Ugrás a tartalomhoz

Sordély

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sordély
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Sármányfélék (Emberizidae)
Nem: Emberiza
Faj: E. calandra
Tudományos név
Emberiza calandra
Linnaeus, 1758
Szinonimák

Miliaria calandra

Elterjedés
A sordély elterjedési területe   nyári költőhely   egész éves   téli
A sordély elterjedési területe
  nyári költőhely
  egész éves
  téli
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sordély témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sordély témájú médiaállományokat és Sordély témájú kategóriát.

A sordély vagy kukoricasármány (Emberiza calandra) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a sármányfélék (Emberizidae) családjához tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban. Sorolták a Miliaria nembe Miliaria calandra néven is.[3]

Alfajai

[szerkesztés]
  • Emberiza calandra buturlini H. E. Johansen, 1907
  • Emberiza calandra calandra Linnaeus, 1758[2]

Előfordulása

[szerkesztés]

Afrika északnyugati részétől, Nyugat- és Közép-Európán át a Skandináv-félsziget déli partvidékéig és Ázsiának Törökországot, Iránt magába foglaló területén költ.

Természetes élőhelyei elsősorban mezőgazdasági területek, sík vidéki faj, kisebb számban azonban domb- és hegyvidékeink szélső nyitott lejtőin, mintegy 400 m-es tengerszint feletti magasságig megtalálható.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Magyarországon állandó, rendszeres fészkelő, általánosan elterjedt, ingadozó számban.[5]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 19 centiméter, szárnyfesztávolsága 26–32 centiméter, testtömege 35–63 gramm,[5] farka hossza pedig 7 centiméter; a hím nagyobb, mint a tojó. Háti oldalán az alapszíne földszínű barna, feketésbarna szárfoltokkal. Szemsávja és a halántékán keresztül húzódó alig látszó csík piszkosfehér; pofája és füle tájékán barnás alapszínen hosszanti sötétebb vonalak vannak, melyeket alulról ugyancsak sötéten vonalazott szennyes fehér sáv határol. Evező- és kormánytollai sötétbarnák, a tollak külső zászlóján keskeny világos szegéllyel. Szeme sötétbarna, csőre szaru barna, lába világos barnás hússzínű.

Életmódja

[szerkesztés]

Nyáron részben rovarevők, máskor különféle gyomok, gabonafélék (búza, zab), és más gazdasági növények (köles, fénymag, mák) magvaival táplálkozik, valamint zöld növényi részeket (tyúkhúr, fiatal gabona) is elfogyaszt.

Szaporodása

[szerkesztés]

Fészkét talajmélyedésbe a sűrű fű közé, olykor bokrok alá jól elrejtve építi a tojó. Ritkán előfordulhat a földtől 30–40 cm-es magasságban rakott fészek is. A fészek fűből és gyökérszálakból készíti, állati szőrökkel és tollakkal béleli. Fészekalja 4-5, néha azonban csak 2-3 tojásból áll, második költésekor kevesebb tojást rak. E faj esetében is ismert a többnejűség. A költése átlagban 12 napig tart, mely a tojóra hárul. Fiókáit rovarokkal, tücskökkel, pókokkal táplálja. A fiókák 10-12 nap múlva hagyják el a fészket.

Tojásai

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma még nagy, viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Európában nem fenyegetett fajként van nyilvántartva, Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Egyedszáma mérsékelten csökken[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. július 27.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. július 27.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. július 27.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. július 27.)
  5. a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. október 21.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]