Ugrás a tartalomhoz

Farnad

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Farná szócikkből átirányítva)
Farnad (Farná)
Farnad zászlaja
Farnad zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rangközség
Első írásos említés1156
PolgármesterCsomor Vlasta
Irányítószám935 66
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámLV
Népesség
Teljes népesség1349 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság148 m
Terület32,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 00′ 21″, k. h. 18° 30′ 41″48.005833°N 18.511389°EKoordináták: é. sz. 48° 00′ 21″, k. h. 18° 30′ 41″48.005833°N 18.511389°E
Farnad weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Farnad témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Ez a szócikk Farnadról szól. Hasonló címmel lásd még: Békásmegyer.

Farnad (szlovákul Farná) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Lévától 25 km-re dél-délnyugatra, az 588-as út mentén, a Kétyi patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

1156-ban Furnod néven említik először.[2]

Neve a régi magyar Forna személynévből származik,[3] a barsi várispánsághoz tartozott. Egy 1283-as oklevélben Furnad alakban szerepel, 1848-ig az esztergomi érsekség birtoka volt. A 12.-14. században helyi nemesek birtokolták. Templomát 1295-ben említik először. 1311-ben Csák Máté serege pusztította el, 1448-ból származik egy további kárjegyzék,[4] illetve 1561-ben pedig a török égette fel. A 16. században mezővárosként említik,[5] azonban a kuruc harcokban ismét elpusztult. A 18. század első felében telepítették újra. 1715-ben szőlőskertje és 52 háztartása létezett. 1755-ben 674 volt a lakosok száma. 1787-ben 178 házában 1153 lakos élt. 1828-ban 197 házát 1327-en lakták.

Iklad-pusztát 1424-ben okmányhamisítás miatt Lévai Cseh Péter szerzi meg.[6]

Vályi András szerint "FARNÁD. Népes magyar, és tót falu Esztergom Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, evangelikusok, és reforlmátusok, fekszik Nyér, Őlved, Malos, és Cséke faluktól nem meszsze, Bars, és Komárom Vármegyéknek szomszédságokban. Határbéli földgye jó, legelője elég, fája épűletre, és tűzre, szőleje elég, és jó borokat hoznak, vagyonnyainak eladására alkalmatossága, mint Őlvednek, első Osztálybéli."[7]

Fényes Elek szerint "Farnad, magyar f., Esztergom vmegyében, Kéméndhez 2 órányira. Lakja 800 kath., 315 ref., 300 ágostai, s mindenik felekezetnek van imaháza. Határa fekete agyag s jó buzát terem. Van 2857 h. urb. szántóföldje, 138 1/2 h. rétje, 68 h. szőleje, s az uradalomnak szép erdeje. Birja az esztergomi érsek."[8]

A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. Lakói mezőgazdasággal, szövéssel, kosárfonással, faárukészítéssel foglalkoztak. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 1793 lakosából 1421 magyar és 277 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 1818 lakosából 1747 magyar és 50 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 1969 lakosából 1713 magyar és 239 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 2082 lakosából 1974 magyar és 106 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 2227 lakosából 1710 magyar és 450 csehszlovák volt.

1930-ban 2240 lakosából 1665 magyar és 519 csehszlovák volt.

1941-ben 2277 lakosából 2249 magyar és 21 szlovák volt.

1991-ben 1528 lakosából 1286 magyar és 235 szlovák volt.

2001-ben 1450 lakosából 1114 magyar és 314 szlovák volt.

2011-ben 1307 lakosából 940 magyar és 326 szlovák volt.

2021-ben 1349 lakosából 864 magyar, 377 szlovák, 39 cigány, 4 egyéb és 65 ismeretlen nemzetiségű volt.[9]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született Hoderman Lajos (1799-1870) plébános.
  • Itt született Csomor István (1886-1950) földműves, politikus.
  • Itt szolgált Némäti Kálmán (1855-1920) tanár, író, postatanácsos, könyvtárnok, őstörténet-kutató.
  • Itt szolgált Jakus Lajos (1915-2004) magyar helytörténész, művelődéstörténész, tanár, Petőfi-kutató.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma 1732-ben épült barokk stílusban.
  • Református temploma 1787-ben, tornya 1804-ben, az evangélikus templom 1823-ban épült.
  • Szőlőhegyén kitűnő borokat termelnek, számos borospincéjében ma is laknak emberek.

Kulturális élet[10]

[szerkesztés]
  • Nádas Kulturális Klub
  • Égtájak Fesztivál
  • Nádas Ifjúsági Néptáncegyüttes
  • Kis Nádas tánccsoport
  • Venček tánccsoport
  • Rozmaring asszonykórus
  • Vox Mirabilis kamarakórus
  • Estendøn könnyűzenei zenekar

Galéria

[szerkesztés]
  • Farnadra érkezvén
    Farnadra érkezvén
  • A katolikus templom
    A katolikus templom
  • A református templom
    A református templom
  • Második világháborús emlékmű a farnadi református templomnál
    Második világháborús emlékmű a farnadi református templomnál
  • Az evangélikus templom
    Az evangélikus templom
  • Díszkapu köszönt a 850 éves településen
    Díszkapu köszönt a 850 éves településen
  • A(z első) világháborúban elesett hős fiaink emlékére
    A(z első) világháborúban elesett hős fiaink emlékére
  • Monostori Sebestyén alkotása: Életjel (2004.)
    Monostori Sebestyén alkotása: Életjel (2004.)
  • Utcakép
    Utcakép
  • A határ
    A határ

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján[halott link]
  3. ↑ Vö. DLDF 5183 Fornad/Farnad; Ferenczi László 2014: Molendium ad Aquas Calidas - A pilisi ciszterciek az állítólagos Fehéregyházán. Studia Comitatensia ÚF 1.
  4. ↑ Vö. DLDF 248388.
  5. ↑ Vö. DLDF 235125 (1504)
  6. ↑ Sitár 2020, 218-219.
  7. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  8. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  9. ↑ ma7.sk
  10. ↑ WEBYGROUP: Kultúrna činnosť (szlovák nyelven). www.farna.sk. (Hozzáférés: 2017. május 26.)

Források

[szerkesztés]
  • Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]
  • Monument revue 2/2019
  • Lakatos Bálint 2019: Mezővárosi oklevelek - Települési önkormányzat és írásbeliség a késő középkori Magyarországon, 1301-1526. Budapest, 302.
  • Angyal Béla 2020: Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (2. rész). Fórum Társadalomtudományi Szemle 2020/1.
  • 2020 Zsigmondkori Oklevéltár XIV. 1427. Budapest, No. 448.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Farnad&oldid=26171546”