Ugrás a tartalomhoz

Kobajasi Kamui

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kamui Kobayashi szócikkből átirányítva)
Kobajasi Kamui
Életrajzi adatai
Született1986szeptember 13. (38 éves)
Amagaszaki, Japán
NemzetiségeJapán japán
MON monacói
Pályafutása
KategóriaFormula–1-es világbajnokság
Aktív évei20092012, 2014
Korábbi csapataiJPN Toyota (2009)
SUI Sauber (2010–2012)
malajzia Caterham (2014)
Nagydíjak száma76 (75 rajt)
Világbajnoki címek0
Győzelmek0
Dobogós helyezések1
Első rajtkockák0
Leggyorsabb körök1
VB-pontok125
Első nagydíjbrazil 2009-es brazil nagydíj
Első győzelem-
Legutolsó győzelem-
Legutolsó nagydíjUAE 2014-es abu-dzabi nagydíj
2014 VB-helyezés22. (0 pont)

Frissítve: BRA 2024-es São Pauló-i nagydíj
A Wikimédia Commons tartalmaz Kobajasi Kamui témájú médiaállományokat.

Kobajasi Kamui (japánul: 小林 可夢偉, nyugaton: Kamui Kobayashi; Amagaszaki, 1986. szeptember 13. –) japán autóversenyző, a Daytonai 24 órás verseny kétszeres és a Le Mans-i 24 órás verseny egyszeres győztese.

Karrierjét kilencévesen kezdte, sok más autóversenyzőhöz hasonlóan gokartozással.[1] Ebben a szakágban mind junior-, mind felnőttbajnokságokban több bajnoki címet szerzett, 2001-ben például japán bajnok lett.

2004-ben került a Toyota akadémiájához. Ugyanettől az évtől kezdve különböző nemzeti Formula–3-as bajnokságokban szerepelt (például az olasz, a holland és a német szériában). 2006-tól Európa első számú F3-as sorozatába, a Formula–3 Euroseriesbe került. E géposztályban két év alatt egyszer tudott győzni, legjobb összetett eredménye egy negyedik hely volt.

2008-ban és 2009-ben a GP2-ben, valamint annak Ázsiában futó, csak télen megrendezett sorozatában, a GP2 Asia Seriesben szerepelt. Utóbbit a 2008–09-es versenyévadban meg is nyerte.

A Formula–1-ben 2009-ben mutatkozhatott be, a sérült Timo Glock helyén. Abban az évben két futamot teljesített. 2010-től 2012-ig a visszatérő Sauber versenyzője volt.[2] 2014-ben utolsó szezonját töltötte a Formula–1-ben, a Caterham F1 Team-nél, ahol Marcus Ericsson csapattársa volt.[3]

Karrierje

[szerkesztés]

A kezdetek

[szerkesztés]

Kobajasi átlagos családból származik, apja szusiéttermet működtet.[4]

1996-ban, kilencévesen kezdett gokartozni, s újoncként rögtön a harmadik helyen végzett az SL Takarazuka Tournament elnevezésű versenysorozat kadett kategóriájában.[5] Első éveiben még csak apja támogatta fia hobbiját, első szponzora a Yamaha volt.[6] A következő hét esztendőben összesen 4 bajnoki címet zsebelt be. Többek közt a Toyota szervezésében útjára indított japán bajnokságon sem talált legyőzőre a kadettek közt.[5]

2001-ben lett a Toyota versenyzőképző akadémiájának tagja.[5] 2003-ban teljesítette első együléses versenyautós szezonját, a Formula–Toyota sorozatban. A szezon végén másodikként zárt.[5]

Formula–Renault, Formula–3

[szerkesztés]

2004-től különböző európai sorozatokban versenyzett. Először az olasz Formula–Renault bajnokságban indult, ahol 17 futamon háromszor állhatott fel a dobogóra, ugyanennyiszer indult az első rajtkockából, két futamgyőzelem, valamint egy leggyorsabb kör szerepelt még neve mellett. A Prema Powerteam versenyzőjének az így gyűjtött 134 pont az összetett 7. helyére volt elegendő, a győztes Pastor Maldonado lett.

2004-ben két verseny erejéig részt vett a 2 literes[7] német Formula–Renault bajnokságban, 16 pontjával 31. helyen zárt.[8] A holland bajnokságban 32 pontot gyűjtött, ez a 15. helyre volt elegendő. Megfordult még az Asian Formula Renault Challenge sorozatban is, egyetlen versenyén azonban nem ért célba.

