban, padlásokon, sőt, néha üvegházakban alakítják ki. Arra is akad példa, hogy a barázdabillegetők fűtött épületben, például kórházakban vagy gyárcsarnokokban telelnek át.
Szaporodása
[szerkesztés]Növényi anyagokból csésze alakú fészket épít, melyet tollakkal és fűszálakkal bélel ki. Fészekalja 5–6 tojásból áll, melyen 12–13 napig kotlik. A fiókák 14–15 napig maradnak a fészekben.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Other Latvian Symbols. Latvian Institute. (Hozzáférés: 2010. augusztus 9.)
- ↑ Archivált másolat. [2012. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 22.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2014. szeptember 22.)
- Brehm: Az állatok világa
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja
További információk
[szerkesztés]- ↑ Google.hu: Képek az interneten a fajról
- ↑ Ibc.lynxeds.com: Internet Bird Collection - videók a fajról. [2016. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Xeno-canto.org: Xeno-canto.org - a faj hangja
- Barázdabillegető ismertető[halott link]