Sarkantyús sármány
Sarkantyús sármány | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Calcarius lapponicus (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Sarkantyús sármány témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Sarkantyús sármány témájú médiaállományokat és Sarkantyús sármány témájú kategóriát. |
A sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sarkantyússármány-félék (Calcariidae) családjába tartozó faj.[1][2] Nevét hosszú sarkantyúja miatt kapta.
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Fringilla nembe Fringilla lapponica néven.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Calcarius lapponicus subcalcaratus (C. L. Brehm, 1826) - Kanada északi része és Grönland
- Calcarius lapponicus lapponicus (Linnaeus, 1758) - Észak-Európa és Szibéria nyugati és középső része
- Calcarius lapponicus kamtschaticus (Portenko, 1937) - Szibéria északkeleti része
- Calcarius lapponicus alascensis (Ridgway, 1898) - Alaszka és Kanada északnyugati része
- Calcarius lapponicus coloratus (Ridgway, 1898) - a Parancsnok-szigetek [2]
Előfordulása
[szerkesztés]Észak-Amerika sarkkörön túli tájain, Grönlandon, Spitzbergákon, Skandináviában és Oroszország északi részein honos. Természetes élőhelyei a tundrák, sós mocsarak és édesvizű tavak. Telelni délre vonul.[4]
A Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés]Magyarországon rendszeres vendég szeptember-április hónapokban, főként az Alföldön, azon belül is leginkább a Hortobágyon, vagy más szikes pusztákon.[5]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 15-16 centiméter, szárnyfesztávolsága 25-28 centiméter, testtömege 20-28 gramm.[5] Feje, álla, torka és begye fekete. Széles szem- és halántéksávja rozsdásfehéres; nyakatöve és tarkója egyetlen nagy foltot alkotva, fahéjvörös; háti oldalának többi része rozsdabarna, fekete szárfoltokkal. A nyak oldalai és hasi oldala fehérek.
Életmódja
[szerkesztés]Főleg magvakkal és fiatal hajtásokkal táplálkozik, a fiókákat rovarokkal és pókokkal eteti.[5]
Szaporodása
[szerkesztés]A fészket a tojó földre építi, fűből, mohából, melyet tollakkal bélel ki. Fészekalja 2-7 tojásból áll melyen a tojó kotlik 10-14 napig. A fiókákat mind a két szülő táplálja.[5]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. december 23.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. december 23.)
- ↑ a b c d e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. december 23.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. december 24.)