2005 hozta meg számára a várva várt áttörést. Egy Tatuus FR2000-es volánja mögött diadalmaskodott az olasz Formula–Renault-sorozatban.[8] A 15 futamos sorozatban 11 alkalommal is dobogós lett, ebből hatszor nyerni tudott. 312 pontot szerzett, ami 46-tal volt több, mint amennyi a második helyezett Michael Ammermüller neve mellett szerepelt. A szezon sikerei ezzel még nem értek véget, az olaszországi szerepléssel párhuzamosan versenyzett a Formula Renault 2.0 Európa Kupában is. Ezt a bajnokságot is megnyerte, szintén Ammermüllert megelőzve. Versenyeinek felén dobogón állhatott, hat futamot nyert meg, valamint négy-négy alkalommal indulhatott az élről, illetve futotta meg a leggyorsabb kört.

2006-ban-ban Európa első számú Formula–3-as sorozatába, a Formula–3 Euroseriesbe szerződött, a Sebastian Vettelt, Giedo van der Garde-ot és Paul di Restát is soraiban tudó ART Grand Prix-hez. Első szezonja jól sikerült, három dobogós helyezésével és 34 pontjával az összetett 8. helyén fejezte be a szezont, az újoncok között pedig ő végzett az első helyen. Rajthoz állt az évente megrendezett Masters of Formula 3 elnevezésű versenyen is.[9] A zandvoorti futamon a 10. helyről indulva a 11. helyen ért célba.

2007-ben, immáron a Toyota tesztpilótájaként folytatta F3-as karrierjét. Az idény során hétszer állhatott dobogóra, Magny-Cours-ban pedig megnyerte első versenyét a sorozatban. Egy pole-pozíció szerepelt még neve mellett. 59 pontjával a tabella 4. helyén végzett, két csapattársa, a bajnok Romain Grosjean és Nico Hülkenberg, valamint Sébastien Buemi mögött. Az időközben Zolderbe költözött Masters of F3 versenyén ismét részt vett, ám ezúttal fel kellett adnia a versenyt.[10]

2008-ban, a brit nagydíjon

2008-tól a GP2 Asia Seriesben folytatta pályafutását, az utánpótlás-kategóriákban rendkívül eredményes DAMS színeiben. A Sepangban és Szahírban rendezett sprintfutamokon győzni tudott, utóbbi helyszínen az első versenyen harmadik lett. Első idényét ebben a szériában a hatodik helyen fejezte be.

A téli versenysorozathoz hasonlón az európai főszezonban is a belga Jérôme d’Ambrosio szerepelt Kobajasi mellett a francia csapat színeiben.[11][12] Jól indult a szezon, Montmelóban egy nyolcadik hellyel nyitott, ami azt jelentette, hogy a másnapi sprintfutamon az első rajtkockából indulhatott. Grosjean a rajtot követően nagyon hamar megelőzte. Egy baleset miatt behívták a biztonsági autót a pályára, amikor pedig a verseny újraindult, Kobajasi folyamatosan próbálta őt megelőzni. Grosjean többször is csak sportszerűtlenül tudta maga mögött tartani a japán pilótát. A versenybíróság Grosjeant áthajtásos büntetéssel sújtotta, így Kobajasi rögtön első versenyhétvégéjén megszerezte első GP2-es futamgyőzelmét, ezenkívül a leggyorsabb kör is az ő nevéhez fűződött.[13] A folytatás már kevésbé sikerült jól. A viszonylag gyenge autó és Kobajasi kisebb-nagyobb hibái miatt a spanyol futamon kívül csak a valenciai utcai pályán tudott pontszerző helyen, hatodikként beérni. 10 szerzett pontja a tizenhatodik helyhez volt elég.

2009-ben, a Nürburgringen

Ha nehezen is, de sikerült a szükséges pénzmennyiséget megszereznie, így a következő szezonban is maradhatott a francia istállónál. Az Asia Series-ben pályafutása során először szerzett komoly formaautós sorozatban végső győzelmet, a kevés versenyhez képest nagy, húszpontos különbséggel megelőzve d’Ambrosiót. Sanghajban egy második hellyel nyitott, majd a sprintfutamot kénytelen volt feladni. Dubajban aztán mesterhármast szerzett, azaz a futamgyőzelem mellett övé volt a pole-pozíció és a leggyorsabb kör is. Bahreinben megismételte előző évi sikerét, ezzel átvette a vezetést összetettben, amit később mindvégig meg is tartott. Még Sepangban állhatott fel dobogóra, valamint Szahírban megnyerte az időmérőt.

A győzelem miatt nagyobb célokkal kezdhette az európai idényt. Bár a szezon jól indult (Barcelonában két pontszerző hellyel nyitotta az évet), később mégis csupán a Nürburgringen rendezett sprintfutamon állhatott fel a dobogó legalsó fokára, ezen kívül még a valenciai, a spai és a szezonzáró portugál versenyen végzett a pontszerzők közt. 13 pontja ismét csak a 16. pozícióra volt elegendő, miközben csapattársa ismét több kiugró teljesítményre volt képes.

A Formula–1-ben

[szerkesztés]

Toyota (2007–2009)

[szerkesztés]
2009-es abu-dzabi nagydíj

2007. november 16-án lett a Toyota teszt-, és egyben harmadik számú pilótája a távozó francia Franck Montagny helyett.[14] 2008-ban és 2009-ben a téli és évközi teszteken segítette csapatát, illetve készen állt az azonnali beugrásra.

A japán nagydíj pénteki két szabadedzésen mutatkozott be versenyhétvégén, miután Timo Glock rosszullétre panaszkodott.[15] Összesen 24 kört teljesített, délelőtt a 19., délután a 12. helyen végzett. A német versenyző végül vállalni tudta a másnapi időmérőt, ahol azonban súlyos balesetet szenvedett, ami miatt nem tudott indulni a futamon. A kéthetes szünetben kiderült, a lába mellett csigolyái is megsérültek, így orvosi javaslatra kihagyta a brazil versenyt. Ezután dőlt el, hogy Glockot Kobajasi fogja helyettesíteni.[16][17] Az esős interlagosi időmérőn úrrá tudott lenni a kaotikus körülményeken, s a bravúros 11. helyen fejezte be a közel két és fél órán át tartó kvalifikációt.[18] A versenyen is jól szerepelt, 19 körön keresztül tartotta maga mögött a később világbajnok Jenson Buttont, majd határozott manőverekkel előzte meg előbb Nakadzsima Kazukit, majd a Ferrarit vezető Giancarlo Fisichellát. A pontszerzés végül nem sikerült, a kilencedik helyen végzett.

Mivel az orvosok szerint Timo Glock láb- és mellkasi sérülései miatt egy újabb baleset súlyos következményekkel járt volna, helyére a szezonzáró abu-dzabi nagydíjon is Kobajasi ülhetett.[19][20] Abu Dzabiban ott folytatta, ahol Brazíliában abbahagyta. Szombaton bejutott a Q2-be, a kvalifikáció második szakaszába, ahol a 11–16. helyek sorsa dől el, és ahonnan már nem lépett tovább. Ezután viszont alaposan megtankolták versenygépét, így a 12. helyről indulva egy kiállással tudta teljesíteni a futamot. Jó taktikájának, valamint hasonlóan jó versenytempójának hála, folyamatosan a világbajnok Brawn GP pilótáival küzdött a dobogóért, amiről végül ugyan lemaradt, a hatodik helyezés azonban második versenyén mégis rendkívül jó eredmények számított.[21] Három pontjával a 18. helyen fejezte be a bajnokságot. Addigi munkaadója a gazdasági válságra, valamint a viszonylagos F1-es eredménytelenségre hivatkozva visszalépett a 2010-es Formula–1 világbajnokságtól, így Kobajasi szabadúszóként igyekezett pilótaülést jelentő szerződéshez jutni.[22]

Sauber (2010–2012)

[szerkesztés]
A téli tesztek során, Jerezben
A kanadai nagydíjon, kiesése után

Hetekig nem talált magának komoly érdeklődőt, majd Peter Sauberrel és a visszatérő Sauber csapattal végül 2009. december 17-én aláírta egy évre szóló szerződését.[23][24][25] A tesztek sokat ígértek, Kobajasi egy nap nyerni is tudott.[26] Mégis, a Sauber a szezonnyitó bahreini hétvégén már csak a középmezőny végén tartózkodott. Kobajasi a 16. helyről rajtolt (33 ezreddel elmaradva csapattársától), és a versenyen sem tudott javítani helyzetén, a 12. körben hidraulikai meghibásodás vetett véget futamának.[27] Az ausztrál verseny csupán néhány száz méterig tartott számára, a rajtot követő tülekedésben megsérült szárny miatt irányíthatatlan autóval a 6-os kanyarban, további két másik versenyzőt elsodorva, a kavicságyban kötött ki.[28] A következő két verseny sem sikerült jól egyik Sauberes számára sem, mind Malajziában, mind Kínában ismét pont nélkül zárt mindkét versenyző. Spanyolországban Kobajasi először tudott célba érni, ám a pontszerzés nem sikerült, tizenkettedik lett. Először az Isztambul Parkban tudott pontot szerezni, az egy pontot érő tizedik helyen ért célba.[29] Egy gyengébben sikerült kanadai verseny után két nagyszerű eredmény, egy hetedik (Valencia) és egy hatodik (Silverstone) hely következett. Valenciában az utolsó öt körig a harmadik helyen haladt, ám ő ekkorra időzítette kerékcseréjét, és visszacsúszott a hetedik helyre. Kobajasi ekkor lágy gumikkal haladt, míg a közvetlenül előtte lévők, Fernando Alonso és Sébastien Buemi egyaránt keményeken. Mindkettejüket sikerült megelőzni, Buemit például a célegyenesre ráfordító kanyarban.[30][31] A brit nagydíj volt a szezon addigi legjobb versenye. Itt a tizenkettedik helyről rajtolva, sokat javítva, végül hatodik lett.[32] A német nagydíjon is sokáig pontszerző helyen haladt, ám miután Vitalij Petrov megelőzte, hiába volt ott szorosan mögötte a verseny végéig, megelőzni nem tudta, tizenegyedik lett. A magyar versenyen ismét sikerült pontot szereznie. A verseny során megelőzte többek között a hétszeres világbajnok Michael Schumachert, és megvolt az esélye arra is, hogy a címvédő Jenson Buttont megelőzze, ám ez végül elmaradt, és kilencedik lett. De la Rosa hetedik helyével Mogyoródon fordult elő először a szezon során, hogy mindkét Sauber pontot szerzett.[33] A belga nagydíj időmérője nem sikerült jól számára. Az időmérő első szakaszában még a viszonylag nedves pályán futott egy, a körülményekhez képest jónak mondható, 2:02-es időt, ám az eső később elállt, és a pálya felszáradt. Ennek köszönhetően rohamosan javulni kezdtek a köridők, ennek megfelelően Kobajasi is egyre hátrébb csúszott. A kvalifikáción a tizenkilencedik pozíciót szerezte meg, ám néhány büntetésnek köszönhetően végül a tizenhetedikről rajtolhatott.[34] A versenyen végül több helyet előrelépve a nyolcadikként zárt, közvetlenül Michael Schumacher mögött.[35]

Caterham (2014)

[szerkesztés]

2014-ben, egy év kihagyás után a Caterham színeiben tért vissza, az újonc svéd Marcus Ericsson csapattársaként.[36] A belga nagydíjat kénytelen volt kihagyni, ülését a háromszoros Le Mans-bajnok német André Lotterer kapta meg.[37]

Vezetési stílusa

[szerkesztés]

Szakértők szerint rendkívül agresszív, ám mégsem vakmerő módon vezet.[38] Stílusát sokan honfitársa, Szató Takumáéhoz hasonlították egy jóval megbízhatóbb kiadásban.[39] 2009-ben, debütáló versenyén például több látványos előzést is bemutatott, illetve agresszíven védekezett a később világbajnokká avanzsáló Jenson Buttonnel szemben.[40]

Hasonlóan látványos versenye volt a 2010-es európai nagydíj. Taktikájának köszönhetően sokáig a harmadik helyen haladt, ám öt körrel a vége előtt ki kellett jönnie kereket cserélni. Bár friss, ráadásul a lágyabb keverékű gumit kapta, mégis meggondolatlannak tűnt az előzése Fernando Alonsóval szemben, ugyanis a manővert rendkívül messziről kezdte meg, és nagyon rövid féktávot próbált venni. Végül egy kis megcsúszással sikerült végrehajtani az előzést.[41] A legutolsó, célegyenesre ráfordító kanyarban még Sébastien Buemit is megelőzte, így hetedikként zárt úgy, hogy a tizennyolcadik helyről rajtolt.[42]

Magánélete

[szerkesztés]

Magánéletéről nem sokat árul el, annyit tudni róla, hogy jelenleg[mikor?] egyedülálló.[6]

Egy BBC-nek adott rövid, kérdezz-felelek jellegű interjújában a kedvenceit firtató kérdéseknél kedvenc zenei előadójaként Michael Jacksont, kedvenc műfajaként pedig a house-t említette.[43]

Statisztika

[szerkesztés]

Kobajasi a GP2-ben ígéretesen kezdett, már a második futamát megnyerte, a folytatás azonban a gyakori kiesései miatt nem hozta meg a várt eredményeket. A következő évében is a középmezőnyben szerepelt, és mindkét évben a 16. helyen végzett összesítésben. A GP2 Asia Series sorozatban viszont többször végzett az első helyen, és, bár a teljesítménye ott is ingadozó volt, második évében megnyerte a versenysorozatot. Formula–1-es bemutatkozása a Toyotánál biztatóan sikerült, de a 2010-es világbajnokság elején gyakori kiesései miatt ritkán sikerült az első tíz, pontot érő helyen végeznie, befejezett futamain viszont sosem végzett a középmezőnyt jelentő 12.-nél rosszabb helyen. Legjobb eredménye az angliai 6. helyezés.

Eredményei

[szerkesztés]

Teljes GP2-eredménylistája

[szerkesztés]

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év Csapat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Helyezés Pont
2008 DAMS ESP
FEA

8
ESP
SPR

1
TUR
FEA

Ki
TUR
SPR

9
MON
FEA

Ki
MON
SPR

18
FRA
FEA

Ki
FRA
SPR

9
GBR
FEA

Ki
GBR
SPR

7
GER
FEA

Ki
GER
SPR

18
HUN
FEA

11
HUN
SPR

8
EUR
FEA

Ki
EUR
SPR

6
BEL
FEA

9
BEL
SPR

14
ITA
FEA

Ki
ITA
SPR

13
16. 10
2009 DAMS ESP
FEA

8
ESP
SPR

5
MON
FEA

Ki
MON
SPR

12
TUR
FEA

Ki
TUR
SPR

Hn
GBR
FEA

Ki
GBR
SPR

17
GER
FEA

9
GER
SPR

3
HUN
FEA

13
HUN
SPR

8
VAL
FEA

8
VAL
SPR

11
BEL
FEA

7
BEL
SPR

11
ITA
FEA

17
ITA
SPR

17
POR
FEA

6
POR
SPR

19
16. 13

GP2 Asia Series-eredménylistája

[szerkesztés]

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év Csapat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Helyezés Pont
2008 DAMS UAE1
FEA

13
UAE1
SPR

Ki
IDN
FEA

Ki
IDN
SPR

15
MAL
FEA

5
MAL
SPR

1
BHR
FEA

3
BHR
SPR

1
UAE2
FEA

20
UAE2
SPR

14
6. 22
2008–09 DAMS CHN
FEA

2
CHN
SPR

Ki
UAE
FEA

1
UAE
SPR

T
BHR1
FEA

1
BHR1
SPR

6
QAT
FEA

4
QAT
SPR

18
MAL
FEA

2
MAL
SPR

7
BHR2
FEA

4
BHR2
SPR

5
1. 56

Teljes Formula–1-es eredménysorozata

[szerkesztés]

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év Csapat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Helyezés Pont
2009 Toyota AUS
MAL
CHN
BHR
ESP
MON
TUR
GBR
GER
HUN
EUR
BEL
ITA
SIN
JPN
BRA
9
UAE
6
18. 3
2010 Sauber BHR
Ki
AUS
Ki
MAL
Ki
CHN
Ki
ESP
12
MON
Ki
TUR
10
CAN
Ki
EUR
7
GBR
6
GER
11
HUN
9
BEL
8
ITA
Ki
SIN
Ki
JPN
7
KOR
8
BRA
10
UAE
14
12. 32
2011 Sauber AUS
Kiz
MAL
7
CHN
10
TUR
10
ESP
10
MON
5
CAN
7
EUR
16
GBR
Ki
GER
9
HUN
11
BEL
12
ITA
Ki
SIN
14
JPN
13
KOR
15
IND
Ki
UAE
10
BRA
9
12. 30
2012 Sauber AUS
6
MAL
Ki
CHN
10
BHR
13
ESP
5
MON
Ki
CAN
9
EUR
Ki
GBR
11
GER
4
HUN
18†
BEL
13
ITA
9
SIN
13
JPN
3
KOR
Ki
IND
14
UAE
6
USA
14
BRA
9
12. 60
2014 Caterham AUS
Ki
MAL
13
BHR
15
CHN
18
ESP
Ki
MON
13
CAN
Ki
AUT
16
GBR
15
GER
16
HUN
Ki
BEL
ITA
17
SIN
Ni
JPN
19
RUS
Ki
USA
BRA
UAE
Ki
22. 0
Megjegyzés: 2014-ben a szezonzáró nagydíjon dupla pontokat osztottak.

Teljes Super Formula eredménylistája

[szerkesztés]

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év Csapat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Helyezés Pont
2015 Sunoco Team LeMans SUZ
9
OKA
2
FUJ
10
MOT
17
AUT
3
SUG
6
SUZ
3
SUZ
9
6. 20
2016 Sunoco Team LeMans SUZ
16
OKA
18
FUJ
10
MOT
9
OKA
18
OKA
17
SUG
17
SUZ
9
SUZ
7
17. 1
2017 KCMG SUZ
9
OKA
4
OKA
5
FUJ
15
MOT
2
AUT
7
SUG
7
SUZ
T
SUZ
T
7. 16,5
2018 KCMG Elyse SUZ
10
AUT
T
SUG
6
FUJ
12
MOT
OKA
2‡
SUZ
13
7. 10
2019 carrozzeria Team KCMG SUZ
9
AUT
10
SUG
2
FUJ
6
MOT
2
OKA
18
SUZ
12
6. 19
2020 carozzeria Team KCMG MOT
14
OKA
SUG
14
AUT SUZ
4
SUZ
15
FUJ
11
16. 8
2021 carozzeria Team KCMG FUJ
SUZ
AUT SUG MOT
MOT
10
SUZ
20. 1
2022 KCMG FUJ
18
FUJ
9
SUZ
5
AUT
Ki
SUZ
17
FUJ
14
MOT
14
MOT
17
SUZ
18
SUZ
10
17. 9
2023 Kids com Team KCMG FUJ
Ki
FUJ
6
SUZ
14
AUT
11
SUG
6
FUJ
9
MOT
7
SUZ
8‡
SUZ
17
11. 17,5
* A szezon jelenleg is zajlik.
‡ A versenyt félbeszakították, és mivel nem teljesítették a táv 75%-át, így csak a pontok felét kapta meg.

Teljes Formula–E-eredménylistája

[szerkesztés]

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év Csapat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Helyezés Pont
2017–18 MS&AD Andretti Formula E HKG
15
HKG
17
MAR
SAN
MEX
PDE
ROM
PAR
BER
ZUR
NYC
NYC
MNT
MNT
24. 0

Le Mans-i 24 órás autóverseny

[szerkesztés]
Év Csapat Csapattárs Autó Kategória Kör Összetett
Helyezés
Kategória
Helyezés
2013 ITA AF Corse FIN Toni Vilander
MCO Olivier Beretta
Ferrari 458 Italia GT GTE
Pro
312 20. 5.
2016 JPN Toyota Gazoo Racing GBR Mike Conway
FRA Stéphane Sarrazin
Toyota TS050 Hybrid LMP1 381 2. 2.
2017 JPN Toyota Gazoo Racing GBR Mike Conway
FRA Stéphane Sarrazin
Toyota TS050 Hybrid LMP1 154 Kiesett Kiesett
2018 JPN Toyota Gazoo Racing GBR Mike Conway
ARG José María López
Toyota TS050 Hybrid LMP1 386 2. 2.
2019 JPN Toyota Gazoo Racing GBR Mike Conway
ARG José María López
Toyota TS050 Hybrid LMP1 385 2. 2.
2020 JPN Toyota Gazoo Racing GBR Mike Conway
ARG José María López
Toyota TS050 Hybrid LMP1 381 3. 3.
2021 JPN Toyota Gazoo Racing GBR Mike Conway
ARG José María López
Toyota GR010 Hybrid Hypercar 371 1. 1.
2022 JPN Toyota Gazoo Racing GBR Mike Conway
ARG José María López
Toyota GR010 Hybrid Hypercar 380 2. 2.
2023 JPN Toyota Gazoo Racing GBR Mike Conway
ARG José María López
Toyota GR010 Hybrid Hypercar 103 Kiesett Kiesett
2024 JPN Toyota Gazoo Racing GBR Mike Conway
NED Nyck de Vries
Toyota GR010 Hybrid Hypercar

Teljes FIA World Endurance Championship eredménysorozata

[szerkesztés]
Év Csapat Osztály Kasztni Motor 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Helyezés Pont
2013 AF Corse LMGTE Pro Ferrari 458 Italia GT2 Ferrari F142 4.5L V8 SIL
2
SPA
3
LMS
4
SÃO
Ki
COA
3
FUJ
9
SHA
5
BHR
3
7. 98
2016 Toyota Gazoo Racing LMP1 Toyota TS050 Hybrid Toyota 2.4 L Turbo V6 (Hybrid) SIL
2
SPA
Ki
LMS
2
NÜR
6
MEX
3
COA
3
FUJ
1
SHA
2
BHR
5
3. 145
2017 Toyota Gazoo Racing LMP1 Toyota TS050 Hybrid Toyota 2.4 L Turbo V6 (Hybrid) SIL
13
SPA
2
LMS
Ki
NÜR
3
MEX
4
COA
4
FUJ
2
SHA
4
BHR
4
5. 103.5
2018–19 Toyota Gazoo Racing LMP1 Toyota TS050 Hybrid Toyota 2.4 L Turbo V6 (Hybrid) SPA
2
LMS
2
SIL
Kiz
FUJ
1
SHA
1
SEB
2
SPA
6
LMS
2
2. 157
2019–20 Toyota Gazoo Racing LMP1 Toyota TS050 Hybrid Toyota 2.4 L Turbo V6 SIL
1
FUJ
2
SHA
3
BHR
1
COA
3
SPA
1
LMS
3
BHR
1
1. 207
2021 Toyota Gazoo Racing Hypercar Toyota GR010 Hybrid Toyota 3.5 L Turbo V6 (Hybrid) SPA
3
ALG
2
MNZ
1
LMS
1
BHR
1
BHR
2
1. 173
2022 Toyota Gazoo Racing Hypercar Toyota GR010 Hybrid Toyota 3.5 L Turbo V6 (Hybrid) SEB
Ki
SPA
1
LMS
2
MNZ
3
FUJ
2
BHR
1
3. 133
2023 Toyota Gazoo Racing Hypercar Toyota GR010 Hybrid Toyota 3.5 L Turbo V6 (Hybrid) SEB
1
ALG
9
SPA
1
LMS
Ki
MNZ
1
FUJ
1
BHR
2
2. 145
2024 Toyota Gazoo Racing Hypercar Toyota GR010 Hybrid Toyota 3.5 L Turbo V6 (Hybrid) QAT IMO SPA LMS SÃO COA FUJ BHR * *
* A szezon jelenleg is zajlik.

Daytonai 24 órás autóverseny

[szerkesztés]
Év Csapat Csapattárs Autó Kategória Kör Összetett
Helyezés
Kategória
Helyezés
2019 USA Konica Minolta Cadillac ESP Fernando Alonso
USA Jordan Taylor
NED Renger van der Zande
Cadillac DPi-V.R DPi 593 1. 1.
2020 USA Konica Minolta Cadillac AUS Ryan Briscoe
NZL Scott Dixon
NED Renger van der Zande
Cadillac DPi-V.R DPi 833 1. 1.
2021 USA Ally Cadillac Racing USA Jimmie Johnson
FRA Simon Pagenaud
DEU Mike Rockenfeller
Cadillac DPi-V.R DPi 807 2. 2.
2022 USA Ally Cadillac Racing USA Jimmie Johnson
ARG José María López
DEU Mike Rockenfeller
Cadillac DPi-V.R DPi 739 11. 5.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Kamui Kobayashi f1 hírek (magyar nyelven). f1-live.hu. [2010. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
  2. A Sauber hivatalosan a BMW Sauber nevet használta a támogatási rendszer miatt, ugyanis teljesen új csapatként kevesebb pénzt kapott volna, mint egy korábbi jogutódjaként.
  3. Hivatalos: Kamui Kobayashi-Marcus Ericsson páros a Caterham-nál 2014-ben (frissítve)”, F1-live.hu, 2014. január 21.. [2014. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. január 21.) 
  4. Sauber confirm Kobayashi”, Al-Jazeera, Aljazeera IT, 2009. december 17. (Hozzáférés: 2010. február 4.) 
  5. a b c d Kamui Kobayashi - Japan's next F1 superstar? (angol nyelven). formula1.com, 2009. október 15. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
  6. a b Driver - Kamui Kobayashi (angol nyelven). Sauber. [2010. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
  7. A meghatározás a 2000 cm³-es motorok lökettérfogatára utal.
  8. a b Biography (angol nyelven). kamuikobayashi.com. [2010. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
  9. 2006 starting grid. formel3guide.com. [2010. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 26.)
  10. 2007 starting grid. formel3guide.com. [2010. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 26.)
  11. D'Ambrosio completes Dams line-up”, autosport.com, 2007. december 14. (Hozzáférés: 2007. december 17.) 
  12. Kobayashi to race for DAMS”, autosport.com, 2007. november 23. (Hozzáférés: 2007. december 17.) 
  13. GP2: 2008 Spain - Race 2 Press conferences (angol nyelven), 2008. május 5. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)[halott link]
  14. Toyota confirm Kobayashi as third driver”, autosport.com, 2007. november 16. (Hozzáférés: 2009. október 14.) 
  15. Toyota Kobayashi subs for Glock in practice”, autosport.com, 2009. október 2. (Hozzáférés: 2009. október 14.) 
  16. Toyota replace Glock with Kobayashi”, ESPN, 2009. október 27. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.) 
  17. Kobayashi helyettesíti Glockot a brazil nagydíjon (magyar nyelven). motorsportal.hu, 2009. október 11. [2015. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
  18. F1: Round 16 – Interlagos, Brazil – Qualification (angol nyelven), 2009. október 17. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
  19. Glock to miss final race of the season publisher = autosport.com”, 2009. október 27. (Hozzáférés: 2009. október 27.) 
  20. Kobayashi to race for Toyota in Abu Dhabi (angol nyelven). formula1.com, 2009. október 27. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
  21. Kobayashi’s great drive and the Grosjean question (Abu Dhabi GP analysis) (angol nyelven). f1fanatic.co.uk, 2009. november 2. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
  22. Kobayashi set for full-time seat”, BBC Sport, 2009. november 1. (Hozzáférés: 2009. december 17.) 
  23. Sauber F1 team recruit Japan's Kamui Kobayashi”, BBC Sport, 2009. december 17. (Hozzáférés: 2009. december 17.) 
  24. FIA Formula One World Championship – Entry List”, fia.com, Fédération Internationale de l'Automobile, 2010. március 3.. [2012. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. március 3.) 
  25. Sauber F1 team recruit Japan's Kamui Kobayashi”, BBC Sport, BBC, 2009. december 16. (Hozzáférés: 2009. december 16.) 
  26. 2010 Winter Testing – Jerez February 11 – with images (angol nyelven). f1wolf.com, 2010. február 11. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
  27. Bahrain Grand Prix 2010/Results (angol nyelven). ESPN, 2010. február 14. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
  28. Kobayashi's wing failure due to contact (angol nyelven). ESPN, 2010. március 28. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
  29. Turkish GP team-by-team: Sauber (angol nyelven). f1fanatic.co.uk, 2010. május 31. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
  30. Vettel nyert, Webber túlélte Valenciát (magyar nyelven). sportgeza.hu, 2010. június 27. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
  31. európai nagydíj Valencia 2010-06-27 (magyar nyelven). endurance.hu, 2010. június 28. [2020. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
  32. Sauber gets best value from Kobayashi (angol nyelven). ESPN, 2010. július 19. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
  33. Sauber Team: A siker után pénz állhat a házhoz (magyar nyelven). motorsportal.hu, 2010. augusztus 4. [2010. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
  34. belga nagydíj - Mark Webber a pole-ban! (magyar nyelven). motorsportal.hu, 2010. augusztus 28. [2010. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 31.)
  35. Lewis Hamilton győzött a belga nagydíjon (magyar nyelven). motorsportal.hu, 2010. augusztus 29. [2010. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 31.)
  36. http://www.formula1.com/news/headlines/2014/1/15393.html
  37. http://www.gphirek.hu/f1/20140820-f1-kamui-kobajasi-helyett-andre-lotterert-inditja-a-caterham-belgiumban.html
  38. Kobayashi will keep aggressive driving style (angol nyelven). gforcef1.wordpress.com, 2010. január 31. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
  39. Kamui Kobayashi: Asia's Brightest Star, Or Just Another One-Hit Wonder? (angol nyelven). bleacherreport.com, 2009. november 1. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
  40. Kobayashi vs Button - GP de Brasil 2009 (portugál nyelven). YouTube, 2010. február 15. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
  41. Kobayashi overtakes Alonso at Valencia 2010 (angol nyelven), 2010. június 30. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
  42. Kobayashi, a nagyszerű (magyar nyelven). vezess.hu, 2010. június 27. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
  43. A profile of Sauber Formula 1 driver Kamui Kobayashi (angol nyelven). BBC Sport, 2010. június 22. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Kobajasi Kamui
A Wikimédia Commons tartalmaz Kobajasi Kamui témájú médiaállományokat.