Bérces
| Bérces | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Trencséni | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Miroslav Kopčan | ||
| Irányítószám | 914 43 (pošta Omšenie) | ||
| Körzethívószám | 032 | ||
| Forgalmi rendszám | TN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 791 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 427 m | ||
| Terület | 22,69 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 54′ 47″, k. h. 18° 17′ 50″48.913100°N 18.297300°EKoordináták: é. sz. 48° 54′ 47″, k. h. 18° 17′ 50″48.913100°N 18.297300°E | |||
| Bérces weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bérces témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Bérces (1899-ig Alsó-Porubka, szlovákul Dolná Poruba) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Trencséntől 22 km-re keletre fekszik.
Története
[szerkesztés]1355-ben „Poruba” néven említik először. 1397-ben „Kis Poroba”, 1467-ben „Also Paruba”, 1487-ben „Kys Porwbka” néven szerepel az írott forrásokban. Kasza várának uradalmához tartozott, később több nemesi család birtoka. 1598-ban malma és 33 háza volt. 1720-ban 30 adózó háztartással rendelkezett. 1784-ben 90 házában 876 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PORUBA. Alsó Poruba, Felső Poruba, Kő Poruba. Három tót faluk Trentsén Vármegyében. Alsónak, és Felsőnek földes Urai Gróf Illésházy, és több Uraságok, fekszenek Missénnek szomszédságában, mellynek filiáji; Kő Porubának pedig földes Ura Szerdahelyi, és több Uraságok, ez fekszik Konszkához közel, mellynek filiája, lakosai katolikusok, határbéli földgyeik olly minéműségűek, mint Nagy-Podrágyé, második osztálybéliek.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó-Poruba, tót falu, Trencsén vmegyében, Nyitra vmegye szélén: 888 kath., 9 zsidó lak. Sovány, hegyes határ; nagy erdő; virágzó tehén- és juhtartás. F. u. többen. Ut. p. Trencsén.”[3]
A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Illavai járásához tartozott.
1944 szeptemberében és októberében súlyos harcok folytak a környéken, a közeli erdőkben 24 partizán esett el.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 685 lakosából 669 szlovák, 7 német anyanyelvű és 9 csecsemő volt. Ebből 672 római katolikus, 10 zsidó és 3 evangélikus vallású.
1910-ben 868-an lakták, ebből 856 szlovák, 3-3 magyar és német és 6 más anyanyelvű.
2001-ben 865 lakosából 853 szlovák volt.
2011-ben 808 lakosából 793 szlovák, 8 cseh és 7 ismeretlen nemzetiségű.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. január 8.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]A Trencséni járás települései | ||
|---|---|---|
Trencsén (Trenčín) | ||
|  | |
|
Ez a szlovákiai Trencséni kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |