Függőcinege

Függőcinege
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Család:	Függőcinege-félék (Remizidae);
Nem:	Remiz;
Faj:	R. pendulinus;
Tudományos név
	Remiz pendulinus; Linnaeus, 1758
Elterjedés
	A függőcinege elterjedési területe költőhely (nyáron) egész éves költözési útvonal telelőhely
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Függőcinege témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Függőcinege témájú médiaállományokat és Függőcinege témájú kategóriát.

A függőcinege (Remiz pendulinus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a függőcinege-félék (Remizidae) családjába tartozó madárfaj. Nevével ellentétben nem közelebbi rokona a valódi cinegéknek (Paridae), noha meglehetősen hasonlít rájuk.

Előfordulása

Alapvetően eurázsiai elterjedésű faj. A Földközi-tenger európai és ázsiai partvidékén élő állomány állandó, míg az északabbra (nyugaton kb. a Rajnáig, északon Skandinávia déli csücskéig) élő függőcinegék délebbre vonulnak telelni. A vizek közelségét keresik, hegyvidékeken ritkák.

Alfajai

európai függőcinege (Remiz pendulinus pendulinus) – Európa
kis-ázsiai függőcinege (Remiz pendulinus menzbieri) – Anatólia, Közel-Kelet
kaszpi függőcinege (Remiz pendulinus caspius) – a Kaszpi-tenger vidéke
altáji függőcinege (Remiz pendulinus altaicus) – Szibéria keleti része
Remiz pendulinus jaxarticus

Megjelenése

Háta alapvetően vörösesbarna színű, a hasi rész pedig világosabb krémszínű. Alfajai elsősorban a fej színét tekintve különböznek egymástól. Az európai Remiz pendulinus pendulinus feje világos kékesszürke, amit fekete maszk díszít, torka pedig fehér. A fiatal állatok világosabb színűek és maszkjuk sincs.

Az európai madarakkal szemben a Anatólia és Levante vidékén élő ssp. menzbieri feje teljesen fekete, míg például a Kaszpi-tengernél és Közép-Ázsiában előforduló ssp. caspius fekete maszkját attól nem élesen elváló barna fejtető és feketével pettyezett torok fogja közre.

A függőcinege jellegzetessége a valódi cinegékhez képest hosszú farok. Testhossza 11 centiméter, szárnyfesztávolsága 16–18 centiméter, testtömege 8–11 grammos. A tojók csak annyiban különböznek a hímektől, hogy maszkjuk kisebb.

Életmódja

Elsősorban vizek mentén találkozhatunk vele, táplálékát az itt előforduló ízeltlábúak (pókok, hangyák, hernyók, csomósdarazsak, bodobácsok, levéltetvek) valamint az előbbiek szűkös kínálata esetén a nád és gyékény magvai képezik. Sokszor látni egy-egy nádszálba vagy fűzgallyba kapaszkodva.

Hívóhangja magas cííí vagy cinegeszerű ci-ci-ci.

Szaporodása

A függőcinege szinte kizárólag vízpartok mentén álló fűzfák ágvilláiban építi fel – pontosabban szövi meg – lelógó zacskóra emlékeztető fészkét, melynek a tetején csőszerű bejárat van. Alapanyagul nádbuga és gyékénybuzogány pelyheit, illetve barkapelyheket használ. Fészkének környékén kisebb revírt tart fenn.

Évente általában kétszer költ, egy-egy fészekalj 5-8 tojásból áll. A kotlás 12-14 napig tart, majd 18-26 napnyi folyamatos szülői etetést követően a fészeklakó fiókák kirepülnek.

Kárpát-medencei előfordulása

Az egész Kárpát-medencében rendszeres fészkelő.

Magyarországi állománya a Fertő tó vidékén a legsűrűbb, de a Tisza és a Rába mentén is gyakori. Becslések szerint Magyarországon 4500–13 000 pár él, és az állomány stabilnak mondható.

Védettsége

A faj a Természetvédelmi Világszövetség szerint nemzetközi léptékben is jó kilátású, SPEC értékelése sincs. Magyarországon ennek ellenére védettséget élvez, természetvédelmi értéke 50 000 forint.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 27.)
A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. augusztus 27.)
Az MME Monitoring Központjának adatlapja. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
Hermann Heinzel – Richard Fitter – John Parslow: Európa madarai (ISBN 963-545-194-6)

További információk

Képek az interneten a fajról
Internet Bird Collection - videók a fajról. [2016. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva].

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap