Kővágás
| Kővágás (Kamenná Poruba) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Zsolnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1368 | ||
| Polgármester | Štefan Kasman | ||
| Irányítószám | 013 14 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | ZA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1856 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 129 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 485 m | ||
| Terület | 14,18 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 04′ 33″, k. h. 18° 41′ 08″49.075833°N 18.685556°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 33″, k. h. 18° 41′ 08″49.075833°N 18.685556°E | |||
| Kővágás weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kővágás témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kővágás (1899-ig Kőporuba, szlovákul Kamenná Poruba) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 16 km-re délnyugatra, Rajecfürdőtől 4 km-re délre fekszik.
Története
[szerkesztés]1368-ban a nyitrai konvent oklevelében „Stephanburbaya” néven említik először a közeli Alsóosztorány templomának alapításával kapcsolatban. Ekkor egy bizonyos István birtoka volt, később a Kardos család a birtokosa. Temploma a 14. században már állt. A 15. század végén a Paraznói család birtoka. 1490-ben Paraznói Péter a birtok felét végrendeletileg az elefánti Keresztelő Szent János pálos kolostorra hagyta. 1511-ben szerepel mai nevén először „Kewporuba” alakban. 1523-ban a Paraznóiak 5 jobbágytelket az Egressy családnak adtak zálogbirtokul. 1535-ben tűnik fel a helyi birtokos Porubai család. 1543-ban 13 földműves, 10 zsellér és két bíró lakta.
A 17. század végén egy része a zsolnai jezsuiták birtoka lett. Az 1688-as urbárium megemlíti a falu bíráját: Porubai Jánost. Rajta kívül 3 jobbágy és 4 zsellércsalád élt a községben. 1707-ben Kőporubának 6 és fél jobbágytelke, 14 zsellértelke volt. 1720-ban 15 adózó telekkel rendelkezett. 1784-ben 81 házában 105 család és 652 lakos élt. Iskoláját 1798-ban az egyházi vizitáció során említik.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kő Porubának pedig földes Ura Szerdahelyi, és több Uraságok, ez fekszik Konszkához közel, mellynek filiája, lakosai katolikusok, határbéli földgyeik olly minéműségűek, mint Nagy-Podrágyé, második osztálybéliek.”[2]
1828-ban 102 házában 709 lakos élt. Temploma a 19. század közepén pusztult el.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kő-Poruba, tót falu, Trencsén vmegyében, 822 kath., 4 evang., 29 zsidó lak. Filial. templom. Hegyes, erdős, sovány határral. F. u. többen. Ut. p. Zsolna.”[3]
A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 677, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1780 lakosából 1775 szlovák volt.
2011-ben 1823 lakosából 1793 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma 1860 és 1870 között épült a korábbi gótikus templom helyén, tornyának felhasználásával.
- A faluban álló Nepomuki Szent János és Nagyboldogasszony kápolnák 1875-ben épültek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. október 6.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. október 6.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Zsolnai járás települései | ||
|---|---|---|
Zsolna (Žilina) | ||
|  | |
